JEGYZETEK. (continued 2)

Ily idézésekkel lapokat tölthetnénk be, de legyen elég egy száz helyett. Az ily dalok felvétele sokasitja ugyan a dalok számát, de rosz hirbe hozza a népdalt, melytől némelyek különben is hajlandók megtagadni a valóban aesthetikai becsü compositiót. Mindenesetre a tényt meg kell jelölni, mint a népdal változása és romlása egyik jelenségét, de magát a dalt mindig jobb mellőzni.

Mi, a mennyire lehetett, igy jártunk el gyüjteményünk szerkesztésében. A mi gyüjteményünk sem ment ugyan egészen e hibától, figyelmetlenségből ide is csusztak be ily teljesen megromlott dalok, kivált a második kötetbe, de nagyban ragaszkodtunk ez elvhez, melyet a későbbi kötetekben még szigorubban szem előtt fogunk tartani.

1. SZERELMI DALOK.

1. Változatai Erdélyinél I. köt. 62. lap, III. köt. 13. l. A mi változatunk jobb ezeknél.

2. Változatai Erdélyinél II. köt. 63. l. Krizánál I. köt. 157. l. Ezeknél a második versszak egy oly versszakkal van összekapcsolva, mely hozzá teljességgel nem illik. Nálunk mindkettő egy alapeszme kifejezése.

3. Ellendarabja az „Esik eső a haraszton“ kezdetű dalnak. Lásd ezt Erdélyinél a II. köt. 129. l. III. köt. 3. l.

4–5. Változata Erdélyinél II. köt. 114. l. és 290. l. Krizánál I. köt. 207. l. Mátray Gábornál (Magyar népdalok egyetemes gyüjteménye. Pest. 1852.) 22. l. Erdélyi naplója szerint (Fővárosi Lapok 1871. évi 155. szám) dallamát Karsa Endre szerzette; maga a dal is, mint egész, csak félnépi eredetűnek látszik.

6. Változata Erdélyinél I. köt. 360. l.

7. Erdélyinél III. 23. lapján szintén olvasható, csak azért közöljük, mert ott e dal egy hibás sor miatt teljesen érthetetlen, t. i. Karácson havában a szerelem ország, helyesen: szerető tartás.

8. Változatai Erdélyinél képes kiadás 22. l. Szininél 124. l.

9. Változata Erdélyinél III. k. 170. lap.

10. Második versszaka Erdélyinél II. k. 202. l.

11. Egyes versszakok változatait lásd Erdélyinél II. köt. 148. l. III. köt. 41. és 62. l.

12. Egyes versszakok változatai Erdélyinél II. köt. 30. és 150. l.

13. Erdélyi igazolván némely dal kezdetét, melyek kevés kapcsolatban látszanak lenni az alapeszmével, e dal első sorát esetlennek mondja, melyet semminemü czélzat nem igazol. Azonban itt nem ez az eset. Szabó Károly azt a jegyzetet csatolja e dalhoz, hogy az alföld némely vidékén az a szokás, hogy a legény annak a leánynak, kit meg akar kéretni, almát küld, melynek elfogadása mintegy bátoritás a kérésre. Másutt az ugynevezett csókolódzó ünnepélyen, mely az eljegyzés után egy hétre szokott megesni, visz a legény jegyesének almát. Salamon F. a török hóditás koráról irt müvében (243. l.) egy XVI. századbeli krónikairó nyomán azt jegyzi meg: „Ha a férjtelen keresztyén nő egy almát fogadott el a töröktől s ezt be tudta bizonyitani… neki itélték.“ Kérdés vajon e szokást a töröktől vette-e a magyar, vagy megforditva; vagy talán mind a kettőnél megvolt? Igy a „Három alma meg egy fél“ nem egyéb, mint a „kérettelek“ jelképes kifejezése.

14. „Utoljára fogom ajtód madzagát.“ Ez alatt az a madzag értendő, melynek segélyével az, a ki be akar menni, a fakilincset felemeli.

15. Az első versszak változata Pap Gyulánál 35. l. A rámás csizmát ezelőtt, mig szeggel nem dolgoztak, úgy készitették, hogy a fejbőrhöz egy ujjnyi széles bőrt varrtak körül, ezt nevezték rámának, s ehhez varrták aztán a csizma talpát. Az ilyen csizma akkor urasabb, finomabb munka volt.

