Mi az a babonaság?

A babonaság a józan észnek megtévelyedése. Lelki betegség; mely azonban hála istennek, nem épen gyógyíthatatlan baj.

Oktalan hit; amit se a tudomány, se a vallás tételeiből nem lehet igazolni.

Ha az ember valami dolognak olyan erőt tulajdonít, amivel az nem birhat; ha az ember valami nagyon természetes dolgot, épen természet ellenesen magyaráz.

Az a babonaság.

A babonás ember nem gondolkozik, hanem képzelődik. S a legegyszerűbb dologban is, amit szemével láthat s eszével tudhat; a legbolondabb rendkivüliséget hiszi, képzeli; mindig természet fölötti csodát s boszorkányságot kerget.

Teszem azt egy asztal, egy almáriom, amit a hidegről meleg szobába hoztak, elkezd repedezni, pattogni, hasadozni. Már a babonás ember arról azt képzeli, azt hiszi, hogy az váratlan halálesetet jelent. Pedig tudhatná, hogy az a szegény butordarab nagyon is természetes törvénynek lett áldozata. A hidegségnek összehúzó ereje van; a melegségnek pedig kiterjesztő, kitágító ereje. Ezt minden ember megpróbálhatja egy palaczkkal, amelyiknek üveg dugója van. Ha a palaczkot az ember a hidegre teszi, a dugóját pedig megmelegiti, akkor a dugó nem fog belemenni a palaczk szájába; mig csak a palaczk, meg a dugó megint egyforma hideggé, vagy meleggé, tehát egyenlő hőmérsékletűvé nem lesz.

Nos tehát, mikor az asztalt hidegről behozzák a meleg szobába; vagy ha ősszel, mikor a butorok a hűvösebb szoba levegőtől is összehúzva vannak, egyszerre kezdetét veszi a szoba fűtés; akkor olyan rohamosan kezdenek a fa részecskék a melegben kitágulni, hogy az bizon többnyire egy kis repedezéssel jár.

Ezt a természet törvénye diktálja igy; s a természetes dologban pedig ugyan semmi boszorkányság sincsen. A babonás ember azonban megrémül a butor-recscsenéstől s azt tartja róla, hogy bejelentette magát a halál, valaki elpatkol a házhoz tartozandók közül.

Más atyánkfiának pedig a garaboncziás diákra van a panasza, ha a jégeső elveri a határt. Harmadik a boszorkányra vet, ha a marhája hull, vagy kolera jár a vidéken.

Persze azt mai napság már a kis iskolás gyerek is tudja, hogy biz a jégesőt nem a garaboncziás hozza s hogy nem is lehet elállítani azzal, ha apja ura a küszöbbe vágja a fejszét; – de még a járványok okát is eltudja mondani a természettudományból. De mikor a garabonczás, meg a boszorkány sokkal régibb és jobb ismerőse urambátyáméknak; mint a természettudomány!

Hanem isten segitségével majd máskép lesz ez is; mert sok lett már másképen a világteremtése óta. Ma a kis gyerek megtanulja a természettudományt; s ha épen az apját rá nem birja is tanitani; – de mire a mai nemzedékből apák lesznek, akkorára sok babonás hitnek lesz a tudomány a megölő betűje.

Mert nincs olyan csodás, olyan rendkívüli, olyan természetfölötti dolog a világon, aminek a természettudományokban magyarázata nem volna. És határozottan kimondhatjuk, hogy a mikor ez a tudomány népszerűvé válik, az lesz a babonák halálos órája.