TÁNCZ SZÓK.

1.20) Gyapot rost, Megyünk most! Happ szüz, korombüz! Ég a szemed mint a tüz. Látom lábod fejérségit, Eszem a szemed szépségit. Aló vigan legények, Itt vagyok én, segéjtek. Huzzad czigány, hegedüs, Fekete vagy mint az üst, Kürtön jártál mint a füst. Huzzad czigány reggelig, Le a falu végeig. A sarkantyum taréja Puliczkából van rakva. Ha az oláh meglátja, Túróval fut utána. Három krajczár a napszámja, Mégis fodros a szoknyája. Uczczu, bolond, ha nincs eszed! A mi volt is, mind elveszett. 10.Megölelem, meg biz’ én, Meg én Isten ucscsegén! Ó de ügyes, ó de jó! Ó de kedvemre való! Száraz kóré nem nedves, A vén asszony nem kedves. Aj Istenem, azt a vént Hogy ölelem meg szegényt! Olyan ránczos a bőre, Félrehuz a vér tőle. Vén asszonynak nem kár volna, Ha pokolban lánczon volna, hopp! Apró murok, petrezselem, A vén asszony veszedelem. Alig várom az ördögöt, Hogy elvigye a vén dögöt. Kicsi csupor hamar forr, A vén asszony puskapor. Úgy szeretem az öreget, Mint a bival a töreket. A vén leány dereka, Hajlik mint a gyertyánfa. 20.Ez a kicsi, ez is másé, Mégis tánczoltatom, ládd-é! Kicsi nekem ez a csűr, Kirepülök mint a fürj. Huzd ki czigány a nótát, Ha megetted a rókát. Tizenhárom réczetojás, Enyim vagy te kis rokojás. Kerek almafa-lapi, Szeret engem valaki. Vékony czérna, köménymag, Jaj de kevély legény (leány) vagy! Piros orcza, fekete szem, Ez engem a földbe teszen. Beteg az én rózsám, szegény, Én vagyok a doktor legény. Mindentől meg vagyok fosztva, A jó mind másnak van osztva. Adjon Isten mindennek jót, Mert az enyim búbánat volt. 30.Jobb a bor a pálinkánál, Egy menyecske száz leánynál. A menyecske jámbor fecske, Nem rug, nem döf, mint a kecske. Azért, hogy én rongyos vagyok, Szép lány szeretője vagyok. Szürőszita, tejes lábas, Álljon félre, a ki házas. Verd meg Isten a szakácsnét, Ne csináljon mindig czibrét. Éfi leány, bokréta, Házasember, favilla. Jó az öreg a háznál, Ha baj nincs is, bajt csinál. Volt szeretőm minden nevü, De még nem volt Juczi nevü. A kisasszony, ihaja! Azt sem tudja: mi baja. 40.Úgy szeretem az uramat, Majd elokádom magamat. Vékony czérna, kenderszál, Jaj de kicsin maradtál! Járjad, járjad, hajnalig, Mig a szoknyád langallik. Tébe-vajba feresztgetik, Hasábfával veregetik. A vén ember lefelé, Többet hátra, mint elé. Ha rávetem a szememet, Majd kihányom a bélemet. Ihaja! csuhaja! Libeg-lobog a haja. Aló legény, ne hagyd magad, A mig langot vet a talpad. Úgy meg vagyok keseredve, Mint a nyirgúzs tekeredve. Huppá, huppá, féltekenyő! Férjhez ment a szemétmerő. 50.A ki nem tud tánczolni, Menjen haza aludni. A ki úgy él, mint én élek, Jaj de keseredett lélek! Ülj le mellém egy kicsiddég, Szüved bár addig nyugodjék! Télbe’-nyárba’ mezitláb, Úgy kimélik a czizmát. Kerüld meg a kemenczét, Öleld meg a menyecskét. Túl a vizen zabkéve, Neked leány mi kéne? Huppá, huppá, eléfelé! Huzódj leány legény mellé! Kicsi járom, nagy bordicza, Rugjunk egyet kis Boricza. Hallod-e te Kukuk Tamás, Szebb ez a lány, mint az a más. Dombódalon bogáncskóró, Kendből sem lesz királybiró. 60.Istirinfi, topánka, Holnap megyünk a bálba. Túl a vizen zabasztag, Neked leány, mit adtak?21) Ha eltelik három ősz, Kicsi leány hozzám nőssz. Rajta legény, jól teszed, Ha a leányt elveszed, Úgyis azon az eszed. Leányszőlő, bakator, A rektornak vad vaczkor. Napról napra csak fogyok, Hol hevülök, hol fagyok, Érted én beteg vagyok. Elvesztettem a gyürümet, Elvitték a szeretőmet, Ki elvitte, éljen vele, Csak előttem ne ölelje. A házasság kaloda, Ne dugd a lábad’ oda. Huzzad czigány azt a hosszut, Jó legénynek nincsen rossz út. Lefittyent a csizmám szára, Korcsomán a lovam ára. 70.Édes rózsám egyet szeress, Egynél többet ne is keress, Ha sokfelé jár az eszed, Bizony nem sok hasznát veszed. Ez a kis lány biztatott, Megkérettem, elfutott. Lobog a tüz fölfelé, Ezt a leányt mi lelé, Hogy másba szeret belé, Szalad tőlem más felé. Egyszer vagyon pünkösd napja, Csurogjon a hordó csapja. Ha máshoz is igérkeztél, Hozzám bizony ne jöjj közél. Úgy szeretlek, majd megeszlek, Megbecsüllek, ha elveszlek. Kolozsvári káposzta, Szőke leány zsirozta. A nagy főben kicsi ész, Ha megkottyan, oda vész. Törő, tiló, szakadék, Veled össze akadék. Jaj Istenem, jaj annak, Kinek leányt nem adnak. 80.Hej, nekem bizony adnak, Öttel-hattal kinálnak. Úgy szeretem a szépet, Mint a gyermek a képet. Aló Fitód, fel Zsögöd, Leányt viszek, nem dögöt! Hat ökre volt az apámnak, De most egy sincs a fiának, Köszönje a korcsomának, Bolond, tágas nagy torkának. A szépnek is időre, Csak ránczos lesz a bőre. Kormos Pista ügyes legény, Egy kötelet megér szegény. Milyen hamar megszerettél, Olyan hamar elfeledtél. Benned a bor igen sok, Félek hogy még kicsorog. Bort ittam én, részeg vagyok, Az öledbe majd lerogyok. Kapum előtt ne rikoltozz, A fülembe ne sikoltozz. 90.A kutya is hájat venne, Ha rá való pénze lenne. Nem iszom én, hamis a bor, Letántorit a lábamról. Feleségem de szeretném Ha mással elcserélhetném, Ki elvinné felfogadnám, Pótlás nélkül oda adnám. Ez a leány sokat ér, Se’ fekete, se’ fejér, Se’ kövér, se’ ösztövér. Özvegy asszonyt szeretek, Leányhoz nem mehetek, Van is ennek sok pénze, Három üres erszénye. Ha ezt el nem vehetem, Nem ihatom, ehetem, Magamat eltemetem. Még egy kicsit hörpölök, Inkább holnap böjtölök. A macskának nincs nadrágja, Mert a posztó igen drága. Nincsen lovam, gyalog járok, Átugranám, nagy az árok. Szegény szolga mit is tehet, A tánczba is ritkán mehet, Mégis megél, a hogy lehet. 100.Ez a fiu olyan jó, Mint a lyukas mogyoró, Nem tudja a miatyánkot, Szereti a leánykákot. Egy pohárral bánatomba’, Betettem az áristomba. Házasodj’ meg, ne panaszkodj’, Most ideje, most kapaszkodj’. Kidőlt a fa gyökerestől, Tüzre tesszük mindenestől. Kétszer jártam kondiba’,22) S hire van a faluba’. Pille Gyuri jó katona, Azt se’ tudja, hol a lova. Azért vagyok lengeteg, Megsántitott a hideg, Három hétig mind rázott, Még a lelkem is fázott. Jaj de drága most a ló, Drágább a hegedű-szó. Béka terem a tóba’, Nem a boros hordóba’. Ne ülj rózsám az ölembe, Nem férek el a bőrömbe’, Örömömbe’! 110.Légy társam te kicsi Máris, Társat keres a madár is. Tizet tojott a tarka, Mind elvitte a szarka. Úgy meg vagyok keseredve, Mint a Biró Pali ökre. Keresztturi szitakéreg, Ne futkározz’, mint a féreg. Fáin legény az a Peti, Ha bokáját összeveri. Vagyon sarkantyus csizmája, S a patkóját egy szeg tartja. Szöktesd, forditsd, hamarjába, Repüljön a rokolyája. Szót a táncznak legények, A mig meg nem vénültek. A vig idő elhalad, S ülhettek a gócz alatt. Mintsebb veled tánczolnék, Inkább tőkét bütülnék. Vess figurát olyan czifrát, Hogy a patkód vessen szikrát! Messze vagyunk egymástól, Mint Verebes Tusnádtól. 120.Azért rongyos a gagyám, Háromszéki a rózsám. Hopp a Jézus csidmája, Bokáig ér a szára. Leszakadt a pincze-lakat, Jaj de vén szeretőm akadt! Ögyél fiam korélábét, Hogy a lábad hányjon prádét. Uram, Jézus, Kirisztus, Adj egy kupa spiritust. Czifra csepesz, részeg asszony, Hogy az ördög elszalaszszon. Iczczu neki Bereczky! A szemedet mereszd ki. Fejér füzfa, rakottya, Megszületett a fattya. Majd nyakába akaszsza, S a mezőre hordozza. Hugomasszony kend csak úgy, Én a kakas, kend a tyúk. Szeress engem, szeress mást, Holnap után keress mást. 130.Tiz az óra a toronyba; Tizenkettő a gyomromba’. Hatos borda, hetes nyüst, Édes uram lassan üss. Bezzeg ugyan jó vagy verni, S egy főkötőt nem tudsz venni. Ne kuczorogj a füttőn, Inkább bújj ki a kürtőn. Kolozsvári Kalára, Ne nézz olyan halálra. Nézz a csizmám szárára: Lehajlott az orrára. Icczu lábam ne hibázz! Ha nem deszkás is a ház.