JEGYZETEK.

(A a többször idézett műveket az itt dűlt betűkkel szedett nevekkel, vagy czimekkel jelelem.)

Arany László: Eredeti népmesék. Pest, 1862. (Az 1901-ki kiadása állott rendelkezésemre.)

Benfey, Theodor: Pantschatantra. Leipzig, 1859.

Buch, Max: Die Wotjäken. Stuttgart. 1882.

Dähnhardt, Oskar: Natursagen. Leipzig u. Berlin, 1907.

Erdélyi János: Népdalok és mondák. I–III. köt. A Kisfaludy-Társaság megbízásából. Pest, 1846–1848.

Ethnographia. A Magyar Néprajzi Társaság értesítője. Budapest, 1890–1913.

Gaal György magyar népmese-gyüjteménye. I–III. köt. Pest, 1857-1860.

Gesta romanorum. Katona Lajos kiadása. Budapest, 1900.

Gonzenbach, Laura: Sicilianische Märchen. I–II. Bd. Leipzig, 1872.

Grimm, Brüder: Kinder und Hausmärchen. I–III. Bd. Berlin, 1812–1822.

Hahn: Griechische und albanesische Märchen. Leipzig, 1864.

Halász: Népköltési gyüjtemény a Pite Làppmark arjeplougi egyházkerületéből (Svéd-lapp nyelv V. = Ugor füzetek, XI. k.) Budapest, 1893.

Haltrich, Josef: Deutsche Volksmärchen aus Siebenbürgen. Wien, 1882.

Haupt, Leopold und Johann Ernst Schmaler: Volkslieder der Wenden. Grimma, 1843.

Hunfalvy Pál: Reguly Antal hagyományai. Pesten, 1864.

Ipolyi Arnold: Magyar mythologia. Pest, 1854.

Istvánffy Gyula: Palócz mesék a fonóból. Liptó-Szent-Miklós, 1890.

Kalevala. Fordította Barna Ferdinánd. Pest, 1871 és Vikár Béla. Budapest, 1909.

Kálmány K.: Koszorúk az Alföld vadvirágaiból. I–II. köt. Arad, 1877–1878.

Kálmány Sz.: Szeged népe. I–III. köt. Arad és Szeged. 1881–1891.

Köhler: Kleinere Schriften. I–III. Bd. Weimar u. Berlin, 1898–1900.

Köhler: Aufsätze über Märchen und Volkslieder. Berlin, 1894.

Kőváry László: Száz történelmi rege. Kolozsvár, 1852.

Krauss, Friedrich: Sagen und Märchen. Leipzig, 1884.

Kriza János: Vadrózsák. Kolozsvártt. 1863. (II. kiad. M. N. Gy. XI–XII. köt.)

Kuhn, Adalbert: Márkische Sagen und Märchen. Berlin, 1843.

Kúnos Ignácz: Oszmán-török népköltési gyüjtemény. I–II. köt. Budapest, 1877–1889.

Kúnos Ignácz: Török népmesék. Budapest, 1889.

M. N. Gy.: Magyar népköltési gyüjtemény. A Kisfaludy-Társaság megbízásából szerkeszti Arany László, Gyulai Pál, Vargha Gyula, Sebestyén Gyula. I–XII. köt. Budapest, 1872–1912.

Majláth János gróf: Magyar regék, mondák és népmesék. Pest, 1864.

Merényi E.: Eredeti népmesék. I–II. köt. Pest, 1861.

Merényi S.: Sajóvölgyi népmesék. I–II. köt. Pest, 1862.

Merényi D.: Dunamelléki népmesék. I–II. köt. Pest, 1863.

Munkácsi: Vogul népköltési gyüjtemény. Budapest, 1892–1902.

Munkácsi: Vojták népköltészeti hagyományok. Budapest, 1887.

Pap Gyula: Palócz népköltemények. Sárospatak, 1865.

Poestion: Lappländische Märchen. Wien, 1880.

Rochholz, L.: Deutscher Unsterblichkeitsglaube. Berlin, 1867.

Schleicher, August: Litauische Märchen. Weimar, 1857.

Schott, Arthur und Ernst: Walachische Märchen. Stuttgart u. Tübingen, 1845.

Schullenburg, Willibald: Wendische Volkssagen. Leipzig, 1881.

Sklarek, Elisabeth: Ungarische Volksmärchen. Leipzig, 1901. Neue Folge. U. o. 1909.

Stier: Ungarische Volksmärchen. Pest, 1857.

Vogl, Johann: Die ältesten Volksmärchen der Russen. Wien, 1891.

Voycicki: Polnische Volkssagen und Märchen. Berlin, 1839.

Waldau, Alfred: Böhmisches Märchenbuch. Prag, 1860.

Wuk Stephanowitsch Karadschitsch: Volksmärchen der Serben. Berlin, 1854.

Rövidítve fordulnak elő ezeken kívül:

évf. = évfolyam

j. = jegyzet

k. = kötet

l. = lapszám, ha számjegy után van, különben

L. l. = lásd

m. = mese

sz. = szám

V. ö. = vesd össze.

Ahol a mű megjelölése nélkül csak a számjegyet idézem, Ipolyi Arnold gyüjteményének adata értendő.

1. Csonkatehén fija. Ipolyi (mindig Mythologiája értendő) 222., 579. l. V. ö. 2., 3. sz. m.

Erdélyi: III. k. 319. l. Juhász Palkó.

Arany: 123. l. Fehérló fia. Kúnos: Oszmán. 7. sz. Katona Lajos az Ethnographia XIV. évf. 125. l. – ismertette: itt Köhler idézésében 229 helyett 292 teendő a 131. lapon.

Bűvös vessző, pálcza, bot, rúd fordul elő. Gaal: I. k. 159., 181., II. k. 54., 210., III. k. 72. lapján, Erdélyi: I. k. 459. l., Majláth: 236. l. Merényi: E. II. k. 103., 122., S. I. k. 68., II. k. 55. l., Kriza: 425., 445. l., M. N. Gy.: I. k. 368., II. k. 452., III. k. 343., VII. k. 386., 500., IX. k. 6., 23., 127., 151., X. k. 402. l., Kálmány: K. I. k. 242., II. k. 217., Sz. I. k. 121., II. k. 121., III. k. 161. lapján és e gyüjtemény: 4., 9., 10., 12., 14., 16., 18., 52., 55., 64., 90. sz. meséjében és a 79. sz. j.

2. Erős Jancsi. Ipolyi: 13., 139., 141., 223. l. Lásd az 1. sz. mesét s az Ethnographia XIX. évf. 357. l. a csuvas Levesbe való hőst.

