JEGYZETEK.

Balladák és rokonnemüek.

1. A), B). Szőcs Mári. Változatai: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 212. ol. 57. d.; Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 378. ol. 381. d. és Szini Károly: »A magyar nép dalai és dallamai« 74. ol. 53. d.

Az Erdélyi- és Szini-féle változat, kivéve a Szini-féle változat utolsó négy sorában előforduló s a vers tartalmához semmiképen nem illő, erőltetett erkölcsi tanuságot, teljesen egyező.

E két változat inkább elbeszélő népdal mint ballada. A cselekményt nem viszi előbbre a párbeszéd következetesen. Hézagos mind a kettő, de hézagai nem balladai hézagok, hanem a költemény eredeti lényeges alkotó részeinek kiesései.

Az Arany-Gyulai-féle változat már jobb, de ebben is hiányzik az izgatott, rövidlélekzetü balladai menet. Legjobb az itt közlött 1. számu ballada,47) melyben mindvégig az eleven párbeszéd kapcsán siklik tova a cselekmény s teljesen uj vonásokban gazdag. Uj benne a hangulatkeltő bekezdés, az anyától való búcsuzás s a költőileg igen szép befejező rész. A 2. sz. alatt közlött ballada rövidített, törött változata a 1. számunak.

2. A sólyom. A négy első sor előfordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 228. ol. 76. d. (Hegyi tolvaj), de a többi rész egészen uj.

6. Az eladott leány. Változatai: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 148. ol. 6. ballada (Boriska). Ugyanott 180. ol. 23. ballada (Világszép Erzsok) és Kálmány Lajos: »Koszoruk« II. k. 53. ol. 1. ballada.

Az a vonás, hogy a töröknek eladott leány búcsuzik ruháitól, virágaitól s felhivja őket, hogy sirassák meg őt, sajnálkozzanak rajta, előfordul minde változatokban. Míg azonban e gondolat a balladák keretében az előrehaladó cselekmény egy-egy mozzanatát képezi, addig az itt közlött balladában a fősúly csak e vonások kidomborítására van fektetve.

8. Túr a disznó. Változata: Kecskeméthy Csapó Dániel: »Dalfüzérke« I. füzér 32. ol. 32. d.

10. Tallos Erzsi. Változatai: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 209. ol. 53. és 54. ballada (Kuris Pista). Mindkettő töredék. Erdély J.: »Népd. és Mond.« III. k. 153. ol. 260. ballada. Kálmány Lajos: »Koszoruk« II. k. 64. ol. 8. ballada. Limbay Elemér: »Magyar Daltár« VI. k. 139. ol. 1117. dallam. Változatát közölte Versényi György Székely balladák (Tollasi Erzsi). Ethnographia 1902. évf. 6. sz. 273. ol.

A halálratánczoltatott leány tragikus sorsáról daloló e változatokban érdekes az, hogy a feldolgozás mindegyikben más-más. Az általam feljegyzett székely változat az esemény eleven menete s a fővonások balladai csoportosítása tekintetében a jobb változatok közé tartozik. Leginkább egyezik vele a Limbay-féle változat. A halálratánczoltatás oka kifejezést nyer az Arany-Gyulai- (I. k. 54.) és Erdélyi J.- (III. k. 260.) féle változatok e soraiban: Ha enyem nem löttél Hát másé se lögyél.

11. Kendi molnár lánya. Ugylátszik e dalban is halálratánczoltatásról van szó, de csinálhatták e dalt egy olyan tánczban telhetetlen menyecskéről is, a ki a sok tánczolásba belepusztult.

12. Rossz feleség. Az első versszak változatai Bartalus István »Magyar Népdalok« I. k. 15. ol. 15. d. és Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 179. ol. 181. d. E változatokból hiányzik az általam feljegyzett ballada második czolásba és harmadik versszaka.

13. Az eszéki rab. Székely katona-rab lehetett az, a ki az eszéki börtönben sínlődött s kit valamely, talán megcsalt rácz leány vitt a veszedelembe. Lehet azonban e ballada valamely dunántúli katonalegény utján a székely népköltészetbe került átszürődés. Változata, hasonló vonásokkal: Papp Gyula: »Palócz népköltemények« 56. ol. 74. d. E ballada egyes vonásait megtaláljuk. Ethnographia XI. évf. 33. ol. Fujdogál a szellő cz. dal. Barla Szabó István gyüjt. Hencse. Somogy vm. Ugyanott 168. ol. Rab-ének, Nagy-Bajom Somogy vm. (Friedmann Bernát gyüjtése.) A rabságról szóló magyar népballadák e par excellens szálló gondolatának: Rab vagyok, rab vagyok Szabadulást várok. A jó Isten tudja, Mikor szabadulok. változatai előfordulnak: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 192., 193. és 194. ol., 34., 35., 36. és 37. sz. balladák. Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 57. ol. 120. d. Limbay Elemér III. k. 196. ol. 545. dallam 5. Szini Károly: »A magyar nép dalai és dallamai« 132. ol. 112. d. és 142. ol. 122. d. Gyüjteményem »Balladák és rokon.« 17. sz. és »Szerelmi dalok« 159. sz. E négy sorban kifejezett gondolat folyvást vándorol, majd itt, majd amott bukkan felszinre s sajátos példája annak, miként lapózik be egy-egy a nép lelkéből nőtt, a nép lelkét mindig megkapó, szépen kifejezett gondolat az egymástól távol keletkező, gyakran egészen elütő tartalmu népdalokba.

14. Szegény legény. Változata Limbay Elemér V. k. 48. ol. 837-ik dallam.

15. A bosszúálló férj. E ballada számbavehető változatait, tekintve a tragikumot mozgató, előidéző okot, két csoportba sorolhatjuk. Az egyikben az asszony elégetésének indító oka az, hogy az asszony levelet ir, izenetet küld, melyben a tolvajt elárulja. (Ezért kell meghalnia.) (Levél.) (Népk. Gyüjt. 228. ol. 76. ballada és III. k. 88. ol. 44. ballada.) A másik csoporthoz tartozó balladákban a férfi az asszonyt hűtlenségen éri s ezért kell az asszonynak tüzhalállal elpusztulnia. (Népk. Gyüjt. I. k. 149. ol. 7. ballada. Barcsay.) Kriza: »Vadrózsák« 381. ballada. Az e gyüjteménybe felvett ballada a második csoporthoz tartozik. Kidolgozása a többi változatoktól független s eleven balladai menete révén egyike a legérdekesebbeknek.

