ALFRED MOMBERT
Dezső Kosztolányi translation
Alfred Mombert Karlsruheban született 1872 február 6.-án. Mombert viaskodó zsenije nehéz veretű szavakban talál enyhülést. Fantáziája kozmikus értékeket kapcsol egybe. Csodálja a tengert, a titokzatos végtelenséget. Tárgya: a Világmindenség. Sötét dalai nemcsak erőteljesek és kemények, de egyúttal hajlékonyak is. Bámulatos, raffinált ritmusérzéke még tökéletesebbé teszi vízionárius művészetét. Stefan George csoportjához számítják, de a mondanivalója több, a benső tüze nagyobb és melegebb.
MUNKÁI. Tag und Nacht 1894 (Nap és éj), Der Glühende 1896, Die Schöpfung 1897 (Az alkotás), Der Denker 1901 (A gondolkodó), Die Blüte des Chaos 1905 (A káosz virága), Der Sonne-Geist 1905 (A nap-lélek).
ALTATÓ DAL ALFRED MOMBERT Halkan hull a hó a tájra, Halkan hull a hó a szívre. Nemsokára eltemet. Ó de szépen fáradtál el ifjú asszony! Fehér ködökben álmodik a nap, a ködben egy tüzes szív. Ez elfáradt a fénytől, Az elfáradt a csóktól Nyugodni készül; és elalszik. Ó de szépen fogsz aludni ifjú asszony.