16. Változatai Erdélyinél I. köt. 82. l. Krizánál I. köt. 162. l. A mi változatunk legjobb.

17. Változatai Szininél 211. l. Mátraynál 24. l.

18. Egyes versszakok változatai Erdélyinél I. 90. és 443. l. II. köt. 172. l.

19. Egyes versszakok változatai Erdélyinél II. köt. 38. és 55. lap.

21. „A törvény is azt mondja“ – czélzás a gyermekjátékbeli törvényre.

22. Változata Szininél 189. l.

23. Változata Krizánál I. köt. 199. l.

24. Egyes versszakok változatai Erdélyinél I. 83. l. II. 54. és 125. l. Krizánál I. 32. és 98. l.

25. Változatai Erdélyinél I. 36. l. II. 322. lap. A mienk szebb változat; a mit ott három-négy versszak mond el, a mienk két versszakban egyszerübben és teljesebben fejezi ki.

26. Változata Krizánál I. köt. 218. lap.

28. Egyes versszakok változatai Erdélyinél II. köt. 97. és 174. l. Krizánál I. köt. 36. l.

29. Egyes versszakok változatai Erdélyinél I. köt. 55. l. III. köt. 9. l.

30. Változata Erdélyinél II. köt. 188. l.

31. Nem dal, hanem ballada nemű; tévedésből kerűlt ide.

41. Egyes versszakok változatai Erdélyinél I. köt. 103. l. Szininél 84. l.

44. Változata Szininél 199. l. Itt egy egész dal, ott az első versszak nem illik a másodikhoz.

45. Változata Mátraynál I. köt. 8. lap.

46. Füredinél van változata, (Száz magyar népdal-a közt) és Szininél a 73. lapon.

47. Egyes sorok és versszakok változatai Szininél 52. l. Krizánál I. köt. 224. l. Pap Gyulánál 62. l.

51. A második versszak változa Pap Gyulánál 29. l.

56. Egyes versszakok változatai Erdélyinél II. köt. 85. l. III. köt. 9. lap.

57. Változata a fennebb 26. szám alatt közlött dalnak.

59. Az első versszak változata Erdélyinél III. köt. 11. lap.

61. Változatai Erdélyinél I. köt. 82. l. Szininél 65. lap.

62. A két első sort, a mint egy későbbi változatból látjuk, igy is dalolják:

63. Ugy tetszik, mintha Szelestey dalai közt olvastuk volna; ő vette-e a néptől, vagy a nép ő tőle? – nem tudjuk; különben kedvelt és igen elterjedt dal.

64. A második versszak változata Erdélyinél III. köt. 39. l.

65. Egy pár sor változata Erdélyinél II. köt. 135. l. és Krizánál I. köt. 207. l.

67. Egy pár sor változata Erdélyinél III. köt. 52. l.

68. Változata Mátraynál I. köt. 51. l.

69. E gyüjtemény 66-dik dalának változata.

70. Változata Kecskeméti Csapó Dánielnél (Dalfüzérke Pest, 1866.) I. füzet. 18. lap.

71. Egyes sorok változatai Erdélyinél II. köt. 56. l. III. köt. 50. l. és Krizánál I. köt. 63. lap.

2. HAZAFIUI ÉS KATONADALOK.

2. Változata Krizánál I. köt. 236. l. A mienk jobb.

3. Mint szerelmi dal Pap Gyulánál 51. l. Általában a forradalom alatt keletkezett hazafiui dalok közt sok olyan van, melyek nem egyebek, mint a szerelmi dalok változatai; a szeretőt a haza vagy valamelyik nagy hazafi neve pótolja s a részletek is e körülményhez alkalmazkodnak.

5. Egyes versszakok változatai Erdélyinél I. k. 58. l. Képes kiadás 170. l. Pap Gyulánál 27. l.

7. A végső versszak változatát lásd alább a 31-dik dalban.

11. Nem annyira dal, mint katona-gúnyvers, inkább csak jellemző, mint költői becsü.

15. Az első versszak változatát lásd Erdélyinél I. köt. 352. l.

19. Változata Mátraynál I. köt. 9. l.

21. A második versszak Petőfinek az 1848-diki hivatalos „Közlöny“ második félévi egyik számában megjelent „Előre!“ czimü csatadalából vegyült ide.

