ANDRÉ RIVOIRE
Dezső Kosztolányi translation
André Rivoire 1872 május 5.-én Vienneben született. Két verseskönyvével szerzett magának jó nevet. Több versesjátékot írt. Újabban nagy sikerrel játszották egy vígjátékát: „A jó Dagobert király“-t.
Rivoire-ról, a költőről így ír Sully Prudhomme: „A verse szűzi, rajongó és szent, azt ünnepli, ami a földön a legdrágább, a fiatalságot, pompázó virágzásában. Csak a finomságra törekszik és a puszta őszinteségével hat meg.“
MUNKÁI. Les Vierges 1895 (A szűzek), Le Songe de l’Amour 1910 (A szerelem álma).
EGY LÁNY, AKI HALNI INDUL… ANDRÉ RIVOIRE Nyári ruhájában sápadva, hallgatag, Lankadtan, álmosan, halványan ballag által, Sápadva, hallgatag habkönnyű bánatával Illattalan mezőn, homályos ég alatt. Halálosan sajgó szívébe felhörög Egy messze kürt sötét, panaszos búcsúszója… Jaj, így megyünk el mind, ha egyszer üt az óra, Meghalni sárguló levélcsomók között. Meghalni, amikor az erdő lombjai, Meghalni az aranyvirágos, néma ősszel, Hallgatni a szelet, mely néha fájón nyög fel Kacagni az éjet s álomra hajlani!