A teherbeesés csodáját: M. N. Gy.: IX. k. 561., X. k. 116., 128., 261. l., alább a 7., 19., 20., 21., 38., 72. sz. mesében.

3. Medve Jankó. Egybevetendő az 1. sz. mesével. Medve a hős a voguloknál is, Munkácsi: Vogul. IV. k. 1. füzet 356. l. A medvefiú meséje. Származása azonos M. N. Gy. VI. k. 343. lapján levő Medve Jankójáéval; mind a két hős medvétől és asszonytól származik. Ide vonatkozólag az Ethnographia I. évf. 227. l. – elég beható ismertetést közölt Katona Lajos. Figyelemre méltó, hogy úgy a vogulban mint a most bemutatott mesénkben az alvilágból való felhúzásnál a hős visszaesik, egyéb mesénkben csellel él, kitanultabb; továbbá a griff madár helyett strucz madár szerepel, lásd a 7. sz. m. jegyzetét; hogy miként Munkácsi: Votják: 96. l. Papfi Miskájában pap a hős atyja, nálunk is; hogy mesénkben csak egy sárkánnyal kell viaskodni 3 leányért Medve Jankónknak, más mesékben hárommal.

4. Hüvej-piczi. Ipolyi: 573. l.

M. N. Gy.: IX. k. (Berze Nagy) 23. l. A kis rák. Hősködéseiből Munkácsi: Votják: 96. l. Papfi Miskájában találunk, csakhogy az erőpróba átcsap a Fillinkó-féle csalfaságokba, lásd a 89. sz. mesénket s jegyzetét, így van M. N. Gy.: VI. k. (Vikár) 343. l. Medve Jankójában is.

Kád telisírás: M. N. Gy.: X. k. 407. l. s alább a 71. sz. m. jön elő; korsót kell asszonynak telisírni 3 nap alatt, hogy a halott felelevenedjék, Gonzenbach: 11. sz. j.

5. Tátos. Ipolyi: 228., 237., 264. l.

Merényi: S. I. k. 3. l. Az ólombarát.

Kálmány: Sz. III. k. 160. l. Nap, Hold, Csillag kiszabadítása.

M. N. Gy.: IX. k. (Berze Nagy) 60. l. Csinos Ágrágyi.

U. o.: X. k. (Horger) 407. l. Szépmező szárnya.

Kalevala XL. rúnó.

6. A fehér medve és a herczegné. Bőrt vesz magára a hős a 70. sz. adatban és a megvakított óriás mesékben: M. N. Gy.: X. k. 179. l. s. j.; bőrbe van varrva, hogy a madár felvihesse, Gonzenbach: 6. sz. j. Testbe búvik, melyen a bőr is rajta van, sas viszi fel alább a 19. sz. m. Büntetésből varratja bőrbe a feleségét, Gaal: I. 205. l.

7. Hajnalka. A sárkányok jobbára az alvilágba viszik az elrablott kisasszonyokat, a spanyol románczokban, az orosz és némely német mesében a föld felett: tornyokban, hegyeken is adnak nekik helyet; de az egekbe egyik sem ragadja fel őket, mit megtesznek gyüjteményünk 7. sz. Hajnalka meséjében. Gonzenbach: 58. sz. j.

Mesénkben kácsa, lúd, daru lábon forgó kastélyban van a lakásuk. Fentszálló szárnyasok lábán forognak a 4. sz. mesében is: réz, ezüst, arany gólyalábon, a 19. számuban: veréb, pipicske, csiziklábon; Istvánffy: 24. l. pulyka, lúd, kacsalábon seregnek, M. N. Gy.: VII. k. 419. l. kakas, récze, lúdlábon; u. o. IX. k. 15. l. liba, kácsa, pulykalábon; Kálmány: K. II. 219. l. kácsa, pulyka, lúdlábon forognak a várak.

Az alvilágból rendesen griff hozza fel a hőst, Gaal: III. k. 78. l.; Erdélyi: III. k. 319. l.; Arany: 123. l.; Istvánffy: 26. l.; M. N. Gy.: VI. k. 358.; u. o. VII. k. 460.; a. o. IX. 13. l., e gyüjtemény 1. sz. meséjében, ellenben a 7. számúban lehozza; de már a 3. számuban strucz madár szerepel. Madár hozza fel bőrbe varrva, Gonzenbach: 6. sz. j., nálunk Merényi: D. I. k. 48. l. Zsákba pakolva viszi a griff. Legtöbb népnél ez a szállító madár: sas, Gonzenbach: 6. sz. j.; Köhler: I. k. 68., 191., 194., 397., 560. l. Nekünk is van szállító sasunk a 19. sz. adatban; de a hős nem kisasszonyokat szabadít. Nem madár hozza fel M. N. Gy.: IX. k. 22. l. a vitézt: kecskén kezd, azután lovon jön fel. Kígyóval huzatják fel alább a 70. sz. mesében az elrablott felesége után járó királyfit.

Madár viszi, húsával táplálja a hős: Köhler I. k. 63., 181., 194. l.

Vörös vitéz, olykor más alakban jelenik meg, többnyire sárkány nyelvkivágással M. N. Gy.: IX. k. 565. l. 13. számú jegyzetben elősoroltakban; u. o. X. k. 55. l. e gyüjtemény: 7., 8., 12. sz., a 81. számúban is a vörös vitéz szerepét játsza a katona. Előfordul Gonzenbach: 40. sz. j., Köhler: I. k. 175–181., 304., 399., 430. l.; Sklarek: 10. sz. j.

8. Leányt evő Sárkány. Gaal: II. k. 100. l. A buzogányos gyermek. M. N. Gy.: IX. k. (Berze Nagy) 109. l. A vörös vitéz, u. o. X. k. (Horger) 48. l. A herczegfiú és a medvék, farkasok, rókák királya.

Vörös vitézről: 7. sz. j.

Kezdettől a hőssel utazó 3 állat: farkas, medve, oroszlán a sorrend változásával Gaal: II. k. 100. l.; Erdélyi: I. k. 459. l.; Istvánffy: 107. l.; M. N. Gy.: IX. k. 106. l.; u. o. X. k. 147. l.; e gyüjtemény: 8., 12. sz. – Oroszlán, medve, tigris: M. N. Gy.: IX. k. 109. l. Oroszlán, farkas, tigris, Merényi: E. I. k. 85. l. – Rókakirály, farkaskirály, medvekirály: M. N. Gy.: X. k. 53. l.

Bolyongásai közepén szerzi meg a 3 kutyát: M. N. Gy.: 11. k. 379.; u. o. VII. k. 531.; u. o. IX. k. 125.; u. o. X. k. 93. l.