Mindezen változatokban közös vonások: A férfi meglesi az asszonyt, a két első változatban áruláson, a két utóbbiban hűtlenségen éri. A férfi felszólítja az asszonyt, hogy a három (Népk. Gyüjt. I. k. 228. ol. 76. balladában csak kettő) halálnem közül válasszon. Az asszony minden változatban s az itt felvett balladában is a gyertyaállást választja. Az asszony minde változatokban a sirás okául a cserefa füstjét hozza fel, de a második csoport változataiban a sirás nem indokolt, hanem az első csoport változataiból van mintegy öntudatlanul átvéve. Az itt közlött balladában egy uj vonást találunk e két sorban: Leszen tebelőled Pálinkaforró üst.

Felcsillan a férj agyában az elevenen megfőzés szörnyü gondolata is.

A férjet az apának eláruló levél tartalma s a cserefafüstje, mint a sirás indoka előfordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 195. ol. 38. (»A zsivány felesége« czímü töredékben.)

Hasonló vonásokat találunk több oláh balladában, de különösen egy általam Sztrigy-Szentgyörgy-Vályán feljegyzett »Bogdán és Iliána« czímüben (Lásd Mailand Oszkár: »Az oláh néphit és népköltészet jellemző vonásai«. A Kisfaludy-Társaság Évlapjai XXXII. kötet.)

17. A rab. Hasonló gondolattal találkozunk Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 419. ol. 415. d. 3. és 4. vsz. Ugyanott 431. ol. 433. d. Az utolsó sorok változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 444. ol. 452. d.

18. Barna Péter. Változata: Erdélyi Népd. és Népmondák I. köt. 380. lap. Az Alföldről kerülhetett a székelység közé. Itt csak töredék, Erdélyinél ellenben kerek egész, s egyike a legszebb alföldi népballadáknak.

I. Szerelmi dalok.

4. A második versszak változata előfordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 134. ol. 128. d. 4. vsz. Nem tehetek róla, Hogy szerelmes vagyok. Az anyám is az volt, Én meg lánya vagyok.

Az »anya« és »leány« helyett: »apa« és »fiu« fordul elő. Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 159. ol. 174. d. 2. versszakában.

19. Az első versszak utolsó sora így is: »Megmutatom bírok vele« – »Tudja Isten bírok vele« – »Meglátod, hogy bírok vele«.

34. Változatai Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 213. ol. 3. vsz., II. k. 99. ol. 62. d. 4. vsz. Erdélyi »Népd. és Mond.« II. k. 159. ol. 311. d. A négy első sor egyezik: Kriza, »Vadrózsák« 210. ol. 421. dallal. Az alapgondolattal az oláh népdalköltészetben is találkozunk.

38. Az első és harmadik sor egyezik: Arany-Gyulai »Népk. Gyüjt.« III. k. 162. ol. 105. d. 2. vsz.

40. Második versszakának változata: Erdélyi: »Népd. és Mond.« II. k. 160. ol. 311. d.

44–50. E dalokban az a gondolat jut kifejezésre, hogy hány szeretőt tart az ifju, leány, s hány szeretőt tartani jó vagy rossz. A következő népdaloknak is ugyane gondolat az alapeszméje: Kriza: »Vadrózsák« 36. o. 60. d. Erdélyi: Népdalok és Mond. I. k. 53. ol. 76. d. és 75. ol. 114. d. III. k. 55. ol. 117. d. Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt«. I. k. 252. ol. 20. d. és 257. ol. 29. d. III. k. 160. ol. 100. d. – Kunsági: »Sárréti Dalkönyvecske« XVIII. d. Pap Gyula: »Palócz népdalok« 33. ol. 32. d. 2. vsz. és 53. ol. 69. d.

78. Páva alatt valószinüleg legényt kell értenünk, a ki Korond felől jön át Parajdra leányt kérni.

79. A két első sor változata előfordul Erdélyi: »Népdalok és Mond.« III. k. 68. ol. 144. d. 1. vsz. A 2. és 3. sor előfordul Erdélyi »Népd. és Mond.« II. k. 135. ol. 264. d. első sor.

86. A benne előforduló vonatkozások alföldi eredetre utalnak.

91–92. Két első sor változata Erdélyi: »Népd. és Mond.« II. k. 78. ol. 149. d. 5. vsz. és ugyanott 203. ol. 388. d.

93–94. Változata Erdélyi: »Népd. és Mond.« I. k. 84. ol. 130. dala; de gyüjteményem 93-ik dalában előforduló szép réja Erdélyinél teljesen hiányzik.

A 87–94. alatt közölt népdalok csoportja, miként más népdalgyüjteményben előforduló, de kevésbbé jellemző népdal, a szőke és barna leány összehasonlításával foglalkozik.

A népdal szerint a szőke »Csapodár«, »A szőkének szeme sem jól áll« Kálmány L.: »Koszoruk« II. k. 119. ol. 92. d. »A szőke urifajta«, – »A szőke beteges«, – »Vetett ágya bus falevél«, – »A szőke az árnyékot keresi«, – »A szőkét az Isten adta«, – »A szőke szelidebb«, de: »Világát mással éli«, – »A világát búval éli«, – »A világát ingyen éli«, – »A fehér bőrét kiméli«, – »A szőke hű szerető«. Limbay: »Magyar Daltár« V. k. 207. ol. 972. d.

A barnáról így vélekedik: »Mert a barna lombos cserfa«, – »A barnától vámot kérnek, a szőkére rá se néznek«, – »A barnát a víz hozta«, – »A barna jó dógu lehet«, – »A barna hamis fajta«. Limbay: »Magyar Daltár« V. k. 207. ol. 97. d. »A barnának szeme kacsintásra áll« Kálmány L.: Koszoruk. II. k. 119. ol. 93 d. A piros haju leányt is jellemzi a népdal. Igy Arany-Gyulai: Népk. Gyüjt. III. k. 227. ol. 36. d. és Kriza: »Vadrózsák« 149. ol. 312. d. 4. versszakban: Piros leányt ne szeress, Mert az részeges lehet.

Ezenfelül a népdal a piros lányt legtüzesebbnek tartja. (Kriza: »Vadrózsák« 149. ol. 312. d. 4. vsz.)

