Krónikás adomák.
Reading edition
II. József császár ujitásai között két dolog volt különösen, melyek a magyarokat leginkább elkeseritették: a nemesi birtokoknak erőszakos felmérése, és a német nyelv behozatala, ugyanazért halála után a nemzeti visszahatás e kettő ellenében a legzajosabban is nyilatkozott.
Mihelyt a császár meghalt, a dimensionalis munkálatokat, térképeket, a megyék (Zemplén az akasztófa alatt) azonnal megégették s a hamvát szélnek eresztették. Biharmegye a német földmérőket—kik jókor odább nem állottak—befogatá s katonáknak állitá mint bitangokat.
A német ruhákat, kalapokat tüzbe hányták, s még az asszonyok is alsó ruháikra felül dolmányt s mentét öltöttek, fejökre kócsagtollas csákót, vagy kalpagot tüztek,—a mint őket egy akkori költő leírja:
„Alól szoknya, felül csákó, mente, dolmány, Azt gondolnád fiu, nézzed: egy szép leány!“
A visszakapott magyar korona őrizetére 1790-ben minden megye gazdag öltözetü lovas bandériumokat küldött Budára, kik között az ország legelébb való családaiból s legfőbb hivatalnokaiból voltak egyének.
A hevesmegyei banderiumnak forma-ruhája volt: tengeri görény kócsagtollas kalpag fekete kifüggővel, királyszin veres nadrág és mente fekete prémmel, arany zsinórokkal, öt sor aranyos gombbal, széles arany paszománttal körül keritve,—fekete dolmány, fekete tarsoly az ország czimerével, bogláros fekete lószerszám és szintén fekete csótár, vagy nyeregteritő. Ezen fekete szinnel megsértett jussaikon való bánatjukat, a veressel pedig keserüségöknek örömre lett fordulását kivánták jelenteni.
A hevesi bandériumnak egyik főhadnagya Pankotai Józsa Gábor volt, tiszafüredi lakos, gazdag ur, kinek Hevessel egyesült Külső-Szolnok megyében tizezer hold birtoka volt, és a ki II. József alatt csak katonai erő alkalmazása mellett engedte meg, hogy birtoka felmérettessék.
Mint banderistának kolcsag tollához még néhány aranyból csinosan készitett buzakalász is vala tüzve, jelképeül az élettermő rónaföldnek, a hol lakott.
—Hol termettek ezek a buzakalászok? kérdi tőle gunyosan egy udvari ember Budán.
—Illyeket termett a magyar föld, mig a német föl nem mérte,—válaszolá boszusan Józsa Gábor, ki nemesi birtokának erőszakos felmérését el nem felejtheté.
Bölcs Salamoni fogás.
A delegatio törvény szerint minden határozatnak szóról-szóra egyezőnek kell lenni mind a magyar, mind az osztrák bizottság szövegzetében. Egy időben, mikor Rajner volt a magyar bizottság referense, a delegatiók már elvégezték minden teendőjüket s indulóban voltak haza felé, Rajner maga is utban volt már; hát egyszer csak rohan lélekszakadva az indóházhoz báró Krausz, az osztrák delegatio referense s elkapja Rajnert a vaggonban:
—Tessék leszállni rögtön! Még egy delegatioülést kell tartani, a két szöveg nem egyezik!
—Mi a különbség?
—A magyar delegatio szövege szerint a krakkói erőditmények költségében több van fölvéve 17 és 1/2 krajczárral.
—Ugy? szól Rajner—s nyugodtan a zsebébe nyul.—Itt van a 17 és 1/2 krajczár!
Nyomta az osztrák kollega markába s azzal „fertig“ robogott a vonat Budapest felé.