Babonás napok.

1. A péntek.

Van ilyen az egész esztendő folyamán egész szekérre való.

Első helyen áll ezek között a péntek.

Az a rémséges elátkozott nap, mely iránt módfeletti respektusa van a szegény embernek.

Honnét kelt e napnak enynyire veszett neve? midőn az más isten teremtett naptól semmiben sem különbözik. Anynyi benne az óra; s órájában anynyi a percz, mint más napéban; csak úgy kel és nyugszik le áldott napja, mint más nap hajnalán és alkonyán. Sokféle magyarázatot ismerünk.

Egyik azt mondja, onnét e nap szerencsétlensége; mert az isten épen e napon teremtette az – embert. S midőn a teremtő látta, mily gonosz szufla lakik e teremtményében, fölsohajtott: „Bánom, hogy embert teremtettem!“

Vannak, kik a péntek szerencsétlenségét nagypéntek óta számitják; a midőn a világ megváltója – keresztre feszittetett. Ehhez járul még, hogy maga az egyház is megbélyegezte a péntek napot; ezt választván ki a hét közül, melyen a többi hat nap élvezett sok jókért, – böjttel kell megfizetni.

Már hiszen származzék a péntek rosz hire akárhonnét, anynyi bizonyos, hogy a babona egészen a körme közé kaparitotta ezt az isten áldotta napot; s a népnek szörnyű respektusa van iránta.

Százakra megy a babonás szokás e nap körül; melyekből adunk egy pár izleltetőt.

Pénteken kezdett és végzett munkán nincs szerencse.

Aki pénteken nevet, vasárnap sir.

Pénteken éhomra (éhgyomorral) prüsszenteni nagy veszedelmet jelent.

Pénteken útra kelni, – kész szerencsétlenség.

Aki pénteken fekszik betegágyba, – többé föl sem kel.

Pénteki vendég anynyi, mint egy heti exekutio.

Pénteken sütött kenyér keletlen marad.

Pénteken mosott ruhától kiütést kap az ember.

Aki pénteken fűt be először télire, annak leég a háza.

A kis gyerek, ha pénteken kapja az első fogát; a tejfoga után soha se nő több foga.

Amelyik kis gyerek pénteken kezd beszélni, hebegő lesz; ha épen meg nem némul.

Ha az ujesztendő péntekkel kezdődik, az az év terméketlen lesz.

Kotlós tyúkot pénteken elültetni nem jó, mert megzápul az alárakott tojás.

Egyszóval ugy meg van a szegény péntek babonás hirrel verve; hogy akárhány atyánkfia kitörülné még a kalendáriomból is.

Pedig akár száz tanút hihatnék arra is, hogy a pénteknél nincs szerencsésebb nap az egész esztendőben. Magammal együtt akárhány bizonyithatja, hogy a pénteken kezdett és végzett munkájában feltünően nagyobb sikert látott.

De hát negnyugtatásul azt is megmondhatom, hogy ehhez a sikerhez ép olyan kevés köze van a szegény pénteknek; mint amenynyi köze van – például egy más, pénteken kezdett vagy végzett munka, esetleges – sikertelenségéhez.

Azért ne bántsuk az ártatlan pénteket, mely mint munka nap, bizonynyal ér anynyit; sőt sokkal többet, mint egy vasár, vagy ünnep, vagy akármelyik más szentheverdel nap.

2. Szent-György nap.

Ez is babonás nap, csakhogy épen ellenlábasa a – pénteknek; mert „Szent-György napja“ meg épen a szerencse napja.

És ennek már természetesebb a magyarázata; miután a nép a tavaszt legkülönösebben e naptól számitja. A beálló tavasz, fűbe, fába, emberbe, állatba megújulást, fris életet, örömet hoz; könynyebben érthető tehát, hogy a sokszor oly költőiessé váló babona, e naphoz anynyi szerencsét és örömet köt.

Szent-György előtt fogott pillangó nagy szerencsét hoz.

Szent-György előtt fogott kigyóból a leghathatósabb orvosság készül.

Szent-György előtti ürge bőréből készült pénzes zacskó soha ki nem fogy.

Szent-György előtti gyíknak torkát a növendékújjal megsimitani, igen jó a torokfájás ellen.

Aki György nap előtt fecskét vagy gólyát lát, anynyi évet él, ahányat a fecske vagy gólya szárnya lebben.

Aki György nap előtt bőregér szárnyat szerez, s pénzt takargat bele, – soh’se fogy el a pénze.

Szent-György nap éjjelén az ember kihalgathatja a boszorkányok beszélgetését a jó és rosz füvekről.