24. Az első versszak változata Erdélyinél I. köt. 204. l. A mi ott csikósról mondatik, itt katonára van alkalmazva.

25. A második versszak változata Erdélyinél I. köt. 426. lap.

29. Az első versszaknak, melyet megromlott alakban nyomattunk le, ime itt közöljük egy későbbi és jobb változatát:

Ugyane versszak változata megvan Erdélyinél a II. köt. 35. lapján.

30. Változata Pap Gyulánál 30. l.

31. Változata Krizánál I. köt. 243. l.

33. Változata ugyancsak Krizánál I. köt. 204. lap.

34. Változata amaz ismert dalnak: „Még azt mondja a retek,“ stb.

36. A két első sor egy szerelmi dal változata, ezt lásd Erdélyinél II. köt. 80. l.

37. Változata „A szeretőm iródeák“ kezdetű dalnak, ezt közlötte Kriza I. köt. 215. l. és Szini 202. l.

40. E dalt, valamint a szerelmi dalok 75-dik száma alatt levőt is, Czelder Márton „Missiói Lapjai“-ból nyomattuk le. Nem tudjuk, vajon a tájejtést pontosan jegyezte-e le közlő, s a szókat is helyesen magyarázza-e? Ebben: „Idegen nyelv bébortja nyom“ a bébort-ot hóbortnak mondja, mi bajosan hihető. „Szegény czángót el ne viritzd.“ A viritzd alkalmasint veszitsd-et tesz, de nem hiszszük, hogy a viritzd hangejtéssel mondanák.

3. PUSZTAI ÉS PÁSZTORDALOK.

9. A második és harmadik versszak változatai Erdélyinél I. k. 203. l.

10. Az első sor változata Krizánál I. köt. 148. l. A végső versszak, ugy látszik, oly toldás, mely megrontja az egész hatását.

12. Nyomdahibák.

Első sor. Egész nap. olv.: Egész napon.

Harmadik sor. császik, olv.: Császik.

14. Az első versszak változata Krizánál I. k. 220. l.

16. Ergye rózsám. A beküldő szerint annyi mint: eredj rózsám.

4. BORDALOK ÉS TÁNCZSZÓK.

1. Változatai Erdélyinél II. köt. 144. és 229 l. Képes kiadás 64. l. Szininél 43. l. E változatok példák arra, hogy egy-két sorból hogy alakulnak ujabb dalok.

4–5. Mindkettő diákdal s leginkább akkor dalolják, midőn az iskolát végkép elhagyó, vagy a három évi rektoriára menő diák bucsuestéjét (exitus) tartja. A 4. szám alatti dalban előforduló iskolai műszókra, melyek a sárospataki diákélet szokásaira czéloznak, Futó Mihály úrnak, egykor a sárospataki iskola növendéke, jelenleg hód-mező-vásárhelyi tanár, hozzánk intézett levele alapján, a könnyebb megérthetés végett jónak látunk nehány megjegyzést tenni. A második versszak első sorát:

„Nem viselek többé magas kalapot,“ igy is éneklik:

„Nem fizetek már több salláriumot.“ A sallárium alatt a tandij-fizetés alól fölmentett akadémiai tanuló azon tartozása értendő, melyet a főiskolai orvos, a tisztogató szolgaszemélyzet stb. dijában fizetett. E sor:

„Nem hurczolok több kalendáriumot,“ ekkép értendő: a sárospataki iskolának már régebben is volt nyomdája; részint a felekezeti közönség, részint a nyomda anyagi érdekében évenként naptárt nyomatott, melynek példányait, régi szokás szerint vagy talán a könyvkereskedés akkori korlátoltsága miatt, a főiskolai előljáróság olykép árúsitotta el, hogy minden karácsonyi legátusra, legacziójához mérten, kiszabta az eladandó példányok számát, s ezt aztán törik-szakad el kellett adni a diáknak, ha csak azt nem akarta, hogy a nyakán veszszen, mivel az egyszer átvett példányt nem vették többé vissza. Ezen terhes kötelezettségről emlékszik meg a dal, mely már 1848. előtt megszünt ugyan, de önkénytes vállalkozók azután is foglalkoztak ilyesféle kalendárium elárusitással s igy a dal a régi kényszert nem feledhette. A gyertya-pénz és ad vinum kifejezésre az idézett levél következő megjegyzést tesz: „A pataki akademiai tanulók hajdan Erdőbényén egy Mogyorós nevezetű szőlőt vettek a kollegiumnak, ettől fogva a beöltözött ifjak (togatus) minden év végén egy-egy itcze bort kaptak, melynek kiosztása ad vinum! kiáltással vevén kezdetét, innen az elnevezés. Ugyan ekkor bizonyos alapitvány kamataiból fejenként 51 váltó krajczárt kaptak gyertya-pénz neve alatt. Mind az ad vinum, mind a gyertya-pénz illetőségből a 30 első diák kettős részletet kapott, valamint az irnokok és rovatolók is. Ez alkalommal a könnyelmübb tanulók kicsapongásra vetemedvén, ez okból az ifjuság 1847-ben mindkét illetőségről lemondott olykép, hogy annak fejében egy meghatározott összeg (105 frt) évenkint az ifjusági könyvtár gyarapitására fordittassék; ez mai nap már igen figyelemre méltó könyvtár.“