9. A pásztorfiú viaskodásai. Ipolyi: 13., 121. l. Lásd a 12. sz. adatot.

10. A talált gyermek. Ipolyi: 68., 224. l. V. ö. 11. sz. m.

11. A két testvér. Imént megmentett testvérét féltékenységből megöli, mint Grimm: 60. sz., Hahn: 22. sz. m.; lásd Gonzenbach: 39., 40. sz. jegyzetét. Hahn 18. m. t. Gyüjteményeinkben párját nem ismerek; legközelebb van hozzá M. N. Gy.: IX. k. (Berze Nagy) 405. l. A két királyfi. Találkozik Gaal: I. k. 3., 159. l.; e gyüjtemény 10. sz., alább a 32. sz. koszos fejűvel.

Hahn 22. sz. j., Köhler I. k. 67., 68., 178., 303., 387., 409. l.

A bűvös szekér, vagy kocsi, – a mesében ily alakban is előfordul, – megvan Gonzenbach: 74. sz. jegyzetében, ott magától menő kocsi, mint Merényi: D. II. k. 149. l.; a szekér és a tüzes szekér: 31. sz. mesénkben. Meg kell taszítani a 21. sz. m. a targonczát. Merényi: S. I. k. 68. l. a pokol fenekéig szaladó szék, Majláth: 189. l. a várba vivő láda van.

12. A három fiú. Ipolyi: 214., 375. l.

A sorsváltozást mutató jel nélkül, mely Hahn 18. m. t. teszi, a közbeszőtt második viaskodás a 9. sz. mesével egyezik; az egész pedig a Vörös király elhagyásával a 10. sz. mesével.

Erdőt irtat a 16. sz. mese; Gaal: III. k. 35. l.; Arany: 69. l.

Ólat tisztít: Merényi: S. I. k. 29. l.

Tejben való fürdés: Majláth: 241. l.; Gaal: III. k. 22. l.; Pap: 93. l.; M. N. Gy.: IX. k. 195., 333., 500.; u. o. X. k. 128., 312. l.

Balzsamos a fürdő: Merényi: E. I. k. 37. l.

Különös erejű: Gaal: III. k. 103. l.; Köhler; I. k. 467. l.

Lelkek s föld alatt levő lelkek: Gaal: III. k. 94., 108., alább a 27., 106. sz. mesében.

A 3-as verseny a lány kezéért: 68. sz. j.

Ördög 3-as örökség. Gaal: III. k. 241. l. bocskor, köpönyeg, erszény; Arany: 105. l. nyereg, bocskor, ostor; Kálmány: Sz. II. k. 119. l. bocskor, bocskor, ostor; M. N. Gy.: X. k. 24. l. ostor, palást, kalap; u. o. 58. l. zacskó, kalap, dob; u. o. 340. l. bocskor, palást, ostor. E gyüjtemény: 12. sz. meséjében: bocskor, bot, ostor, 15. sz. bocskor, ostor, köpönyeg; 16. sz. malomkő, pálcza, papucs; 71. sz. köpönyeg, papucs, ostor. Kúnos: Oszmán: 13., 20. sz. kucsmán, papucs, ostor. Köhler: I. k. 54., 61., 311., 406.; II. k. 410. lap.

A 31. számú mesében Bendebukk csere útján kap késért Ördögöktől: sapkát, lámpást, bakót.

Ha mesénk magyar vidékről való volna, nem Nyitrából, gondolkozóba ejtene ez a kitétele: »ősi szokás szerint megvagdalták arczukat s egymás vérét megízlelték« az egymástól elváló testvérek. A szlávokról olvasunk ilyfélét. hogy »Kestut lithván fejedelem« s társai kezöket s arczukat vörös ökör vérével kenyték be, fogadásukat lithván szokás szerint ezzel erősítették meg. Kállay: A pogány magyarok vallása. 111. l.

13. A garaboncziás és a Sárkányok. Ipolyi: 455. l.

A bűvös könyvről: Gaal: I. k. 141.; III. k. 104., 118. Kálmány: Sz. III. k. 165. l.; M. N. Gy.: IX. k. 150. l. s a 21., 91., 106. sz. m.

Ide sorozható A különös írás: 91. sz. mesében előforduló írás is.

A garaboncziás diákról Ethnographia: I. évf. 277. l. Lázár Béla; a magyarral egyező oláh garaboncziásról Ethnographia: XVII. évf. 357. l. Téglás Gábor írt ismertetést.

Sárkány jószágot eszik: 124. sz. m.

14. Kóbor Jancsi. A farkassal való kaland Stier: 18. sz. m. Köhler: I. k. 410. l.

15. Tündér Ilona és Argyilus. Ipolyi: 59., 94. l. Változata a következő: 16. sz. m. Kőváry: 36. l. Tündér Ilona. Kálmány: Sz. II. k. 118. l. Tündér szép Ilona. Az Ördög 3-as öröksége: 12. sz. mese jegyzetében.

16. Tündér Ilona és a királyúrfi. Ipolyi: 59., 60., 402., 509. l. L. a 15. sz. m.

Vagdalódzó kard: Majláth: 196. l.; Erdélyi: III. k. 273. l.; Gaal: III. k. 53. l.; Kriza: 442. l.; M. N. Gy.: I. k. 369. l.; e gyüjtemény 16., 32., 115. sz. m.; Sklarek: 1. sz. j.

Az ördög 3-as öröksége: 12. sz. mese jegyzetében.

17. Kampó táltos. Ipolyi: 264., 272., 402., 404., 509. l.

Varázstükör: 17., 24., 34., 35., 64. sz. mesében. M. N. Gy.: X. k. 379. l.; Hahn: 61. sz. j.; Köhler: I. 334. l.

A tündértáncz, de madárszó nélkül: Kúnos: Oszmán. 91. sz. m.

18. A csodás szőlőtő. Másféle hozása másféléért állat segítségével a sorsváltozást jelező mutatót nem tekintve: Kálmány: Sz. I. k. 118. l. A tűzmadár; M. N. Gy.: IX. k. (Berze Nagy) 72. l. A próbára tett királyfi.

Vogl: 21. l. az oroszban, Grimm: 57. sz. a németben.

Köhler: I. k. 54., 265., 402., 539. l.

19. János. A mese előrésze: leányért a fatetejéről való gyümölcshozás: M. N. Gy.: IX. (Berze Nagy) 45. l. s jegyzetében; u. o. X. k. (Horger) 373. l.; második része M. N. Gy.: I. k. 361. l. s jegyzetében; Sklarek: 1. számhoz írt jegyzete a 287. l.; a testbe búvása l. a 6. sz. j.

