XXII.
Reading edition
Ördög és pokol!
Azt a jegyzőkönyvi lapot ugyan kár volt megsemmisíteni!
No de se baj! Él még maga a maire, a ki előtt a házasság megköttetett.
Ellinornak tudomása volt róla, hogy az ő kedves barátja (és áldozata) Degoud Raoul hol és miféle álnév alatt bujdokol az új világban.
Rögtön irt neki.
«Önnek a visszatérése szükséges Frankhonba. Filibert meghalt. Aïra törvényes örökös. Házasság létrejöttét be kell bizonyítanom. Adok önnek harminczezer frankot, ha visszajön s új bizonyítványt állít ki, a mairehivatalában végbement házasságról».
Erre csakhamar a következő választ kapta.
«Nem vásott el mind az öt érzékem, hogy azt a bolondot megtegyem, a mire ön felszólít. Én az ön harminczezer frankjáért magamat gályára nem vitetem. Hanem ha ön a megkötött házasságának hitelesen kiállított másolatát akarja birni, arra ráutalhatom önt. Volt rá gondom, hogy azt valakinél hátrahagyjam. Küldje ön ide hozzám Jacques Pluhart a harminczezer frankkal; majd annak megmondom az illető nevét, a kinél azt megtalálhatja.
Ellinor nem sokat tétovázott. Rögtön áthajóztatta Jacques Pluhart Amerikába, a harminczezer frankkal.
Négy hét alatt visszatért a megbizott a kivánt válaszszal.
«A házassági oklevél letéteményese Degoud Fernande asszonyság.»