IX. TÁNCZSZÓLAMOK.

Szemem a szemedbe kaczag, Szivem szivedér’ meghasad. Ojan kedvem, mint az ég, Mint a kinek háza ég. Járd ki lábam, ne hibázz, Mer engem a hideg ráz. Egyik lábam kijárja, A másik elhibázza. Húzd ki czigány hegedüs! Ojj fehér vagy, mint az üst. Fekete vagy mint a korom, Azér’ nem lettél sógorom. Úgy szeretlek mint a mézet Jer, csókoljam meg a képed. Adj egy hagymát, egy kis sót, Hogy egyem egy kicsi jót. Ma nem ettem egyebet: Rózsám adott egy meggyet. Megütöm a csízmám szárát, Hogy szakadjon az ebadtát. Megütöm a csízmám szárát, De már megittam az árát. 10.Nézz a csizmám szárára, Lefittyen az orrára. Egyik lában szilágyi Másik magyarországi. Kis angyalom, tégy annyit: Kisérj el a kapuig, Mert én oda bemegyek S téged útnak eresztlek. (Egrestő.) Hopp! a Jézus csizmája, Bokáig ér a szája. Jaj Istenem! a fél csizmám, Egy félkupa bort ihatnám. Eczet, torma, petrezselyem, Ez a kis lány szeret engem. Hadd iregjen, forogjon, Csak hogy meg ne sántuljon. A menyasszony pendelye, Végig ki van feselve. Hejjé, hujjá! Mányi nén’! A kied lába hova mén? Kicsi vagyok, mint egy bab, Úgy felszököm, mint egy nagy. 20.Ez a kis lány atyámfia, Szereti az apám fia. Száraz fából kapanyel, A lánynak szép legény kell. Ez a kicsi, ez a táncz, Ebbe mozog minden ráncz. (Balavásár.) Jaj Istenem, de szép dolog, Ki a babájával forog. Megfordítlak karikára, A szeretőm bosszujára. Jaj a szivem! jaj, hogy dobog Mikor ojan szép lányt fogok. Sárga virág, veres virág, Tőlem mehetsz míg a világ. Egyszer jártam nálatok, Letörött az ágyatok. (Nagy-Kend.) Hajja! hajja! mégis hajja! Göndör a szeretőm haja. Kondorodik a vállára, Mint a komló az inára. A szeretőm olyanforma, Mintha bivalborjú volna, Hogyha felém tántorodik A belem is háborodik. 30.Hopp szűz! korombűz, Ég a .... mint a tűz. Ha a szemed úgy égne, Száz forintot megérne. (Kelementelke.) Járj előttem lábujhegyen, Majd átviszlek túl a hegyen. Este jöttem, reggel mentem, Mégis csak egy kicsit ültem. Ne félj rózsám, ne rettegj, Mert itt vagyok melletted. Ne nézd rózsám, rongyos vagyok, Kilencz gyermek apja vagyok. Én is voltam katona Fehérvárig meg vissza. (Lőrinczréve.) Kicsi vagyok, de még növök, Rongyos vagyok, de még szövök. A mér’ olyan kicsi vagyok, Szeretnek engem a nagyok. Csipkebokor, bakacsin, Csókolj meg engem Jancsim! Én is voltam valaha, Vénasszonynak kocsisa. A pejlovam megvénült, A vénasszony leszédült. Úgy szeretem a leánt, Mint a disznó a csíhánt. 40.Úgy szeretem a menyecskét Mint a rigó a cseresnyét. Ne járj olyan gangosan, Száradj meg a fogasan. (Magyar-Bükkös.) Fardiccs rózsám engemet, Mint a malomkereket, Öregasszony régi jó, Kapufélnek vóna jó. Mi haszna a czifra kalap, Ha a legény csak egy falat. Mi haszna a pántos ing, Ha a legény csak egy sing. Mi haszna a czifra gallér, Ha a zabola fülig ér. Három marha nem nagy csorda, Az asszony csak oldalborda. (Magyar-Lapád.) Húzzd ki czigány azt a bőrt, Apád a pajtában bőg; Anyád künn az életen, Nénéd nyerit a réten. Édes kicsi kicsike! Ebből lessz a menyecske. 50.Édes kicsi kerekem! Fordujj egyet előttem. Ha nem fordulsz előttem, Bárcsak itt né! mellettem, Az is elég lessz nekem. Húzzad czigány, ne mind nézz! Mert a te kezed nem réz, Se nem arany, se nem réz, Csak egy darab czigánykéz. Bárcsak ez az écczaka Szentgyörnapig tartana. Álljunk távol egymástól, Mint a tök az inától. Ide lábam, nem oda; Ne vigy oláh faluba. Mert az oláh faluba, Elől hátul katrincza. Kerülöm az osztovatát, Ölelem az oláh fátát. Az asztalon a túró, Megbolondult a bíró. Igazítsad jól a lábad, Tíz farsangja, hogy már járad. (Miriszló.) Kivirágzott a komló, Ez a lány nekem való. Kivirágzott már a repcze, Megcsókolhat a menyecske. 60.Fáj a szivem épen itt, A kiér fáj nincsen itt. Hej bubánat, keserüség, Még a testvér is ellenség. (Csekelaka.) Nosza rajta legények! Én is nektek segitek. Forítsátok, serítsétek A míg bennök zeng a lélek. (Rigmány.) A pántlikám csillagzik, A szeretőm haragszik. Árpaczipó, zablepény, Attól hizik a legény, Árokba terem a sóska, Szeretett a fene soha. A ki reám haragszik, Egyék dögöt tavaszig. Tavasz után hat hétig, Míg az árpa megérik. Járj előttem lábujhegyen, Hogy vigyelek túl a hegyen. Túl a hegyen, meg innen, Ne maradj meg a vőgyben. Búsujj bolond, ha nincs eszed, A mi volt is mind elveszted. Ütöm a csizmámnak szárát, Úgy verem a szivem búját. (Szent-Erzsébet.) 70.A te bőröd tiszta ráncz, Reád nem illik a táncz. Az életem csak egy óra, Bárcsak immár az se vóna. Jaj Istenem a fél csizmám Mindörökké jó bort innám. Adj egy kicsi szalmaszálat! Emeljem ki ezt a házat. Ide messze nincsen Tórda; Igyunk mint egy bivalcsorda. Magas fán terem a makk, Maradj rózsám magadnak. (Rákos.) Czitrom, kávé, kalarábé, Nem vagyok én a magáé. Eléfelé, ne hátra, Vesztél volna anyádba. Gyere ide gyöngyvirág, A miénk most a világ. Feleségem, gyermekem, Mind a patakba verem. Ád az Isten mandulát Szeretőmnek más szokást Ne szeressen mindjárt mást. 80.Ne ránczold a homlokodat, Nem ettem meg a jussodat. Este jövök, reggel megyek, Míg a világ, nálad leszek. (Parajd.) Háromágu vasvilla, Holnap nem úgy lesz mint ma. 83.Addig iszom mig jó bor lessz, Azután a lúg is jó lessz. (Szováta.)