20. Juhenes. Lóháton megy a hős a 3 Sárkány ellen, mi az e nemű magyar mesékben szokatlan. Érdemes Munkácsi: Vogul: IV. k. 1. füzet 351. l. A macskafiú meséjével összehasonlítani. Mind a kettőben a hidaknál a ló megbotlik: a vogulban a sárkányé, nálunk Juhenesé, mi rossz jel. Juhenes elkáromkodja magát, hogy Nagy-Magyarországot körülfutotta s még sem botlott meg a lova. Ez az ország körülfutása, népköltésünkben eredetileg a világ – mi alatt itt a szárazföld értendő – körülfutása volt.

A vogulok tudják, hogy a föld keletkezésekor élt öreg, hófehér hollóval nézette meg, hogy milyen nagy már a növekvő föld? A holló először egy kis óra alatt járta meg; másnap déltájt jött haza; harmadnap már esteledett, még akkor sem került elő, csak lefekvés idején jött meg megfeketedve: mert ember hulláját evett. Tehát – ha elkésve is – háromszor járta meg a földet. Munkácsi: Vogul, I. k. 1. f. 2 l.

Az amerikai ind mondaként: Nanabozhu a farkast küldte el a földet körülfutni, hogy milyen nagy? Először rövid idő alatt körülfutotta; másodszor 2 év alatt; harmadszor vissza se jött. Itt már csak kétszer futja körül. Dähnhardt I. k. 84. l.

A rövid időre vonatkozólag mondja mesénkben Juhenes, hogy míg egy szál kender elég, annyi idő alatt körülfutotta a lova Nagy-Magyarországot; a népdal már azt is tudja, hogy Kossuth lova háromszor futotta meg az országot; hanem a huszár lova csak kétszer volt képes körülfutni, mint a farkas; de azért ez is megérdemli a zabot; mert nem a ló volt az oka: Harmadszor is körülfutotta volna, Ha a császár több zabot adott volna. Kálmány: Sz. III. k. 48.; K. I. k. 146. l.

Hagyományainkban az a vonás, hogy háromszor körülfutja a ló az országot, eredetileg a világot, a vogul monda hasonló vonásával egyezik meg; hogy körül kell futni, az indével.

Mesénk teherbeesés csodája, a vogul, idézett adatban is a halevéstől származik.

Kriza: 416. l. Mirkójával sokban egyezik, Kriza Mezeije nálunk Zöldmezejesi, úgy Mirkót, mint Juhenest vitézkedni küldi az atya, nem így a voguloknál, ott a hősök még maguktól mennek az idézett mesében hadakozni, mert már nagyokká lettek, így szóltak valamikor a magyar mesék is: a hősök maguktól mentek vitézkedni, hősködni; ezt tartottam szem előtt a mesék rendezésénél s egybevetésénél.

A ruhaelvevés ismeretes a voguloknál is Munkácsi i. m. IV. k. 1. f. 364. l.

Az erőnek titkos úton való elvételét közlötte Katona Lajos M. N. Gy.: IX. k. 576. l. 17. sz. jegyzetben. Köhler: I. k. 57., 158–348., 404. l.

21. Rózsa János. Ipolyi: 402. l. Lásd a 22. sz. mesét és M. N. Gy.: III. k. 319. l. Szerencsének szerencséje; U. o. VII. k. (Majland) 534. l. A világ két szép népé-t.

Grimm. 6. sz.

A megbízó kérdések a 75. sz. mese jegyzetében.

A targonczáról a 11. számú mese jegyzete szól.

Üldözés közben való átváltozások: Gaal: III. k. 44. l. köles (föld) – vén ember, kápolna – pap, kácsa – tó. Erdélyi: III. k. 218. l. kölesföld – őrzője, kápolna – kalugyer, tó – kacsa. Arany: 66. l. kápolna – remete, (tábla) köles – pásztor, tó – rucza. Kriza: 400. l. kölesvetés – őrző, bárány – pásztor, kápolna – remete, tejtó – récze (4). M. N. Gy.: IX. k. 144. l. templom – remete, csárda – kocsmárosné, tó – kacsa. E gyüjtemény 21. sz. meséjében: templom – pap, köles – pásztor, jércze rucza – gádser rucza. A lány köpte nyálból első ízben katedra, másodízben tó lett.

A bűvös könyvről a 13. sz. jegyzetben szóltunk.

22. A király és a fogadott fiú. A 21. sz. m. változata.

Beszélő nyál: Kálmány: Sz. II. k. 170. l., M. N. Gy.: IX. k. 154. l., e kötet 22., 53. sz. m., Gonzenbach: 14. sz. j., Köhler: I. k. 163 l. Hahn 35. m. t. madarakkal beszélteti a közelgő veszedelmet, itt az Ólombarát van helyettök.

Vérrel kenyi be a kővé váltat, feléled: Gaal: I. k. 18. l.; M. N. Gy.: III. k. 321., 410.; a. o. VII. 542.; a. o. VIII. k. 512. 1; e gyüjtemény: 21., 22. sz. m., a vér gyógyít: M. N. Gy.: III. k. 407. l., földdel keverve: Erdélyi: 251. l., a sárkányvér erősít: Kálmány: Sz. I. k. 119. l., van jajgató vér is: Rochholz 38. l. Lásd az Ethnographia: XI. évf. 289. l. A vér babona. Krausz Sámueltől, Gonzenbach: 90. sz. j., Sklarek: 2., 41. sz. j., Köhler: II. k. 164., 166. – 169., 171., 659., 661., 669. l.

23. Csorha János táltos. L. 24. sz. m., M. N. Gy.: IX. k. (Berze Nagy) 54. l. A kis kondás, Schott: 13. sz., Köhler: I. k. 407. l.

A hátrahajtott tárgyak átváltozása: 62. sz. j.

24. Az obsitos és a királyleány. A 23. sz. változata.

Bűvös tükör: 17. sz. m. jegyzetében.

25. A három bárány. Ipolyi: 12. l. Kriza: 449. l. A möndölecskék, M. N. Gy.: I. k. 376. l. Az angyalbárányok; a. o. VIII. k. (Sebestyén) 464. l. A rátóti csikótojás mesében a bárányok szerepe.

U. o.: X. k. (Horger) 85. l. A vasfejű farkas. Gonzenbach: 88. sz. j. Köhler: I. k. 52. l.

A látottak megfejtését v. ö. a 78. sz. mesével, és Gonzenbach: 88. sz. j.

26. A három királyfi. Az állatok megmentése a 27. sz. m. j.

27. Kis Jankó. V. ö. 26., 29. sz. m.; Majláth 194. l.; M. N. Gy.: VI. k. 294., 301. l.; Istvánffy: 43. l. A szegény asszony fia; M. N. Gy.: X. k. (Horger) 168. l. A piczi kígyó, a macska és a féreg; Hahn: 9. sz. m. és jegyzetével; Köhler: I. k. 60., 366., 400. l.

