IWAN GILKIN
Dezső Kosztolányi translation
Iwan Gilkin 1858-ban született Brüsszelben. Jogot végzett, ügyvédkedett is, de később újságíró lett, ma a könyveiből él. Első versei jórészt Baudelaire hatása alatt, rendkívül sötétek és pesszimisták. Gilkin, akár Baudelaire, nem hisz az emberiség haladásában. Újabban a pesszimizmusába belekapcsolja a politikát is, drámáiban aktuális társadalmi kérdéseket feszeget.
MUNKÁI. Fontosabb verseskönyvei: Stances dorées 1893 (Aranyos stanzák), La Nuit 1897 (Az Éj).
SZIMBOLUM IWAN GILKIN Csorog az égen a bús vérfolyó, Piroslik-izzik a nehéz bíbortul, A föld, a csillag mind feléje fordul. S a gyilkosság bűnétől lángoló. Mint vereségek szürke hajnalán Vár a hercegre a vérpad s a posztó. Az éj heroldja jő és igaz-osztó Kézzel motoz sötét ravatalán. A hold gurul ki, sápadt, vértelen, Ó csonka fő, mely még hideg a bárdtól – És most halotti glóriában lángol Fekete csöndön, döbbent éjjelen. Mert él a mult. Bús példaképp gyanánt. A szcéna az, ami valaha régen. Ma este légi termén, fönn az égen Herodiás megölte Johannát.