Az összehasonlítás, úgy látszik, a barna javára üt ki. A nép csapodár fia azonban néha nem is igen válogatós, mert így dalol: A szőke az én galambom, A barnára sem haragszom.

96., 97. és 98. Számos népdalban szálló gondolatként fordul elő e dalok első sora. Így: Erdélyi: »Népdalok és Mond.« I. k. 78. ol. 119. d. »Az én szeretőmnek dombon van a háza«. – Ugyanott II. k. 168. ol. 328. d. »Az én galambomnak parton van a háza« – Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 69. ol. 4. d. »A főbíró háza dombon van.« Ugyanott I. k. 273. ol. 65. d. »Az én galambomnak dombon van a háza.«

99–100. A szerelmesek találkozása elé gördített akadályok gondolatával találkozunk más népdalokban is. Így: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 244. ol. 4. d. Ugyanott 275. d. 67. ol. A hegy elhordásának, erdő levágásának gondolata előfordul több oláh népdalban is. Így a Kisfaludy-Társaság »Évlapjai«-ban XXV. k. »Ujabb adatok az oláh nép költészetéhez« czímü közleményemben 103. ol. Adjunk tüzet az erdőnek, Azt a szedret jer együk meg. Vágjuk le azt a két hegyet. S egymást el ne hagyjuk többet.

Ugyanott XXXII. k. »Az oláh néphit és népköltészet jellemző vonásai« czímü értekezésem 129. ol. Istenem! vágd le a hegyet, Hogy lássam meg kedvesemet. Lássam arczát, árnyékoljam, Keszkenőmmel betakarjam.

102. A titkon találkozó ifjak életében természetesen nagy szerepet játszik azon »zár« és »kilincs« minemüsége, a mely a találkozást elősegíti v. akadályozza. Mint szálló gondolat előfordul több népdalban.

106. Hogy a polgári esketéstől teszi függővé a találkozást, e dal ujabb keletére mutat.

116. Az ë (A rejának ezen ritkán előforduló alakja) meg van e gyüjtemény. Szerelmi dalok 137. dalában is »ó« alakban. Inkább kihangzás, mely a dalban nyújtva cseng tova s ez utóbbi alakban az oláh népköltészetben is előfordul.

122. Az első versszak változata Erdélyi Népd. és Mond. I. k. 85. ol. 132. d. 3. vsz. A második versszak változata Arany-Gyulai: Népk. Gyüjt. II. k. 115. ol. 92. d. Erdélyinél I. k. 85. ol. 132. d. A harmadik versszak változata Népk. Gyüjt. I. k. 219. ol. 68. d. A negyedik versszak és a harmadik vsz. első két sora előfordul Népk. Gyüjt. 219. ol. 68. d. E dal szerkezete uj, de a népköltő más népdalokból már dolatokból állítja össze. Szemléltető példája e dal a reminiscentiák öntudatlan befurakodásának.

126. A száraz fa, járomszeg, kóró kizöldülése, mint a lehetetlenséget par excellence kifejező szálló gondolat előfordul más népek költészetében is.

135. salló = sarló. Rotacismus. Néhol az »l« helyett »r«-et találunk. Így »legel« helyett »regel« – fátyollal helyett fatyorral. (Lásd »Katonadalok« 48. d.)

137. Lásd »Jegyzetek« 116. dal.

140. »Gondja.« Itt szándékot jelent. Az oláh a magyarból vett »gând« szót szándék jelentéssel használja.

144. Változata Erdélyinél: Népd. és Mond. II. k. 22. ol. 36. d. A két első sor előfordul Erdélyi I. k. 45. ol. 58. d.

154. Ugyane dal tévedésből a »Bubánat dalai« 14. sz. alatt is előfordul.

159. A második versszak két első sora szálló gondolata több népdal- és néprománcznak. Előfordul ily alakban: Ha kérdi, hogy vagyok, Mondjad, hogy rab vagyok.

Erdélyi: »Népdalok és Mond.« I. k. 52. ol. 71. d.

Lásd: Népballadák és rokonnemüek jegyzetei 13. d.

Rebben = reszket.

160. Változata Erdélyinél II. k. 45. ol. 83. d. Itt azonban hiányzik a szép réja. A két első sorral találkozunk Limbay: »Magyar Daltár« I. kötet 278. ol. 154. dalban.

165. Gyüjtésközben, már ismert s így fel sem jegyzett népdalokban többször találkoztam e két sorral. Tán azt tudod, te szigoru, Érted vagyok oly szomoru.

Kriza: »Vadrózsák« 178. ol. 358. d. 2. vsz.

173. Változata: Kriza, »Vadrózsák« 322. d. utolsó versszakának két első sora. Meg kell a buzának érni, Mert a nap erősen éri.

174. A két első sor változata: Erdélyi: »Népd. és Mond.« II. k. 19. ol. 30. d. 1. vsz.

180. Változata Kriza: »Vadrózsák« 65. ol. 145. dal. 1. vsz.

181. A két első sor szálló gondolata előfordul számos népdalban. Így: Erdélyi: »Népd. és Mond.« II. k. 17. ol. 26. d. Kriza: »Vadrózsák« 28. ol. 38. d. 4. vsz. és 184. ol. 369. d. 1. vsz. Bartalus István: »Magyar Népdalok« I. k. 42. ol. 48. d. 2. vsz.

186. Egy Parajdon feljegyzett változat szerint »Feleségnek jó volna.«

191. A harmadik versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 133. ol. 126. d. 2. vsz.

194. Sajátos, a költészetben mondhatni egyedülálló verselési alak. Az első sor ismétlődik az utolsó sorban. A szó, a melyen az első sorban a gondolati hangsúly van, ismétlődik a második sor elején. Ez mind a három versszakon át következetesen keresztülvitt szerkezeti sajátság. Valószinü, hogy e dalt valamely »fogósdi« vagy csókolódzással járó játék- vagy tánczközben énekelték. Megvan e vers szerkezete Erdélyinél I. k. 6. ol. 7. d., de itt az első sor nem azonos az utolsó sorral, hanem inkább réja, melyet az utolsó sorban gondolattá egészit ki a verselő. Az Erdélyinél közlött dal nem a népé; valamely pap vagy mester illesztette be gondolatait a határozottan népies formába.

201. »Három bokor muskáta«, – »Három bokor saláta«, – »Három fuszujkavirág« számos népdalban fordul elő. A »sárgarigó« alatt itt legényt kell értenünk.