Lelkek segítése: 12. sz. jegyzetet lásd.

28. Az itélő róka, a hálátlan ember és a csalfa kígyó. Találkozik: M. N. Gy.: I. k. 470. l. A róka, a medve és a szegény ember. Benfey: I. k. 115., 118., II. k. 128. l. s az egész 36. szakasz, Gonzenbach: 69. sz. j. Kígyót ment meg: Köhler: I. k. 370., 412., 581. l.

29. A gyűrűcske. Ipolyi: 48., 49., 50., 51., 402. l. L. 27., 30. sz. meséjét; Gaal: III. k. 116. l. A tündérgyűrű.

M. N. Gy.: IX. k. (Berze Nagy) 167. l. Oda ért, ahová a mádi zsidó, és jegyzetét.

Pokolban szolgálást: 87. sz. m. jegyzetében.

30. Nemtutka. Ipolyi, 53., 141., 180., 182., 374., 388. l. V. ö. Gyüjteményünk: 27., 29., 31. 32. sz. m.

Gaal: II. k. 29. l. Nemtudomka.

M. N. Gy.: IX. k. (Berze Nagy) 439. l. Nemtudomka és a j.; Krauss: I. k. 37. sz. m.

Vaslábbelit elnyűni: a 40. sz. m.; Merényi: D. I. k. 50. l.; Sklarek: 4. sz. j. Gonzenbach: 32. sz. j. Köhler: I. k. 61., 315. – 573. l.; kőczipőt elszaggatni: Köhler: I. k. 512. l.

31. Bendebukk. V. ö. 30. sz. m.; a czipőszaggatást M. N. Gy.: IX. k. 576. l. 53. sz. jegyzetével.

Az emberek leányával vétkező angyalok: Dähnhardt: I. k. 294. l., házasodásukat: M. N. Gy.: VIII. k. (Sebestyén) 554. l.

Örökségen veszekedő ördögök: 12. sz. j.

Tüzes szekér: 11. sz. j.

32. Vasember. Ipolyi: 509. l. Lásd a 30. sz. mesét. Grimm: 136. sz. Köhler: I. k. 330., 419., 519. l. V. ö. 11. sz.

A vezeklést: M. N. Gy.: IX. k. 404., 414. l., e gyüjtemény 47., 88. sz. meséjében.

33. Szépike. Lásd a 34. sz. Merényi: E. II. k. 103. l. A csodaszörny. Ethnographia: XIV. évf. 31. l. – Katona Lajos ismerteti. Ujabban a M. N. Gy.: VII. k. 394.; u. o. X. k. 116., 123. l. jelent meg változata.

34. A zöld disznó. Ipolyi: 402. l. A 33. sz. m. változata.

A gyűrű használata elüt a 33. sz. meséjétől: letevése, mint a külföldi változatokban van, a szerető elfelejtését vonja maga után. A ráemlékezést a külföldiekben: tyúk, kakas, galamb idézi elő, nálunk álmában jelenik meg az elfelejtett. Köhler: I. k. 161–172. l., Gonzenbach: 14. sz. j. Grimm: 88. sz. j. Varázstükör: 17. sz. m. j.

35. A csikó. Ipolyi: 99. l. L. a 36. számut.

Erdélyi: II. k. 343. l. A szóló szőlő, mosolygó alma és csengő baraczk, Merényi: E. I. k. 128. l. A princzeszné és a sündisznó. Varázstükör a 17. sz. m. j.

36. A csikócska. Ipolyi: 125. l. A 35. sz. m. változata.

Világítókő: Hahn: 63. sz. m. jegyzetében.

Kardot tesz a hálótársak közé. Gaal: I. k. 13. l. Erdélyi: I. k. 459. l. M. N. Gy.: IX. k. 409., 413. l. m. Ethnographia: XVI. évf. 257., XVII. évf. 214. A kard a hálótársak közt; Heller Bernát, Gonzenbach: 39., 40. sz. j., e gyüjtemény: 35., 36. sz. meséjében, Köhler: II. k. 443. l.

37. Elátkozott királyfi. Ipolyi 99. l. Lásd a 36. sz. mesét. A szerbeknél Krauss: I. k. 66. sz. m. elegendő, ha a lány megcsókolja, hogy az átok megszűnjék.

38. Kígyó Jancsi. Gaal: III. k. 86. l. A kígyókirályfi.

Merényi: E. I. k. 3. l. A kígyóbőr.

Wuk. 10. sz. m. Munkácsinál: Votják: 80. l. az apósnak van békaruhája, melyet a vő éget meg.

39. Szőrös kezek. Az elátkozás gyakori a mesékben, így a kígyó disznóbőrbe stb. átkozottak, mint a 33., 37. sz. mesék; ily elátkozott szőrös kéz lesz adatunk, lásd Erdélyi: III. k. 296. lapján.

40. Az Ördög szerető. Ipolyi; 51., 52., 359. l. Lásd a 41. számú mesénket. Arany: 109. l. Az Ördög szerető. Mesénkre Aarne 407. sz. m. jelelése a találó. (L. Ethnographia: XXIV. évf, 149. l.)

A gombolyaghajítás, Köhler: I. k. 407. l., lefelé gombolyítása, Gaal: II. k. 162. l. Erdélyi: II. k. 355. Vörös pántlikát nyújt el a 97. sz. mesében.

A halottból növény, virág nyől: Ipolyi: 359. l., e gyüjtemény 40., 41., 51., 59. sz. meséjében, M. N. Gy.: X. k. 113. l. L, a Kisfaludy-Társaság évlapjai: XII. k. 196. l. – Köhler: I. k. 54. l. Gonzenbach: 57. sz. j.

Vaslábbeli szaggatás: a 30. sz. m. jegyzetében.

41. Szép Karolina és a lólábú. A 40. sz. változata. V. ö. a szülőtől jól meg nem gondolt, ördögnek eligért 87., 88. sz. j. elősoroltakkal.

42. Halottidézés. Ipolyi: 365. l. V. ö. Pap: 94. l. A halálvőlegény.

A tenyerem talpam: 54. sz. m. és jegyzetében; Ethnographia: XIV. évf. 37. l.

43. Hamm! téged is megeszlek. Ipolyi: 48., 370., 388. l.

Merényi: E. II. k. 211. l. A boszorkány.

Befejezője: 44., 45. sz. m.

44. A bosszús farkas. Befejezőjét v. ö. a 43. sz. mesével. Grimm: 26. sz. Rothkäppchen változata. Köhler: I. k. 107., 136. l.

