Miért nem sikerült felrobbantani a lánczhidat?
Reading edition
Társaság volt Deák Ferencznél. A többi közt ott volt Cs** mérnök, ki mód nélküli mélaságáról volt ismeretes. Sajátságos vegyüléke volt ez annak, a mit durae capacitatis homo-nak nevezünk, s a szakmájabeli feltünő jártasságnak, sőt genialitásnak.
Pipaszó közben éppen nagy tüzzel beszélte el Buda ostromát a forradalom alatt, hol ő is mint honvéd az utászoknál működött; mondá a többek között:
—Látta már Hentzi, hogy nem tarthatja magát sokáig, de mégis akart tenni valamit, hogy megemlegessük, fel akarta vettetni puskaporral a lánczhidat; de nem sikerült ám a terv, mert nem sült el a puskapor, a mit a hidfőhöz csempésztek.
—De hát hogy nem sült el? Kérdék ingerkedve a fiatalabbak, mintha nem tudták volna.
—Miért? hát mert megnedvesedett.
Ekkor az öreg ur, a ki sokat kötődött a megboldogulttal, igy szólt:
—Mit gondolsz, talán nem is igaz, hogy azért nem sült el az akna, mert megnedvesedett, hanem tán olyan puskaport tettek belé, a mivel egyszer már lőttek?
Az öreg Cs** meghökkent, egy kevés ideig gondolkodni látszott, aztán pedig csendesen felelte, talán a gyufára gondolva:
„Bizony mondasz valamit, meglehet, hogy csakugyan ugy volt.“