202. Szállógondolatként bukkan fel számos nép dalban az a bizonyos pohár, a mely »búval«, »méreggel« megtöltve a bánattal terített asztalon áll. A hosszas szenvedés jelképe.

211. Az első sor előfordul: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 185. ol. 8. d. – »A kaszárnya fala de sárga.« – »A kaszárnya fala sárgára van festve«, – »Sárga a kaszárnya fala«, – katonadalokban ismétlődő szálló gondolat. A második versszak első sorának változata: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt«. II. k. 185. ol. 28. d. »A szegedi városháza de sárga« – Kálmány Lajos: »Koszoruk« I. k. 15. d.

217. Az első sor változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 151. ol. 156. d. 1. vsz.

218. Szálló gondolata az Alföldről szivárgott be s előfordul más népdalban is, de e dal gondolatfüzése uj.

219. A második versszak utolsó négy sorának változata Kriza: »Vadrózsák« 46. ol. 87. d.

224. Első versszak változata Kriza: »Vadrózsák« 197. ol. 388. d. 7. vsz.

226. Az első versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 105. ol. 73. d. 1. vsz.

235. Az első sor előfordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 140. ol. 137. d. 1. vsz. és 126. ol. 109. d. 2. vsz.

236. Az első versszak előfordul Erdélyinél: »Népd. és Mond.« II. k. 26. ol. 45. d., de a második versszak eddig ismeretlen.

237. Az a gondolat, hogy az út a kedves előtt rózsává váljon, nemcsak a magyar, de más népek költészetében is gyakori.

244. Czifrafa, talán czitrusfa?

267. Megvan e dal Erdélyinél: »Népd. és Mond.« I. k. 68. ol. 99. d. Krizánál, »Vadrózsák« 21. ol. 18. d. Felvettem e dalt, mert az a pár vonás, a melylyel az Erdélyi és Kriza által közlött daloktól elüt, gyöngédebbé, közvetlenebbé teszi.

273. A székely több vidéken »egyvez«-nek mondja az »özvegy«-et.

II. A bubánat dalai.

7. Az első versszak változata Bartalus István: »Magyar Népdalok« II. k. 92. ol. 161. dalban, de a második versszak uj.

10. Hasonló gondolat, Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 186. ol. 27. d. s ugyanott III. k. 119. ol. 6. d.

11. Az első versszak változatai Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 112. ol. 88. d. 2. vsz. Erdélyi: »Népd. és Mond.« II. k. 56. ol. 102. d. 1. vsz. Limbay Elemér: »Magyar Daltár« III. k. 172. o. 523. d. 4. vsz.

17. A két utolsó sor változata »Nyelvőr« IV. k. I. füz. Rokonföldi feljegyzése: Klézsa (Moldova).

18. Az első két sor előfordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 162. ol. 104. d. A négy utolsó sor ismeretlen.

21. »Milă« oláh szó, könyörületet jelent. Alsó-Fehérmegye magyarsága, – sajnos, – beszédközben sok oláh szót használ.

28. Lásd Jegyzetek »Szerelmi dalok« 202. d.

30. E dal 8. és 9-ik sorának változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 159. ol. 96. d. 1. vsz. 1. és 2. sora.

31. Hasonló gondolatot dob felszinre egy általam a »Kisfaludy-Társaság« Évlapjaiban XXXII. k. 124. o. közlött oláh népdal: A ki énekemet hallja, Azt hiszi, be vagyok rúgva, Pedig italt nem is láttam, Dalolok nagy bánatomban. A jó kedvet csak mutatom, Hogy ne kelljen sírva járnom.

Változata: Erdélyi: »Népd. és Mond.« III. k. 43. ol. 91. d. 4. vsz.

45. Az első versszak gondolata több változatban fordul elő a nép költészetében. Megkapó, uj a második versszak gondolata, mely kifejezi a szülői háztól elvált, szolgálatra kényszerített leány aggodalmát a fölött, hogy a városban őt ostromló sokféle kisértésnek aligha lesz képes ellentállani.

48. Változata Kriza: »Vadrózsák« 208. ol. 417. d. 5. vsz. Az utolsó két sor változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 131. o. 29. d.

III. Katonadalok.

1. Az első versszak 3. és 4. sora előfordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 205. ol. 43. d. Kálmány Lajos: »Koszoruk« I. k. 150. ol. 39. d.

2. Az első két sor az 1. alatti dal 3. és 4. sornak változata.

3. Hasonló gondolat Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 194. ol. 23. d. 2. vsz., de itt az »öcs« helyett három árva felneveléséről esik szó.

14. Lásd: Jegyzetek, »Szerelmi dalok« 201. d.

38. Az elválást ezen par excellence kifejező hasonlat a népdalban gyakran fordul elő. »Mint a levél a fájától«, – »Mint a levél az ágától.«

55. A harmadik versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 182. ol. 22. d. 5. vsz.

76. Eredetileg a »A brassói czenkoldalon« lehetett az első sor.

77. »Bátyám«. Az oláhban bade = juhászt, legényt, szeretőt jelent. Oláh befolyás alatt ily értelemben használja itt a nép költője.

85. A Küküllőmenti Szent-Istvánban e változtatással éneklik: Édesanyám én is ojan, ojan kék inget veszek, Tudom én is kékinges huszár leszek.

91. Változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 185–186. ol. 8. d. 2. és 3. vsz.

95. Az első versszak gondolatát megtaláljuk Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 240. ol. 91. d. II. vsz. Változata a »Magyar Nyelvőr« 1878. VII. k. IX. füzet. Balassy Dénes közleménye.

107. Parajdon még pár évvel ezelőtt gyufagyár volt.

110. Antrétolja = Antreten német szóból származott.

118. Mind a három versszak első sora egyezik Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 286. ol. 13. dalával. Ugyancsak az első sorok egyeznek Limbay Elemér: »Magyar Daltár« II. k. 246. o. 370-ik dalával. Az általam feljegyzett népdal tartalma azonban mindkettőtől elütő.

120. Érdekes ujabb keletü dal, tele már ismert népdalokban előforduló vonásokkal.

121. Boka = baka; kevén = kevélyen.

122–124. Svicczer baka. A temesvári 7. hadtest parancsnokát Switzernek hivták.

124. A 2. vsz. két utolsó sorának változata e gyüjteményben »Balladák és rokonnemüek«, »Szegény legény magyar baka« 2. vsz.

