Még egy csomó babona.

Aki nagyon szerelmes a babona tudományába; azoknak adunk még egy kis csomót itt a könyv végén; aki pedig már enynyivel is beelégelte, azt vigasztaljuk azzal, hogy nem sok lesz a ráadás; mert ha még tiz enynyit összeirnánk is, mint amenynyit eddig irtunk, a legvégére még se érnénk a babona ország útjának, miután pedig valahol mégis csak meg kell állapodnunk; ide halmozzuk határdombnak azokat a babonákat, melyek vagy a könyvben emlitett czímek alá nem tartoznak; vagy onnan kimaradtak; itt lesznek azok, amelyeket csakis korlátolt eszű istenteremtései hihetnek el; de azok is, amelyeket még okos ember se rázhat le mindig magáról.

Ismerek magam is akárhány okos embert, aki bal lábbal kel ki az ágyból; bal lábra öltözik és vetkezik; mert az jó a – fogfájás ellen.

Más, ha a marka viszket, a hajához dörzsöli a kezét; mert pénzt várhat, még pedig anynyit, ahány hajszálat érintett a tenyerével.

Valakinek a jobb szeme viszket, sirni fog; ha a bal viszket, örömet érez. Akinek pedig a szeme ugrál; azt megverik.

Még bizonyosabb a verés, ha az embernek a – háta viszket.

A jobb fülcsengés rosz hirt; a bal örömhirt jelent.

Szent igaz az is; hogy uj házból kihal valaki; – hogy ha a halott szeme nyitva marad, vár valakit maga után. Az is igaz, hogy a levágott aprójószág nehezen döglik meg, ha sajnálják.

Ha a kutya kapar, halott lesz a háznál.

Ha a kés, villa vagy olló leestében hegygyel megáll a padlatban, váratlan vendég jön a házhoz. Akkor is vendég áll a házhoz, még pedig nagyon éhes, ha véletlenül egygyel, a szükségesnél, többre teritettek.

Gyermekes háznál le kell ülni, mert elviszik a gyerek álmát. Aki a kis gyereket nagyon megbámulja; megveri azt szemmel. Előlegesen jó, ha az ember saját kalapját a gyermek fejére teszi; vagy a gyermeket megköpködi. Ha pedig a gyerek meg van verve szemmel; akkor tüzes szenet kell egy pohár vizbe vetni; s a vizből a gyereket megitatni, s azzal szemeit megmosni; közben vissza kell kivánni a szemverést arra, akitől jött.

Ha a pók este valakire ráereszkedik, az szerencsés lesz; ha reggel ereszkedik rá, akkor szerencsétlen.

Ha a tűz pöröl, akkor veszekedés lesz a háznál. Aki tűzzel álmodik, azt meglopják. Ha valaki magát álmában mátkának látja, meghal abban az évben.

Aki pedig halva látja magát, az mátka lesz. Az is mátka lesz, aki étkezés közben két testvér vagy nővér között ül.

Ha terhes asszony benéz a halottas ház ablakán, néma lesz a gyermeke. Aki egy koldúst elküld a háztól, kettős gyermeke születik.

Ha zivataros idő van, a küszöbbe kell vágni a fejszét, s elvonulnak a jégfelhők. Ha pedig valaki a piszkafával keresztet vet a felhőkre, kibujik a szivárvány.

Ha az eső esik és a nap is süt; akkor az ördög veri a feleségét. Ha villámlás nélkül dörög, akkor egy lélek elkárhozott. Ha az ember az esőt szidja, akkor sir az angyal, s az ördög a haját rángatja.

Ha a boszorkány megrontotta a tehenét, s az nem hagyja magát fejni, a dézsát a fejébe kell boritani; vagy egy a temetőből hozott romlott kereszttel meg kell verni.

Ha a tehén rúg; le kell a fejét boritani egy kötővel, aztán a kötőt összeszurkálni egy vasvillával. Azt a szúrást a boszorkány érzi.

Ha a boszorkány elvette a tehén hasznát; kilencz hangya-zsombékot kell szedni; s azt kilencz darab kenyérrel elásni a tinójárásba, hogy átmenjen rajta a tehén. Akkor három nap alatt be kell adni a kenyérrel összegyúrt zsombékokat a tehénnek, és megjön a haszna.

Akkor is megjön a rontott tehén teje, ha a friss fejésből egy jól befűtött kemenczébe öntenek. Az a tűz a kemenczében a boszorkányt égeti, aki megrontotta a tehenet.

Nem jó a tehenet vajudásában nézni, mert hamar elapad a teje.

Az első heti fejés tejet pedig a szegényeknek szokás adni; mert különben a tehén mindig nehéz fejésű lesz.

Nem jó a gyereket békának mondani, mert sokára tanul meg beszélni. Át se szabad lépni, mert nem nő nagyobbra.

Az orvosságot nem kell megköszönni, mert nem használ.

A vadásznak, halásznak nem kell szerencsét kivánni, mert a vad és hal mind elkerülik a fegyvert meg a hálót.

Pappal találkozni szerencsétlenség; zsidóval, találkozni szerencse.

És a boldog isten a megmondhatója, hány szerencse és szerencsétlenség van megirva az ember sorsáról a csillagokban, és a babonák legnagyobb könyvében?!

Ebbe a legkisebb könyvbe már nem tehetünk többet; talán ha isten éltet, kedvet kapok a folytatáshoz; vagy folytatja ezt nálam hivatottabb; de az az egy bizonyos, hogy ha tizen egy végbe folytatnánk is, olyan könyvet még se birnánk irni, amelyikben minden babona le volna nyomtatva. Azért hát miután nincs több mondókám a szeredásba, tehát: