VI. VEGYES DALOK.

1. Tubarózsa, nincs illatja, Galambomnak nincsen anyja. Ha nincs anyja, vagyon apja, Ki gondot viseljen rája. (Szent-Demeter.)

2. Hull a fának a levele, Hervad a szivem gyökere. Hadd hervadjon, hadd lankadjon, Csak az Isten el ne hagyjon. (Nyárád-Cserefalva.)

3. Az én babám olyan beteg, Talán meg es hal. Ha meg nem hal kénokat lát, Az is nekem baj. Adsza rózsám a jobb kezed, Fordujjunk egyet, Menjünk ki hát a kis kertbe, Ott szedjünk meggyet. Már le is szedtük a meggyet Minden ágáról, Lehullott a piros rózsa Két orczájáról. (Ózd.)

4. A felszegbe rózsa terem, Az alszegbe petrezselyem. Ha a felszeg rózsa vólna, Mégse szakasztanék róla. Ha az alszeg tövis volna, Mégis ösvényt vernék rajta. (Balavásár.)

5. Leszakadt a kútam gémje, Nem itathatok estére. Pántlikát kötök a gémre, Mégis itatok estére. (Lőrinczréve.)

6. Ha belőlem most egy fecske válhatnék, Kedves babám ablakára szállanék. Jobb kezemmel kopogtatnám ablakod. Nyisd ki babám, ereszd be a galambod. (Magyar-Bükkös.)

7. Leszállott a fecskemadár a kertbe, Mért hagyod el az uradat menyecske? Ha jó voltál szeretőnek, Mért nem vagy jó feleségnek? (Tompa.)

8. Házamhoz szakadt egy fecske, Úgy rúg, úgy döf mint egy kecske. Megmondtam házam népinek: Hagyjanak békét fecskémnek. Visszagyün ő nemsokára, Kivánatos szállására. (Lőrinczréve.)

9. Éjfélekor szok a kakas szólani, Kedves lányom, ne felejkezz bejönni. Édes anyám, ne féltsen ked engemet, Mert nem eszem meg a becsületemet. (Magyar-Bükkös.)

10. Fenyőkútnak erdős mezejében Szól a kakuk a fa tetejében. Még a kakuk is mind azt kiáltsa: Aludj, aludj Istennek bárányja. (Szováta.)

11. Kicsi madár, hogy tudsz élni? Mikor te nem tudsz beszélni. Látod, én tudok beszélni, Mégis alig tudok élni. Kicsi madár jaj de fenn jársz! Mi az oka, hogy le nem szállsz? Leszállanék de nem merek, Irigyemtől nagyon félek. (Szováta.)

12. Tiszta buza ki se hánta a fejit, Kicsi madár mind elhordta a szemit. Kicsi madár, hadd meg bár a kalászát, Miből süssünk a babámnak pogácsát. (Szováta.)

13. Vajjon ki járt kis kertembe Fekete galamb képébe? Szedi virágomnak lombját. Rozsmarintomnak bimbóját. Kerted alatt csipkerózsa, Ne menj kis lány a fonóba! Elszólták a becsületed. Nincsen ott már mit keresned. (Magyar-Bükkös.)

14. Tizenkilencz esztendeig Jártam hozzád guzsalyosba, Mégsem estél gyalázatba. Más csak egy hónapig jára, Látod rózsám, meggyaláza. (Csekelaka.)

15. Balavásár híres város, Leány, legény barátságos. De Nagy-Kend még hiresebb, Leány, legény ügyesebb. (Nagy-Kend.)

16. Martonosi csereerdő, De szép cserefa nőtt kettő. Ha egyiket levághatnám, Magamat lepadalhatnám. (Martonos.)

17. Sok az irigy a faluba, Öt, hat ül minden kapuba. Jobbról ülnek az irigyek, Balról a kik ingerelnek. Mindig rólam hajcsák a szót, Magam felől nem hallok jót. (Egrestő.)

18. Zúg a vihar, recseg a nád, Irigyem az egész világ. Irigyeim annyin vannak, Mind a kutyák, úgy ugatnak. Adok nekik egy-két napat, Hadd ugassák ki magokat. (Magyar-Bükkös.)

19. Annyit hajtok irigyemre, Mint a ruhám kötőjére. De arra még többet hajtok, Ha lehull, utána kapok. (Magyar-Becze.)

20. Széles Rajna vize, Keskeny palló rajta. Ügyelj kedves rózsám: Ne paczérozz rajta, Mert ha belemerülsz Soha ki nem kerülsz. (Czikmántor.)

21. A vacsoracsillag felsütött az égre, Ne bogarássz lányom este a sötétbe. A fehér galambnak szennyes lett a szárnya, Nem mossa le azt már a Marosnak habja. Títottalak lányom, hej, de mind hiába, Belementél, bele, az elkárhozásba. Te még boldog lehetsz, Isten tudja hogyan… De a szégyenedet én kell sírig hordjam. (Szent-Erzsébet.)

22. Szép a csillag, homályos a holdvilág, Jó annak, ki becsületjére vigyáz. Én a tavaly nem vigyáztam reája, Beleestem a nagy világ szájába. (Nagy-Kend.)

23. Kis kertemet beültettem tavasszal, Rezedával, liliom s buszujóval. Ki-ki kőttek egyenkint, El szeretném adni mind, De most mindjárt. (Nyárád-Szentanna.)

24. Kimentem én a tanyára, Ráléptem egy tök injára; Tök injáról, tök injára, Vágyik szivem gazdagságra. Azt az Isten meg is adja, Hogyha van énreám gondja. (Lőrinczréve.)

25. Hallottam is, tudom is: A hány kis lány, mind hamis, Mikor imádkozik is. Mikor imádkozik is; Rosszat gondol akkor is. (Csekelaka.)

26. A faluban nincs több leány csak három, Mind a három künn van az aratáson. Kék pántlika lobog karcsu derekán, Jaj de lassan hajlik a marok után. (Kelementelke.)

27. Medecséri hármas határ, Ott terem a hires kis lány. Minél szélesebb a határ, Annál híresebb a kis lány. Medecséri nádas berek, Ott terem a híres gyerek, Minél nádasabb a berek, Annál híresebb a gyerek. (Tarcsafalva.)

28. Kimentem a zöld erdőbe sétálni, Leültem a zöld fa alá nyugonni; Oda jöve fülemile kis madár, Hozott nekem körme között czédulát, Abba láttam szeretőmnek szándékát. Abba vala egy ölelés, egy pár csók, Édes rózsám azt a gyűrüt, melyet adtam, Add vissza, Hogy a leányságom Fordítsam vissza. (Szováta.)

29. Kezembe van már az útilevelem, Piaczszerte eltött minden jó kedvem. Sok víz lefoly Bálintfalva megyébe, Míg meglátnak engem Szent-Gericzébe. (Szent-Gericze.)

30. Loptam lovat hatszázhatat, Mégse csengettem a vasat. Bátyám csak egy tyúkot lopott, Mégis ráverték a vasat. Mégis ráverték a vasat Az enyedi serház alatt. Az a serház lángot vessen, Rólam a vaszár leessen! Lehullott rólam a vaszár, Zsandár legyen, a ki elzár. (Csombord.)

31. Sárga zsinór, selyem sujtás, Este hova megyünk pajtás? Ide s tova az utczára, Egy kis leány bosszujára. (Csekelaka.)

32. Miriszlói nagy hegy alatt, Szántottam egy jó darabat. Vetettem beléje borsót, A legénynek be koporsót. Vetettem beléje lencsét, A leánynak jó szerencsét. (Miriszló.)

33. A ki legény jőjjön velem kaszálni! Ne csak mindig a lányokkal cziczázni. Vágok én még olyan rendet a réten, Kilencz kis lány se szedi fel a héten. (Maros-Décse.)

34. Megfogtam az eke szarvát, Felszántottam kertem alját. Ne teremjen földi-borzát, Hanem csak mind bazsarózsát. (Kibéd.)

35. Csötörtökön este Jártam hozzád lesbe. Láttam, pánkát sütöttél, Hej, de bé nem eresztél, Ó be éhes voltam! A múlt szombat este Jártam hozzád lesbe. Esett a hó, fútt a szél, Hej, de be nem eresztél, Ó de nagyon fáztam! (Tompa.)

36. Három éle van a késnek, Nincs Istene a legénynek. Nincs Istene, nincs Jézusa, Mennyországba’ sincsen jussa. Pokolba is csak egy szikra, Azt is árendába birja. (Tompa.)

37. Szőllőtőke, venyige! Rászállott egy gerlicze. Nem gerlicze, sarmantyu, Ölelj meg barna fattyu! (Csekelaka.)

38. Legény vagyok a csárdába, Legény az Isten házába; Koporsóm is magyarfajta. Azon van a nevem rajta. (Koronka.)

39. Három águ gesztenye, Vidd a falu végére, Add oda egy legénynek, Sipos Mihály nevünek. Ha megkérdi, hogy ki kűdte, Kovács Rézi nevű kűdte; Ha még egyszer kűdne is, Megcsókolnám százszor is. (Miriszló.)

40. Az enyedi kerek erdő! Benne sétál rózsám kettő; Viseli a négyszél gyatyát, Lábán a sarkantyús csizmát. Összeveri pettyelt módra, Mind úgy hull a rózsa róla. (Kibéd.)

41. Vajjon hua lett a rózsám? Talán harmatot szedni jár? Immár a nap délfelé jár, A harmatot felszítta már. Vajjon hol van a galambom? Nincs aratás, hogy arasson, Lakzi sincs, hogy ott múlasson. (Magyar-Bükkös.)

42. Nyisd ki rózsám a szemedet! Ereszsz be engem, ha lehet! Mert engem a csendőr keres. Keresett a csendőrkáplár, Mert nagy kárt tettem a pusztán. Kit fegyverrel, kit puskával, Kit kétágú vasvillával. (Lőrinczréve.)

43. Hej éd’sanyám, hej éd’sanyám Ereszszen el a bálba! Ott láttam a kedves rózsám Tiszta fehér ruhába. Tiszta fehér a ruhája, Szemöldöke fekete; Bár az Isten, bár az Isten Nekem adná szüretre. (Magyar-Bükkös.)

44. Tua ki a Csengőbe, Rózsa terem a fűbe, Eredj Máris szedj egy párt; Kis Pistának bokrétát. Kötök biz én szegénynek, Mint egy ügyes legénynek, Az ügyesnek, a jónak, Az ügyibe valónak. (Miriszló.)

45. Apró kicsi tejes málé, Nincs szebb élet mint a lányé, Mert lefekszik vetett ágyba S úgy alszik ott mint egy páva; De a legény mint egy kutya Kuczorog egész éjszaka. (Csekelaka.)

46. Megáldja az Isten Ki bölcsőm rengette, Ki gyenge testemet Vizbe fürösztette: A ki megtanított Gyenge szót szólani, A ki megtanított A lányokhoz járni. * * * Vótál anyám vótál, Méhedben hordoztál, Kilencz hónap múlva A világra hoztál. Gyenge gyócsruhával Ingem takargattál. Rengetgettél volna Rengő bölcsőjibe, Rengetgettél volna Maros fenekibe. Mikor fürösztöttél Gyenge meleg vízbe, Fürösztöttél volna Forró buzgó vízbe. (Bordos.)

47. Szovátai híd alatt Meleg forrásvíz fakadt; Én is ittam belőle, Mégse hótam meg tőle. Szovátai híd alatt Rézsarkantyúm ott maradt. Eredj babám keresd meg, Ha megkapod, pengesd meg. Szovátai hegy alatt Árulom a lovamat. Árulom a lovamat, S a lovammal magamat. (Szováta.)

48. Arra kérem a birót: Ne vegye el a fuvót. Várjuk haza nagyapót, Megfizeti az adót. Hajnalba, pirosba, Fuvóba, kohóba. Ha nem szikrázik a vas, Nincs szalonna, nincs avas, Nincsen kalács a purdénak, Nincsen széna a csikónak. Hajnalba, pirosba Fuvóba, kohóba. Kondorhajú feleségem, A jó Isten adta nékem, Az fog engem ébreszteni, Az fog engem megfésülni. Hajnalba, pirosba, Fuvóba, kohóba. (Szováta.)

49. Sárga murok, petrezselyem, Vajjon ki kertjébe terem? Sem enyémbe, sem máséba, Csak a Fülöp Sándoréba. Nézz ki Sándor ablakodon, Ki sétál az udvarodon. Biró Anna köntösösön, Legyen tied örökösön. (Tompa.)

50. Veszek én szép feleséget, Isonyatu de szépséget. Salamonya, solomonya darmantyú. Drum, drum. Megtanítom seget verni Fel fog engem ébreszteni. Salamonya, solomonya darmantyú. Drum, drum. Megtanítja fuvót nyomni, Tüzet is fog gerjeszteni. Salamonya, solomonya, darmantyú. Drum, drum. Ha van fuvó, kalapács, Van a purdénak kalács. Salamonya, solomonya, darmantyú. Drum, drum. Ha nincs fuvó, kalapács, Nincs a purdénak kalács. Salamonya, solomonya, darmantyú. Drum, drum. (Czikmántor.)

51. Szürke lovam a nyeregbe; Virágom. Magam ülök tetejében, Virágom. Szürke lovam vigy odáig! Virágom. Szivem ne fájjon sokáig. Virágom. Ne nézd rózsám szennyes vagyok, Virágom. Mert én kovácslegény vagyok. Virágom. Kovácslegény hajnalcsillag, Virágom. Ragyog mint a szenescsutak, Virágom. Megütöm az üllőm szarvát, Virágom. Csókolom a babám száját. Virágom. Ne hidd el rózsám magadot, Virágom. Nem találsz te szebb virágot Virágom. (Szováta.)