IV. Gúnydalok.

6. Mintsáb = mintsem. Mesékben is gyakran fordul elő.

9. Agál = büszkélkedik, feszít. A régi Erdély régi latinos köznyelvében általános.

11. Vidrik huszár = Friedrich huszár.

12. »Fakón marad az orczátok.« E sor előfordul egy gúnydalban Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 222. ol. 10. d. 2. vsz. 4. sz.

13. Változata e gyüjteményben »Szerelmi dalok« 53. ol. 67. d.

18. Rakoncza = örvény vagy a viz esése. Karincza v. katrincza oláh szó, kötényt jelent.

23. Alighanem a »glaceé«-ből csinált a nép »laszti«-t.

24. Hettyen-pettyen = magát fitogtatva, hetykén.

26. Az első versszak változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 114. ol. 214. d. 1. vsz. változata. Ethnographia XII. évf. 10. sz. 12. d. Kalocsavidéki népdalok. Gyüjtötte Boromisza Jenő.

29. Változata Limbay Elemér I. k. 169. ol. 92. d., de ebben a réja nincs meg.

31. Az első sor az utóbbi időben általánosan felkapott szálló ige, melylyel több ujabban keletkezett népdal kezdődik. Így széltiben éneklik a Székelyföldön: Lányok, lányok a faluba, Faluvégen szépen szól a muzsika, Addig iszom, mulatok, Míg csak be nem rukkolok, Berukkolok katonának, Siratnak engem a lányok. Csuhajja!

35. Tőrnyő = orbáncz. Teljesen uj változata egy általánosan ismert régi népdalnak. Az első versszak harmadik sorát így is éneklik: Vagy az ülyü megette, vagy valaki elvitte.

A második versszak két első sorát így: Ördög bujjék komámasszony bocskorába, Miért is ül éjjel-nappal a kocsmába?

37. A három első sor egyezik László Imre gyüjtésének 7. sz. dalával (Ethnographia XI. évf. 8. sz. Adalékok a dunántúli népköltészethez.)

38. Valószinü, hogy a vendégét rosszul ellátó gazdasszonyt gúnyolják e dallal, de nem lehetetlen, hogy a szegény nép ily ételekre lévén rászorulva, önmaga szegénységét teszi gúny tárgyává.

40. Egy ételek dolgában szegényesen sikerült lakodalmat gúnyol ki a nép költője. Galavér = gavallér.

46. Az első versszak változata Erdélyinél: »Népd. és Mond.« II. k. 330. ol. 539. d. 2. vsz. Erdélyi dalában laza az összefüggés, az utolsó versszak nem a népé, erőltetett. Nem valószinü, hogy a nép leányának eszébe jutna vadruczatollal tölteni meg párnáját.

47. A czigánylegény, kinek ajkáról e dalt feljegyeztem, czigányos nótának nevezi. Dallama is czigányos.

48. Alapgondolatának változata előfordul Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 93. ol. 184. d. 4., 5. vsz. Ugyanott 97. ol. 191. d. 1. vsz. Mindkét helyen e népdal alapgondolata az előző és következő versszakokkal alig van összefüggésben.

56. A két utolsó sor előfordul Bartalus István: »Magyar Népdalok« II. k. 31. ol. 41. d.

62. Komoly változatát Baczka-Madarason jegyeztem fel: Elment az én babám Idegen országba. Azt izente vissza nekem: Hogy menjek utána, Nem menyek utána Idegen országba, Meggyászolom, ha még élek Fekete ruhába. Délig feketébe, Délután fehérbe, Nyócz órától tiz óráig Fődig sötétkékbe.

Változatai Pap Gyulánál »Palócz népköltemények« 21. ol. 12. d. Az első és utolsó négy sor változata. Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 67. ol. 142. d. 1. és 4. vsz. Kriza: »Vadrózsák« 152. ol. 317. d. 4., 5., 6. sz.

74. és 82. A »Dáma« a székely népnél rossz erkölcsü, faluról városba került s ott elzüllött fehérnépet jelent.

81. Petikula = tetü.

83. Lényegtelenül elütő változata az Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 224. ol. 15. dalának, de e reja teljesen uj.

79. Az első versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 216. ol. 8. d. 3–4. vsz.

93. Az első versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« 217. ol. 9. d. 1. vsz. A második versszak változata. Kriza: »Vadrózsák« 50. ol. 99. d. 3. vsz.

94. Változata Kriza: »Vadrózsák« 50. ol. 99. d. 3. és 4. vsz. Az első versszak változata gyüjteményem »Gúnydalok« 88. d. 2. vsz.

101. Magyar-Bükkösön megkérdeztem egy okos vénasszonyt, a ki fölötte sok népdalt tudott, hogy most csinálnak-e népdalokat, vagy csak a régieket dalolják? Hogyne! szólott az öreg s nagy nevetés közben pár szót váltott a mellette ülő asszonynyal. Pár percz mulva megvolt a részeges Vas Pistánéról szóló rögtönzött e gúnydal.

102. Az utolsó két sor változata gyüjteményemben »Gúnydalok« 105. d. 1. vsz. 3., 4. sor.

V. Átkozódó dalok.

1–2. E dalok alapgondolata előfordul több oláh népdalban. A nép hisz az átok megrontó erejében s szerencsétlenségében keresi azt, a kinek átka sújtja.

3–4. Az utolsó négy sor változatait megtaláljuk: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 133. ol. 126. d. 2. vsz. Limbay Elemér: »Magyar Daltár« II. k. 3. ol. 21. d. 3. vsz. Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 56. ol. 79. d. 2. vsz.

9. Talló = Tarló. Salló = sarló.

10. Czoki. Indulatszó, melylyel a kutyát szokták kergetni, uszítani. »Menj el«, »takarodj«, »hátrább az agarakkal« értelemben használják az egész Székelyföldön.

20. A 15. és 16-ik sor változatait megtaláljuk más-más összefüggésben. Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 383. ol. 386. d. Kálmány Lajos: »Koszoruk« II. k. 60. ol. 5. d. 12. vsz. Limbay Elemér: »Magyar Daltár« II. k. 107. ol. 267. d. 2. Papp Gyula »Palócz Népköltemények« 16. ol. 9. d. (Fehér Anna.). Tással = Társsal. Tüszely = Tüzhely.

22. Ugy hiszem, egy románcz töredékével van dolgunk. A négy utolsó sor be van szöve Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 456. ol. 476. számu átkozódó dalának 2-ik és 3-ik versszakába.

VI. Vegyes dalok.

3. Változata Elekes István: »Székely Népdalok« 1. d. (Ethnographia XI. évf. 6. sz.) Hasonló vonásokat találunk Kálmány Lajos: »Koszoruk« I. k. 126. ol. 119. d. E dal azonban nem a nép lelkéből fakadt, hanem, egyik-másik népies vonás felhasználásával, műköltő által összetákolt verselmény. A négy első sor előfordul Kriza: »Vadrózsák« 237. ol. 474. d. 2. vsz.

8. A két első sort 1901-ben Maros-Ujvárt így jegyeztem fel: Házamhoz szállott egy fecske Nem rúg, nem döf, mint egy kecske.

(E két sor változata »Népd. és Mond.« III. k. 243. ol. 32. tánczszó.)

Sejtettem, hogy elrontott szöveggel van dolgom s 1902-ben meg is találtam az eredeti, itt közlött szöveget Lőrinczrévén. Makranczos fiatal menyecskéről szól e dal, a kit a férj szépszerivel akar magához édesgetni. Változata Kriza J.: »Vadrózsák« 25. ol. 29. d.

11. A két első sor előfordul Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 18. ol. 36. d. 3. vsz., de egészen elütő gondolatkapcsolatban. Az első versszak változata ugyanott 65. ol. 138. d. Kriza J.: »Vadrózsák« 68. ol. 154. d. 3–4. vsz.

19. Változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« II. k. 144. ol. 282. d.

20. A Rajna a szászok útján kerülhetett a székely népdalba.

23. Buszujok a bazsilikum (Ocynum basilicum) oláh elnevezése.

24. Változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 80. ol. 224. d. Kriza J.: »Vadrózsák« 201. ol. 397. d. Szini Károly: »A magyar nép dalai és dallamai« 130. ol. 110. d. – Az Erdélyi és Szini-féle változat egyezik az itt közlött dal három első sorával, de a 4., 5., 6-ik sor mindkettőben hiányzik. Hasonló vonásokkal találkozunk Bartalus István: »Magyar Népdalok« II. k. 44. ol. 74. d.

28. A második versszak rythmusa törött, de tartalma az első versszakhoz simul. Eredeti alakjára nem tudtam ráakadni. Érdekességeért így is közlöm.

32. A »be« szócska itt »de mennyire«, »ugyan« értelemben van használva.

40. Pettyelt módra = Bizonyos rythmusra üti össze.

42. Az Alföldről kerülhetett a székely nép közé.

44. Tua = tova. E dal első versszakának változata Kriza: »Vadrózsák« 65. ol. 144. d. 1–2. vsz.

46. A második szakasz változatai Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 189. ol. 30. d. (Bándi úrfi.) Ugyanott III. k. 35. ol. 19. d. (A székely katona.) E dal első része azonban a változatokban nincs meg.

50. A két első sor változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« 106. ol. 205. d. 3. vsz. 1–2. sor. Az utolsó négy sor változata Kriza: »Vadrózsák« 88. ol. 233. d. Ezekből azonban hiányzik a vas kovácsolását oly szépen ecsetelő réjá.

52. Kolindalni, oláhból átvett szó: énekelve, kéregetve házról-házra járást jelent.

53. Pendli a német Bündel = Batyu.

56. Fáncza = Bányászmécs. – Egy egrestői ifjutól hallottam, a ki a petrozsényi kőszénbányákban dolgozott.

65. Változata Kriza: »Vadrózsák« 227. ol. 457. d. A két első sor változata ugyanott 111. ol. 250. d. Az általam itt közlött változat második része egy eddig ismeretlen szép költői gondolatot dob felszinre.

66. Változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 135. ol. 37. d. Míg azonban e változatban a bánat átokra nyitja a népköltő ajkait, addig az itt közlött dal a lehető legszebben kifejezett áldást szórja az őt megszomorító kedvesre.

A két első sor gyakran fordul elő a székely népköltészetben s mondhatni a bánatot legbensőbben kifejező szálló gondolata e nép költészetének. A bánatot legközvetlenebb vonásokkal ecsetlő erejével csak a következő, szintén gyakori szálló gondolat lehet párja. A hol én ëmenyök, ott a fák is sírnak Gyönge ágaikról levelek lehullnak.

(Kriza: »Vadrózsák« 18. ol. 13. d. 2. vsz.)

67. Noha a két első sorban kifejezett gondolat nem uj; közlöm e dalt, mert a nép költője az ismert szálló gondolathoz uj szép gondolatokat fűz. Változata Limbay Elemér I. k. 105. ol. 53. dallam.

68. A 85 éves aggastyán, a ki nekem e verset elmondta, így magyarázta meg tartalmát. A leány a legénynek légyottot ad s e verssel határozza meg annak idejét, helyét. A forgács a tányér (azt hiszem inkább ételmaradék), a kender az abrosz, a világ a gyertya; az a hely pedig, a hol a száraz (koró) a zölddel (szőlőtő) összecsavarodik, ez a szőlő. Találkoznak tehát vacsora után a szőlőben.

VII. Kétes népdalok.

7. A bekezdő sorok ismert szálló gondolat, de az egész népdal ily alakban s különösen az utolsó két sor ismeretlen.

10. Változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 170. ol. 280. d. és Kecskeméthy Csapó Dániel: »Dalfüzérke« III. füzér 25. ol. 24. dana. Az utolsó nyolcz sor változatát találjuk Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 447. ol. 456. d.

Nyika oláh keresztnév (Anikó). A 11–14. sor előfordul egy általam Hunyadmegyében feljegyzett oláh népdalban. Mivel az egyezés feltünő, ide iktatom: Spunem dragă, spunem dragă: Mondd kedves, mondd kedves: Fată esti tu orĭ nevastă? Leány vagy te, vagy menyecske? Nu mis fată nicĭ nevastă. Nem vagyok leány, sem menyecske. Eu mis flóre di pe mare. Én vagyok virág a tengerről. Cine me sărută móre. Ki megcsókol, meghal.

VIII. Köszöntők és lakodalmi versek. Egy levél versben.

3. Bertalan Elek etédi földmives és megyebiró feljegyzéseiből közlöm e mysteriumszerü veszekedő verset. Ehhez hasonlót sehol sem találok feljegyezve, de hiszen, hogy ilynemü tréfás, a nép humorát jellemző ünnepi párbeszédek másutt is előfordulnak.