Itt a szives közlő még egy versszakot hoz fel, mely gyüjteményünkben nincs meg, ez a 4. szám alatti dal harmadik versszakát képezné szerinte, s igy az ott következő harmadik a negyedik lenne. Az emlitett versszak im itt következik:

Eligálni alatt a magyar- és erdélyországi reformátusoknál országosan ismert ünnepi legacziók választása értendő; a vétségbe esett vagy hanyag diák egyik büntetése az volt, hogy a legatió választásnál érdem sorozatán alúl kellett választania, mi anyagi veszteséggel járt, miután a jövedelmezőbb egyházakat a megelőzők már a magok részére tartották meg.

5. Változata Erdélyinél III. köt. 77. l.

Nyomdahiba a negyedik sorban

Majd mi itt olv.: De mi itt.

10. Változata Szininél 81. l.

12. Egyes sorok változatai Erdélyinél I. k. 167. l.

A hatodik versszakban nyomdahiba van.

Ej, haj igyunk rája, olv.: Ej, haj gyujtsunk rája.

14. Két sor változata Erdélyinél III. k. 20. l. Nyomdahiba a hely megnevezésében: Balaton vidég, olv.: Balaton vidék.

15. Tánczszók. Ezek közt számos daltöredék van. A hatodik tánczszóban „Holnapután komámasszony,“ rendesen igy dalolják: „Esztendőre, komámasszony.“ de gúnyból néha az esztendőt holnaputánnal cserélik fel. A huszadik tánczszó: Ne szólj neki stb. egy később beküldött közlemény után igy egészitendő ki:

Nyomdahibák: 319. l. 16. s. Nem tarja, olv. túrja. 320. l. 20. sor Én utánám, olv. utánam.

5. TRÉFÁS ÉS GÚNYDALOK.

2. Az első versszak változata Krizánál I. k. 231. l.

5. Változata Krizánál I. k. 48. l.

9. Változata Krizánál I. k. 228. l.

10. Egyes sorok változatai Erdélyinél I. k. 451. l. Krizánál. I. k. 162. és 165. l.

11. Változatai Krizánál I. k. 203. l. Szininél 156. l. Csapónál III. füz. 71–72. l.

13. Az első versszak változata Erdélyinél II. köt. 26. lap.

14. Egyes sorok változata Erdélyinél III. köt. 108. l. Pap Gyulánál 33. l. Szininél 190. l.

16. A végső versszak változata Erdélyinél III. k. 129. l. és Krizánál I. k. 193. l.

6. VEGYES DALOK.

1. Változata Csapónál III. füz. 53. l.

2–3. Egyes versszakok változata Krizánál I. köt. 152. lap.

8. A két végső sor változatát igy is hallottuk:

9. Alapeszmében változata Kriza I. kötetében levő 510-dik dalnak. A mi ott ki van mondva, itt jelképbe burkolódzik.

12. Változata Erdélyinél I. köt. 170. l.

13. Változata Erdélyinél III. köt. 98. l. Krizánál I. k. 231. l.

16. Erdélyben e gunydalt a Bach-korszak alatt énekelték a nagyrészt Galicziából beküldött hivatalnokokra.

7. DAJKARIMEK, GYERMEKDALOK S JÁTÉKOK.

Változatok Gáspár Jánostól (Csemegék kisebb gyermekek számára. Kolozsvár, 1863.) 127. s köv. lap.