Hát a temérdek sok kuruzslószer; amit a javasasszony mind Szent-György hajnalán szed. A kőrisfa rügye, a ruta hajtás, a kakuk fű, a kőris bogár, az isten tehenkéje, bőregér, kigyó, gyik, s más ezerféle szere a pokol konyhájának; amikről nagy dicséret, ha a kuruzsló szent-György előtti szedésnek adja ki.

Szóval e napot a babona az esztendő legérdekesebb napjává tette; s tán több joggal, de minden esetre több költészettel, mint a pénteket a legszerencsétlenebbé.

3. Szilveszter és Ujév.

Egymás nyomában járnak még a babonában is; s mindkettő a legnagyobb részt a szerelmesek napja.

A szerelmesek ólmot olvasztanak; s ha Szilveszter éjjelén, a megolvadt ólmot vizbe öntik, a képződött ólomalak megmutatja, miféle mestersége lesz a jövendőbelinek.

Aki a kakast ujév hajnalán meglesi, mikor az elsőt kukurékol, arról várhatja a mátkát, amerre a kakas nézett.

Aki Szilveszter éjfelén megforditja a párnát feje alatt; jövendőbelijét meglátja álmában.

A szerelmesek babonáján kivül van még egy csomó más számára is.

Akit ujévkor megvernek; mindennap kikap az egész esztendőben.

Aki pénzt ád ki ujév napján, akár az egész évben a zsebében tartsa kezét.

A későn kelő lusta lesz egész esztendőben; a korán kelő minden nap frisebb lesz.

Nem jó ujévkor varrni; mert a tyúk tojókáját bevarja az ember.

Ujév reggelén ne vegyen senki tisztát magára, mert kiütéseket kap.

Aki Szilveszter és ujév közt éjfélkor születik, abból nagy úr válik.

S tudná ég, hány babona van még e naphoz kötve; melyek mindegyikének határa egész évre szól.

4. Karácsony.

Még is e nap az egész év legbabonásabb napja; melynek minden órájához egész rakás balhit van kötve; és pedig keverve jó és rosz. Mintha e nap és éjen, melyen a kereszténység a megváltó születését ünnepli, minden jó angyal a földön járna elhinteni a sok áldást a világon; s egyúttal minden ördög is leszabadulna a lánczról, hogy ami átok van, azt az emberek fejére zúditsa.

E napnak még ételhulladéka is varázserővel bir. A hires karácsonyi morzsa, mely anynyi kuruzsló-orvosság fő alkatrésze.

Éjféli misén a luczaszékre állók, megláthatják, ki a boszorkány.

Aki karácsonykor egy almát vagy diót fölvesz a földről, fekélyes lesz tőle.

Az asztal alá rejtett szakajtóba beszáll a kis Jézus; s azért szénával kell a szakajtócskát megtölteni. A széna alá kukoriczát szokás tenni; és e kukoriczától két akkorára hízik az apró jószág; a szénától pedig a lábas jószág.

Aki karácsony estén diót eszik méz nélkül, annak kihull a foga.

Aki a szent estén mézes fokhagyma gerezdet nem eszik, torokfájós lesz.

Karácsony éjjelén legjobban fog az igézet.

Egy kivetett czérna gombolyagba, karácsonykor belelépni, kész Lázár betegség.

De van még ily babonás nap elég az évben.

Lucza napján kell kezdeni az úgynevezett luczaszéket késziteni, s mindennap faragni valamit rajta, úgy hogy karácsony estén legyen kész; s ez az a kis szék, amelyről az ember megismeri a boszorkányt.

Szent-Iván napján jó a szent-Iván bogarat, és hajnalán a gyógyfüveket szedni, amiknek nagy hatása van. Szintén e napon szokás a szent-Iván tüzet átugrálni; hogy az ember abban az évben meg ne haljon.

Pál fordulása napján szokott a medve barlangjában megfordulni; mert e napon minden medve fölébred téli álmából.

András nap éjjelén minden leány megálmodja, ki lesz a mátkája; sőt ha ezen éjen valamely legénynek, ingét párnája alá teszi; azt a legényt úgy megbabonázza, hogy utána jár, mint az árnyék.

Nagy-szombaton a kolompszóra minden kigyót, békát el lehet kergetni a háztól.

Virág-vasárnap szentelt barkának három szemét rágás nélkül le kell nyelni; s aki lenyeli torokfájós nem lesz.

Azt hiszem, izleltetőnek elég enynyi a babonás napokból; aki még tud nehányat, mondja hozzá, s gondolja meg, hogy még ez nem is a legnagyobb bolondság, amit a babonás ember készpénznek vesz.