52. Meguntam én a vándorlást, Más tűzhelyen vacsorálást. Házról házra kolindálást. Azt a soha meg nem nyugvást. (Magyar-Bükkös.)

53. Nincs jobb élet a miénknél, A vándorló legényeknél. Mík porcziót nem fizetünk, Mikor tetszik elmehetünk. De a legény akkor hizik, Mikor egy kis jó bort iszik: De a mester hej! haragszik, Ha a legény nem dolgozik. Hétfőn reggel bepakolunk, Kedden reggel masérodzunk; Masérodzunk, énekelünk, A világgal nem törődünk. Mihelyt az erdőbe értem, A pendlimet19) fődre tettem. Bús fejemet reá vettem. Fáradt testem pihentettem. Én Istenem rendelj szállást, Adjál egy kis megnyúguvást. (Maros-Vásárhely.)

54. Már én többet nem szógálok. Fazekas-legénynek állok. Czifra korsókat csinálok Csak szeretőmmel sétálok. Már én többet nem szógálok, Asztalosinasnak állok. Czifra ágyakat gyalulok, Csak a rózsámmal mulatok. (Nyárád-Szentanna.)

55. Veres két szem, borbélylegény, Beteg lett a rózsám szegény. Enni vinnék, de nincs mibe, Eltört a bányai csésze. Makfalvára megyek lakni Bányai csészét csinálni Abba viszek neki enni. (Sóvárad.)

56. Ha bányász vagy, ne búsulj, Életeddel ne gondolj; Vedd a fanczát a kezedbe, Egy szép kis lányt az öledbe Ej haj mulassunk, Úgyis a földbe bújunk. (Egrestő.)

57. Édesanya felneveli a fiát, De nem tudja, ki viseli majd gondját. Kibocsátja szárnya alól s nem tudja, Hol nyomja meg a fekete föld gyomra. (Héviz.)

58. Én vagyok a molnárlegény Ihahó. Én járok a víz tetején. Ihahó. Fogom azt az aranyhalat Ihahó. A parajdi lánczhid alatt Ihahó. (Parajd.)

59. Szovátának nincs oly bótja, Kibe ne volna pálinka. Ha nem volna, jobb is volna, Sok legény rosszul nem járna. Elvesztettem a fejemet, Ott a deczis üveg mellett. Olyat tettem, azt műveltem, Halálomig nem felejtem. (Szováta.)

60. Istenem, Istenem! Hol lëssz a halálom? Erdőn e vaj mezőn, Vaj pedig tengërën? Ha erdőn veszëk el Ki temet el engëm? Ha tengërën veszëk, Ki sírat meg engëm? El is eltemetnek Az erdei vadak, Meg is megsíratnak Az égi madarak. (Oroszhegy.)

61. Ha te itt vagy drága lélek, Ki hallgatja mit beszélek. Nem beszélek én senkiről, Csak a régi szeretőmről. Arról sem beszéltem volna, Ha nem tanítottak volna. (Miriszló.)

62. Édes kedves rózsám, Mért csalogatsz engem? Miért játszadozol Szerelmes szívemmel? Vagy menj el előlem, Vagy ülj le melléjem; Karcsu derekadat Ne ringasd előttem. Hamis szemeiddel Ne igézz meg engem. (Sófalva.)

63. Már minálunk nem nézik azt, Szép-e, jó-e a leány Csak fődolog, hogy nagy legyen… Nagy legyen a hozomány. Legyen bár az ördög nénje Csak tele legyen erszénye; Kap az férjet eleget, Csinosat is ezeret. (Balavásár.)

64. Mind azt vetik a szememre a faluba A lányok, Hogy én a szép menyecskékhez, minden este Eljárok. De szeretni jobban tudnak, a faluban szeretni A menyecskék, Bárcsak most is a barnának karjai közt Lehetnék. (Bordos.)

65. Miriszlói piaczon, Rózsát árul egy asszony, Százát adja petákér’, Párját adja forintér’. A leányka megvette, A kapura kitette, Csókjával leszegezte. Győrffi Pista meglátta, Be is ment a szobába, Csókjával megvátotta. (Miriszló.)

66. Sír előttem az út, Bánkodik az ösveny. Még az is azt mondja: Áldjon meg az Isten! Áldjon meg az Isten Minden javaival; Mint kerti violát Drága illatokkal. (Martonos.)

67. Lepattant a pinczelakat, Hej de szép szeretőm akadt; Ha kimenyen az utczára, Rózsa nyílik a nyomára, Liliom a homlokára. (Miriszló.)

68. Menj el virág, virágozzál, Utánam ne várakozzál. A forgácsot felszedik, A kendert megrázzák, A világ elmulik. A hól a száraz a zölddel Összecsavarodik, Ott a virág virággal Találkozik. (Lőrinczréve.)