4., 5., 6. Felvettem e gyüjteménybe egy pár jellemzőbb lakodalmi verset, mert sok valódi érzelem, gyöngédség s a népélet éles megfigyelése nyilvánul meg bennük. Bizonyítékai e versek annak, mennyi ragaszkodó szeretettel veszi körül a székely nép övéit s mily sokat adott az erkölcsösségre, mely, sajnos, most már, a mióta e nép ifjusága hazátlan e hazában, a világ sarába kidobott gyöngy, nagyon meghalványodott.

9. Egy pár sorának változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 129. ol.

11. Álljon itt e levél, mintegy mutatványul. Általános szokás, hogy a székely legény, leány versben irta meg szerelmes leveleit. E levelek szerkezetében nem sok a változatosság, de irójuk tehetsége szerint változik tartalmuk. Érdekesek és becsesek, mert irójuk jobbára reministentiákból dolgozik, azaz a népdalköltészetből meríti gondolatait, noha egy-egy uj szép gondolat is simul az ismert gondolathoz. A nép fia, leánya természetesen a lehető legszebben igyekszik kifejezni érzelmeit s így a népdalok szebb részleteit szövi be leveleibe; ezért gyüjtenünk kell őket, mert sok, másutt már meg nem található népdalrészletekben gazdagok.

IX. Tánczszólamok.

Most már nem oly általánosak mint csak pár évvel ezelőtt. Némely faluban csak elvétve hallunk egyet-egyet s ezek közül is igen sok annyira trágár, hogy a toll nem türi meg. Az ügyesebb legények városra mennek szolgálni, a hol annyira megfinomul izlésük, hogy az efféle »dib-dáb semmiségeket« megvetik. Itt-ott a pap vagy biró lebeszélése folytán hagyják el őket; úgy hogy maholnap ezek, a sok selejtesség mellett, a közvetlen érzés és éles megfigyelés kincseit rejtő verspárok végleg kihalnak. A hol még divatjuk járja, ott még most is él a Kriza által feljegyzett tánczszólamok legtöbbje.

X. Mesék.

1. Fából faragott Péter. A parazsat evő ló előfordul Merényi László gyüjteményében többször, de a parazsat evő ökör eddig ismeretlen vonás.

2. Nád Péter. Az a vonás, hogy az első leány egy szál kenderből fehérruhát, a második egy szem buzából kenyeret igér a királyfi regementje számára, a harmadik pedig aranyhaju gyermeket (gyermekeket) igér a mese hősének, előfordul, Gaal György: »Magyar Népmesegyüjtemény« I. k. »Jankolovics« (200–201.) cz. meséiben. Hasonló vonással találkozunk Kálmány L.: »Koszoruk« I. »A három mosóleány« cz. mesében, de itt a legkisebbik leány oly gyermeket szülne a királyfiunak, hogy két csillag a vállán, holdvilág a homlokán, nap a mejjin s sarkig érő aranyhaja volna. (Hasonló vonás 4. »Hamujutka Jancsi« cz. mesémben. Lásd idevonatkozó jegyzeteket.) Előfordul még e vonás Gaál Györgynél III. k. »Az aranyhaju hármasok« cz. meséjében.

Az a mesehelyzet, hogy a háboruban levő királyt gyermekei születéséről értesítő levelet a gonosz nővérek (Erdélyinél az anya) a királyné megrontására a leitatott szolgától elveszik, kicserélik, előfordul Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. »A kezetlen leány« czimü mesében. Az asszony és a gyermekek feltalálásának részletei e két mesében elütők. Kriza: »Vadrózsák.« Irigy testvérek cz. meséjében is előfordul e vonás.

3. Disznóficzkó. Ismert mesevonás a három próba (Feltétel), melynek teljesítéséhez van kötve a leány elnyerése, előfordul Merényi László: »Sajóvölgyi népmesék« I. k. »A török Zultán fia.« cz. meséjében. Kriza: »Vadrózsák« »Halász Józsi« cz. meséjében. Arany László: »Magyar Népmese-gyüjtemény« »Ráadó és Anyicska« cz. meséjében.

4. Hamujutka Jancsi. »Ott vagyon mejjin a nap, a homlokán a hód s a jobb csicse alatt nyócz arany hajszál.«

E vonás változata előfordul Merényi: »Dunamelléki népmesék« I. k. »A három aranygyürü« cz. meséjében. Itt melle egyik halmocskáján egy csillag ragyog, a mellin ott fénylik a hód, a homlokán ott ragyog a tündöklő nap. A mesekeret az én mesémben egészen más.

Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« II. k. »A két legkisebb királygyermek« cz. mesében előfordul a királyleány, a kinek homlokán a nap, jobb mellén a hold, bal mellén pedig három csillag van. Ezeket a herczeg egy a királyi palotába vitt ezüst ló belsejéből (nálam asszony a ládából) lesi meg.

E mese különösen azért érdemel nagyobb figyelmet, mert Vitéz Francisco történetét alakította át benne a nép.

5. A tizenkét koronás hattyu s a csihán inget fonó testvérkéjük. A mese cselekményét mozgató átok hasonló következményekkel előfordul Merényi László: »Dunamelléki népmesék.« I. k. »A tizenkét fekete varju« cz. mesében. Itt az anya váltja meg megátkozott gyermekeit avval, hogy a hüvelykujjából kieresztett vérrel tizenkét pár inget, gatyát köt.

6. Borsszemvitéz és Szép Julia, ki erdőt ződit s füvet virágoztat. Merényi László: »Sajóvölgyi eredeti népmesék« II. k. »Szép Miklós« cz. meséjében a »Vasderes« az ólban megérzi, hogy mikor szökteti meg a hős Tündérszép Ilonát s dörömbözéssel figyelmezteti urát. A sárkány és ló közötti párbeszéd is előfordul e mesében hasonló vonásokkal.

Előfordul e vonás Mailáth János: »Magyar regék, mondák és népmesék«. Kiadta Kazinczy Gábor 1864. »Tündér Ilona« cz. meséjében. Itt is a ló (Talygarőt) megérzi Tündér Ilona elrablását. E mesében is a hősnek egy oly lóra kell szert tennie, mely gyorsabb Tündér Ilona elrablójának lovánál. Ezt a lovat a vasorru bába segítségével szerzi meg s meg is menekül Ilonával együtt. A csikó megszerzésének körülményei elütők. A sárkány Merényinél más viszonyok közt szabadul ki, mint az én mesémben. Merényinél a sárkány nem küzd meg a hőssel s hiányzik itt a róka és kigyó szereplése is.

Merényi L.: »Dunamelléki népmesék« I. k. »Világszép Sárkány Rózsa« cz. meséjében a fiu anyjának emlőjét a mestergerenda hasadékába szorítja, hogy megtudja tőle a titkot. (Nálam csür talpa.)

A tiszteletreméltó s költői lelkületü Mailáth János meséit csak ez egy esetben veszem összehasonlításaim alapjául, mert e meséket nem tartom eredeti magyar népmeséknek. Eredetiségükből kivetkőztetett, átgyúrt, sokszor nem is magyaros, hanem idegen szellemmel telitett mesék ezek, melyeknek a magyar népmeséhez csak annyi közük van, hogy egy-egy általános magyar mesevonást találunk bennük.

7. Átkozott rucza. Hogy a hőst valamely varázslat következtében álom lepi meg, s ezért nem találkozhatik kedvesével, v. ezért veszti el kedvesét, előfordul: Merényi L.: »Dunamelléki népmesék« I. k. »A három aranygyürü« és Gaál Gy. I. k. »Magyar népmesegyüjt.«, »A zöld dragonyos« czímü mesékben. Merényinél a tündérek álomszelet bocsátanak a hős szemére, Gaálnál a csaplárosné, az általam közlött mesében a czigányné varázslata folytán alszik el a hős. Hogy a testvérek kártyáznak, a leány pedig elnyeri a fiu pénzét, ruháját s ezért a fiu a leányt megátkozza, előfordul. Merényi László: »Dunamelléki ered. népmesék« I. k. »Az örökbefogadott testvérek« és Gaál György: »Magyar népmese-gyüjtemény« I. k. »A testvéri átok« cz. mesékben. Az átok következtében Merényinél a sárkány, nálam az ördög ragadja el, Gaálnál a föld nyeli el a megátkozott leányt. Mindhárom mesében azért veszti el a hős kedvesét, mert eldicsekszik vele. A reábizott lovak segítségével nálam tizenkét ruczára (köztük Tündér Ilona), Merényinél tizenhárom hattyura (köztük a tündérkirályné), Gaálnál Világszép asszonyára akad a mesehős. Daczára több egyező vonásnak, mesém szerkezete uj, s különösen második részében több eddig ismeretlen mesehelyzetet dob felszinre.

8. Hajnal, Vacsora és Éjféle. A mese első részének változatát megtaláljuk Gaál György: »Magyar népmese-gyüjtemény« III. k. »A három királyleány« cz. meséjében. Itt a hősök nevei, »Estve«, »Éjfél« és »Hajnal«. A mese váza azonos az én mesém vázával, de mintha Gaál meséje csak kivonata volna az általam feljegyzett mesének; kidolgozása töredékes, csak a fővonások vannak meg benne minden mesés szinezés nélkül. Mesém második fele a Gaálétól teljesen elütő.

Azon vonások, hogy a hős az alvilágra megy le; itt három királyleányt a sárkány hatalmából megment, de feljövetelénél testvérei megcsalják s őt az alvilágon hagyják; hogy a hős kovácslegénynek áll be s az általa készített gyürük segítségével nyeri el kedvesét, előfordulnak Gaál: »Magyar népmese-gyüjtemény« III. kötet »Szalonnavár«, »Istvánffy Gyula«, »Babszem Jankó«, Erdélyi J.: »Népdalok és Mond.« III. k. »Juhász Palkó«, cz. meséiben. Hogy a hős a vak majorospárhoz áll be szolgának, ezek szemevilágát megszerzi és a czigánylegény szereplése uj vonások, melyek becsuszása mesémet szerkezet és felfogás tekintetében ujjá teszik.

9. Szüz-Mária és keresztleánya. A mese váza egyezik Merényi László: »Sajóhelyi eredeti népmesék« II. k. »A keresztleány« cz. meséjével, de a részletekben mesém elüt a Merényi-félétől. A mese bonyodalmát vezető fővonás (mit is látott a leány a 13-ik szobában) különböző. Hogy vasruddal kell az öreg embernek szemepilláját feltámasztani, előfordul: Merényi L.: »Dunamelléki eredeti népmesék« II. k. »A kárvallott juhász« és Merényi L.: »Sajóvölgyi eredeti népmesék« I. k. »Az ólombarát« cz. meséjében.

10. Király Derzsa. Farkaslaki változat szerint: A király megindult fiával sétálni. Megállanak azon akáczfa alatt, a mely a Derzsa sirjából nőtt ki s a fiu kéri az apját, hogy csináljon neki egy furulyát. Az apa megcsinálja a furulyát s a fiu elkezdi fujni.

E mesét Tompa is feldolgozta »Rege a jávorfáról« czímű költeményében, legutóbb pedig népballadában feldolgozva közölte Vikár Béla a »Vasárnapi Ujság« 1903. évf. 18. számában.

12. Világ két szép népje. Arany-Gyulai: »Népkölt. gyüjt.« III. k. »Szerencsének szerencséje« cz. meséjében a varjak elmondják, mi veszély fenyegeti a szerelmes párt. A katona megmenti őket, de mivel szavát megszegte, kőbálványnyá válik. Az a vonás, hogy a király megöleti két gyermekét s avval nyomorékká lett (mesémben kőbálványnyá csattant) barátját meggyógyítja s a király gyermekei megelevenednek, előfordul Gaál György: »Magyar népmese-gyüjtemény« I. k. »Világbiró Mátyás« cz. meséjében. Az Ethnographia XII. évf. 1901. 7. sz. 321–325. oldalain. Ősz János egy Kibéden feljegyzett mesét közöl »Hajnalcsillag« czím alatt. E mese váza azonos az általam közlött mese vázával, de mesém bevezetése, befejezése s több lényeges vonása elütő amattól. A kibédi mese szerkezet, mesefüzés és nyelvezet tekintetében nem teszi mindenütt a közvetlenség benyomását; a beszőtt vers pedig mintha nem a mese keretébe tartoznék. Több ősi vonás: Zorombarát, Gyehenna király a kibédi meséből kiesett.