GUSTAV RENNER
Dezső Kosztolányi translation
Gustav Renner Freiburgban született 1866 október 17.-én. Most Berlin mellett lakik.
Renner erősen megkomponált versei a francia parnassienek hatását árulják el. Később emancipálódott e hatás alól. Újabb bánatos hangú költeményein át-át tör az élet szeretete. Tiszta ritmusérzék és pesszimisztikus melegség jellemzik verseit. Az 1894-ben jelentkezett költői csoportban tűnt fel.
MUNKÁI. Gedichte 1896, Neue Gedichte (Új versek) 1898, Gedichte 1904 Összegyűjtött (versei).
CÄSAR GUSTAV RENNER Nagy homlokán s a száján megvetés. Az álla metszett s gyér ives szemölde. Ujjong a győztes hadsereg előtte S félvállról a sok vad vitézre néz. Gondolkodik merész, új terveken. Ápolt, fehér ujjaival simogatja Gőgös lovát – de a lova szimatja Vihart jelez s felhorkan hirtelen. Most egyet int bágyadtpuha kezével S zúg a vezényszó, a rest föld dübög, A légiók vágtatnak szerteszéjjel. Csorog a vér, trónt rengett a dühök S míg légiói megássák a sírunk, Sátrába tér és diktál: „Irnok – írunk!“