45. Egyék, igyék komámasszony! L. 43. sz. befejezőjét.

46. Kató néni és a pap. Ipolyi: 588. l.

47. A boszorkány és a vadász. Ipolyi: 436. l., a vezeklés: 32. sz. j.

48. Turánka. Befejezése elüt Arany 29. l. Panczimanczi, Kriza: 411. l. A rossz fonóleányból lett királyné s a velök egyező Grimm: 14. sz. meséjétől. Köhler, I. k. 47., 64., 102., 345. l.

49. Incsulka. Lásd M. N. Gy.: IX. k. (Berze Nagy) Királylánya Enczella meséjét s jegyzetében a maga gyermekét ölő boszorkány mesének idézett változatait. Köhler: I. k. 411. l.

Zsák tartalma felcserélése: Erdélyi: III. k. 279. l. M. N. Gy.: II. k. 427.; Köhler: I. k. 231. l. –

50. A királyleány és a 12 Óriás. V. ö. Majláth: 115. l. A hóleány története töredékkel. Erdélyi: III. k. 195. l. A világ szép asszonya; M. N. Gy.: X. k. (Horger) 390. l. A legszebb királyné leánya; Grimm: 53. sz.; Hahn: 103. sz. j.; Gonzenbach: 2., 3., 4. sz. j. s az 51. sz. mesénkkel.

51. A mostoha királyfiakat gyilkoltat. L. 50. sz. m.

A meggyilkolt véréből almafa lesz: Köhler: I. k. 54. l. Gonzenbach: 57. sz. j.; előbb hal s a pikkelyéből lesz fa. Erdélyi: II. k. 346. l.; Arany: 143. l.; M. N. Gy.: X. k. 101. l., e gyüjtemény: 59. sz. meséjében Kácsa lesz előbb; Merényi: E. II. k. 35. l.; kigyó: Gaal: II. k. 65. l.; egyenesen virág 40. sz. mesében s a jegyzetben felsoroltakban.

52. A két árva királyfi. M. N. Gy.: IX. k. (Berze Nagy) 358. l. A bús gellicze meg a két királyfi; U. o.: X. k. (Horger) 21. l. A csodamadár feje és zuzája.

53. A mostoha leány. A beszélő nyál: 22. sz. m. j.; az állatok bosszúállása: Kálmány: Sz. III. k. 213. l., e gyüjtemény: 44., 54. sz. meséjében.

54. A mostoha és az édes gyermek. Ipolyi 48., 53., 54., 67. l.

Arany: 249. l. Az ördög és a két leány.

M. N. Gy.: IX. k. (Berze Nagy) 391. l. A szegény lány meg a fia.

A tányér talpam versikét a 42. sz. m. és j.

Kakasszó ereje: 120. sz. j.

55. Huba és Tünde. Ipolyi: 60., 100., 288. l. Erős irodalmi befolyás nyomaival. V. ö. Regélő, 1835. 40. sz.

Ajkán rózsa terem, szeméből gyöngy hull: Gaal: II. k. 68. l.; Majláth: 319. l.; Merényi: D. I. k. 98. l.; M. N. Gy.: X. k. 232. l. E gyüjtemény: 55., 56. sz. m. és jegyzete. 65., 74. sz. m. Kúnos: Oszmán. 11., 26., 49. sz.; Gonzenbach: 33., 34. sz. j.; Köhler: I. k. 126., 367. l.

Aranyozó víz: Gaal: III. k. 104., 137. l.; Merényi: D. I. k. 105. l.; M. N. Gy.: III. k. 322. l. E gyüjtemény: 32. sz. m.

Grimm: 3., 136. sz.; Hahn: II. k. 197. lapján a 2. változat. Schott: 11. sz. m.

56. Krisztus Urunk és a mostoha testvérek.

Majláth: 318. l. A rózsát nevető herczegnő.

Arany: 184. l. Az aranyhajú herczegkisasszony.

Grimm: 135. sz.; Gonzenbach: 33., 34. sz. j.; Köhler: I. 127. l.

A szem visszaszerzése: M. N. Gy. IX. k. (Berze Nagy) 562. l.; u. o. X. k. 237. I. Megérdemelt ajándék leánynak: v. ö. 55. sz. j.

57. Szép Ilonka. Ipolyi; 12., 68., 359. l. L. az 56., 58. sz. m. Ethnographia: XX. évf. 173. l. a Berta mondában a kísérő lesz a fejedelemnő.

Születéskor kapott ajándékokat v. ö. 63. sz. m. és j.

58. Rózsás Panni. Ipolyi, 288. l. V. ö. 56., 57. sz. m.

Majláth: 318. l. A rózsát nevető herczegnő.

Gaal: II. k. 54. l. Leányszín Bálint és Gyöngyszín Ilona.

Erdélyi: III. k. 252. l. Az özvegyember és árva lány.

M. N. Gy.: IX. k. (Berze Nagy) 208. l. A faladárló meg az aranyhajú királykisasszony.

Gonzenbach: 33., 34. sz. j. Köhler: I. k. 127. l.

59. A griffmadár leánya. Lásd a 60. számut.

Erdélyi: II. k. 345. l. A három pomarancs.

Merényi: E. II. k. 35. l. A nádszál kisasszony.

Arany: 148. l. A tündérkisasszony és a czigányleány.

Istvánffy: 39. l. Akit nem anya szült.

M. N. Gy.: IX. k. (Berze Nagy) 213. l. A gallyból jött királykisasszony. U. o.: X. k. (Horger) 96. l. A háromágú tölgyfa tündére. Kúnos: Török: 10. l.

Magyar változataiban rendesen: növényből, olaszban: szekrényből, Gonzenbach: 13. sz. j., mesénkben tojásból jön ki a kisasszony. Köhler: I. 61., 346. V. ö. u. o. 369. l. Gonzenbach: 13. sz. j. Holtból növény: 40. sz. j.

60. Mádéné rózsái. V. ö. az 59. sz. m. Változataiban kisasszony, itt rózsa kér inni. A kisasszony állat: kácsa, galamb alakjában repül vissza Mádénéhoz hazájába.

61. Józsika és Mariska. Ipolyi: 94., 204. l. V. ö. 62. sz. m.

Gaal: II. k. 54. l. Leányszín Bálint és Gyöngyszín Ilona.

Erdélyi: III. k. 274. l. A két testvér.

Arany: 52. l. Az őzike.

M. N. Gy.: IX. k. (Berze Nagy) 334. l. A szegény árva lány meg testvére: az őzecske; u. o. IX. k. 342. l. A hizlalóra fogott két egytestvér. Kúnos: Török: 1. l., Grimm: 11. sz., Hahn: 1. sz. j. Gonzenbach: 48., 49. sz. j., Köhler: I. k. 385., 438. l.

