Petőfi verse.
Reading edition
Mikor Petőfi azt a rettenetes szomjas verset irta: Mért nem tesz az Isten most csudát, változtatná borrá a Tiszát; hadd lehetnék én meg a Duna, hogy a Tisza belém omlana. Volt Szigeten egy énekes uri ember, a ki a bort „nem veté meg“,—olvassa, ismét elolvassa a verset—s nagyot csap öklével homlokára: hohó—Petőfi barátom! nem innál te abból egy cseppet sem, mert majd eleibe feküdném én annak itt Szigeten.