62. Az aranyhajú. Ipolyi. 94., 95., 204., 403. l. A 61. sz. változata. »Vessétek vissza kézből fejeteken keresztül«, mondja mesénk. – »A fején által hátra veti (lövi)« s erdő támad a fésüből, hegy lesz a kőből. Hunfalvy: 162., 139., 167. l. Az igézéshez a jel is tartozik, nem elég csak eldobni a tárgyat, mit azért idéztem, hogy erre is gond fordítandó. Üldözés közben a hátravetett tárgyakból: Gaal: III. k. 44. lapján: kefe – erdő, vakaró – kőszikla lett a fejen általvetve. Erdélyi: II. k. 366. l. vakaróból, keféből, pokróczból hozzájok hasonló sűrűségű erdő lett; Merényi: E. II. k. 73. l.: lókefe – erdő, lótörlő – tenger, lóvakaró – erdő, ugyanígy Merényi: D. I. k. 85. lapján. M. N. Gy.: IX. k. 266. l.: kefe – erdő, tojás – hegy, törölköző – tenger; u. o. IX. k. 491. l. lókefe – ezüst erdő, lóvakaró – aranyerdő; u. o. X. k. 310. l. hajszál – erdő, lópatkó – kőszál, kendő – erdő. Gyüjteményünk 23. sz. meséjében: vakaró – erdő, kefe – erdő, szűr (erdő?); a 62. sz. mesében: meszelő – erdő, fésü – erdő, tojás – tó. A 19. sz. mesénkben menekülése közben zsák suskát, zsák mogyorót, zsák diót szór el; de hogy mássá változnék el az elszórt gyümölcs, nem tesz róla említést.

Maga megé dobja a svéd-lapp, Halász: 83. sz. gombolyag – hegy, korsó – tó, kő – szikla lesz. Változatai: Köhler I. k. 171., 388. l. Sklarek: 14. sz. j.

63. A tizenkét aranyhajú gyermek. V. ö. a 64., 65., 66., 67.

Gaal: I. k., 200. l. Jankalovics.

U. o.: III. k. 148. l. Az aranyhajú hármasok.

Erdélyi: III. k. 195. l. A világ szép asszonya.

U. o.: III. k. 212. l. A kezetlen lány.

Merényi: E. I. k. 41. l. A szárdiniai király fia.

Kriza: 414. l. Az irigy testvérek.

Kálmány: K. I. k. 236. l. A kővel berakott királyné.

Istvánffy: 62. l. A csonka leány.

M. N. Gy.: VII. k. (Majland) 379. l. Nád Péter.

U. o.: IX. k. (Berze Nagy) 173. l. Hajnal János.

U. o.: IX. k. (Berze Nagy) 197. l. A boldogtalan királyné.

U. o.: X. k. (Horger) 313. l. Tündér Ilona és az aranyhajú ifjú.

Lásd Hahn: 69. sz. jegyzetét, Köhler: I. 118., 143., 565. l. –

Figyelmet érdemel, hogy elátkozással teszi ki a Mátrahegyre az arany cziprusfára s a királynét a Jégvölgybe utaztatja.

64. A tengeri kisasszony. Ipolyi 84., 85., 103., 236., 288. l. V. ö. a 63. sz. m.; Kúnos: Oszmán: 40. sz.; Gonzenbach: 5. sz. m.; a tükörről l. a 17. sz. j.

65. Az aranyhajú gyermekek. V. ö. 64. sz. m. A lebetegedő nő ellen való ármánykodást: 64. sz. m. és jegyzetében. Hahn 4. m. t. felsorolt meséiben. A beszélő madár Gonzenbach: 5. sz. j. s e gyüjtemény 64., 65. sz. m. Gyöngyhullajtás a szemből: 55. sz. m. j.

66. A tizenkét varjú. Ipolyi; 247. l.

Merényi: D. I. k. 115. l. A tizenkét fekete varjú.

M. N. Gy.: VII. k. (Majland) 430. l. A tizenkét koronás hattyú és a csiháninget fonó testvérkéjük.

U. o.: IX. k. (Berze Nagy) 216. l. A hét holló. 223. l. A hét darú.

Kálmány: K. II. k. 216. Az öregember majmai. V. ö. Kuhn: 10. sz. m.; Grimm: 49. sz. j.; Hahn: 96. sz. j.; Köhler: I. k. 57., 67., 175. Hahn: 20. m. t. Sklarek: 7., 8. sz. j.

A lebetegedő nő ellen való ármánykodás: 63. sz. m. s jegyzetében.

67. A csonkakezű leány. Találkozik a 63. sz. m. s jegyzetével; Erdélyi: III. k. 212. l. A kezetlen leány; Kriza: 414. l. Az irigy testvérek; Istvánffy: 62. l. A csonka leány.

M. N. Gy.: IX. k. (Berze Nagy) 203. l. Az ördöngős asszony meg a lánya. U. o.: 173. l. maga csonkítja meg magát.

A levélhamisítás: 75. sz. m. j.

A lánczra kötött agárféle boszorkány, mondhatni: előrántott új része a mesének, homályos. Az embernek kutyaalakban való előjövése nem csak a magyar meseirodalomban ismeretes: M. N. Gy.: IX. k. 310. lap s jegyzete; hanem egyebütt is: Rohde, Ervin: Kleine Schriften II. k. 72. lap.

68. Hamupepejke. Ipolyi, 180. l.

Ethnographia: XIV. évf. 136. l. – Katona Lajos ismertetése; Gaal: II. 133. l. Hamupepejke; Erdélyi: II. k. 367. l. Hamupipőke; Istvánffy: 86. l. Hamupipőke; M. N. Gy.: IX. k. (Berze Nagy) 68. l. Az aranyköles 405. l. A két királyfi., a 3-as verseny 12. sz. m.

69. A mostohatestvérek. Ipolyi: 60. l. Ethnographia: XIV. évf. 131. l. – Katona Lajos; Erdélyi: III. k. 252. l. Az özvegy ember és árvalány.

A czipőpróbálgatás: Erdélyi: III. k. 354. l.; M. N. Gy.: IX. k. 80., 83. lap.

70. Fekete saskirály. Tiltott szoba nyitásával járó felesége rablása Majláth: 225. l., Merényi: S. II. 1. l., M. N. Gy.: VII. k. 435., IX. k. 29., 45., X. k. 422. l., a nélkül: M. D. I. 3. l. Kálmány: Sz. I. 131. l., M. N. Gy.: VI. 333., IX. k. 274., X. k. 280. l.

Kigyó hozta forrasztófű. 86. sz. m. L. Grimm: 16. sz. m. jegyzetét.

Nálunk farkas hoz: Merényi: E. I. k. 93. l., M. N. Gy.: X. k. 435. l.; gyíktól veszi el: Gaal II. k. 104. l. A 8. sz. m. a medve csak hallott forrasztófűről.

Lóbőrbe bújás: 6. sz. j.

71. Donát. Sklarek: 16. sz. jegyzetében szól Hahn 19. m. t. az anyára vonatkozó változatairól, első sorban a Magyar Nyelvőr: IX. k. 211. l. A csudaerős királyfi meséről; önálló gyüjteményeikben nem lelek párját, kötetünk kettőt is bemutat, a 71., 72. számut. A 71. sz. változata: Schott: 27. sz. meséjében van, összehasonlítandó a következő 72. sz. mesénkkel.

A nővérre vonatkozólag a M. N. Gy.: X. k. 48. és u. o. a IX. k. 104. lapján találunk. Lásd Gonzenbach: 26. sz. j. Köhler: I. k. 303. l.

Krisztus ajándéka: (szamár, puska, körtefa) a két utóbbiból következtetve, meg hegy sorsának részvételéből eredő, tehát szánó 3-as ajándék, v. ö. a 79. sz. m. jegyzetével.

A 3-as Ördög örökség: 12. sz. m. jegyzetében van elősorolva.

Kád telesírás: 4. sz. m. j.

Hajnalt köti, kakast lelövi: Gaal: II. k. 160. l., Kriza: 408. l., M. N. Gy.: IX. k. 118. l.

Az elpusztítani akaró küldözgetés: M. N. Gy.: IX. k. 104.; u. o. X. k. 48. l., e gyüjtemény: 64., 71., 72. sz. m.

72. Az üldözött királyfi. L. a 71. számú mesét.

73. Kisokoska. Erdélyi: I. k. 466. l. Név nélkül; u. o.: III. k. 262. l. A titkolódzó kis fiú és az ő kis kardja. M. N. Gy.: VI. k. (Vikár) 361. Az álmát eltitkoló fiú. Megvan: Schott: 9. sz. m., Köhler: I. k. 430., 432. l. Mint jó lövő összehasonlítható a 71. sz. kakast lelövővel. Kő közé rakása a 106. sz. meséjével egyezik.

74. Tisza tündér. Ipolyi: 575. l. A tündérek elrablása Hunor és Magyar nőrablására emlékeztet: Sebestyén: A m. honfoglalás mondái, I. 347. l. A nőrablás a XVIII. században a votjákoknál a férjhez menetelnek rendes módja volt: Munkácsi: Votják: 210. l., a szerbeknél ma sem ritka Temesközön.

Gyöngyhullajtás a szemből: 55. sz. m. jegyzete.

A víz kiveti a gonoszt: Haltrich: 1. sz.

75. Malmeduczi József. Gaal: II. k. 115. l. A szerencsés óra. M. N. Gy.: IX. k. (Berze Nagy) 93. l. A tollas Ördög.

A megbízó kérdések: Majláth: 109. l.; Gaal: II. k. 120.; III. k. 23. l.; M. N. Gy.: III. k. 400., 325. l. és a jegyzetében. M. N. Gy.: IX. k. 96. l.; e gyüjtemény: 21., 75., 85. sz. m. Gonzenbach: 47. sz. j. Sklarek: 2. sz. j.

A levélhamisítás, kicserélés a 67., 75. m.; Erdélyi: III. k. 212. l.; Gaal: II. k. 117. t.; Kriza: 417. l.; Istvánffy: 62. l.; M. N. Gy.: IX. k. 95., 181., 205. l. Hamisítja a tót: Ethnographia: XX. évi. 108. l. Gonzenbach: 24. sz. j. Köhler: I. k. 465. – II. k. 356., 679. l.

76. Az aranyeke. V. ö. a 77. sz. mesével, dr. Herrmann Antal: Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn: 1. évf. 365. l. jegyzetével. Wuk. 157. l. Köhler: I. k. 383., 445. l.

77. A bíró leánya. Lásd a 76. sz. mesét, M. N. Gy.: I. k. 478. l. Az okos leányt és jegyzetét, u. o.: VI. k. (Vikár) 317. l. Mátyás királyról, Gesta Romanorum LXVI. (LXIV.) rész. Ethnographia XX. évf. 131., 196. l. Kúnos: Oszmán, 10. sz. Schleicher: 3. l. Gonzenbach: 15. sz. jegyzetét.

78. A három csomó. A látottak megfejtése: 25. sz. j. A gyertya magától való meggyulladása: Köhler: I. k. 148. l.

79. Krisztus Urunk és a szegény ember.

Gaal: III. k. 142. l. Az ostobán az isten is csak bajjal segít.

Erdélyi: II. k. 369. l. A koldus ajándéka.

U. o. III. k. 299. l. A szegény ember és a király.

M. N. Gy.: IX. k. (Berze Nagy) 419. l. Krisztus Urunk meg a czigány.

A szánó 3-as ajándék rendesen Krisztustól: Gaal: III. k. 142. lapján: abrosz, bárány, tarisznya, Erdélyi: II. k. 369. l.: abrosz, bárány, bunkó, u. o.: III. k. 299. l.: asztal, kecske, dob; Istvánffy: 4. l. (Ördögtől) tyúk, szűr, tarisznya, abrosz; M. N. Gy.: IX. k. 419. l.: szamár, lepedő, bot; u. o.: X. k. 58. l. (Ördögtől) zacskó, kalap, bot. Vén banya adja háromnak egyet-egyet. U. o.: III. k. 343. l. erszény, sapka, vessző; fordítottja: Gaal: I. k. 43. l.: három banya ad egynek egy-egy ajándékot: kalapács, aranyvessző, kard. Gyüjteményünk 79. sz. meséje 4-et sorol elő: asztal, daráló, csacsi, bot; M. N. Gy.: VIII. k. 434. l. 2-féle táskát, Gaal: III. 139. lapján hegedű, puska van csak.

Kúnos: Oszmán. 13. sz. m.: asztal, malmocska, bot.

Gonzenbach: 52. sz. j. Köhler: I. k. 47., 67., 423., 588. V. ö. 71., 93., 94. sz. m.

81. Az öreg koldus és a jószivű fiú. Ipolyi: 13., 323. l. V. ö. a 7. sz. mesével, a Vörös vitéz szerepével a jegyzetben.

83. Jámbor János: a kecskepásztor. V. ö. Meyer Gusztáv: Essays und Studien zur Schprachgeschichte und Volkskunde (Berlin, Oppenheim. 1885.) 276–286. l.

85. Véres oltárok. Változatát Ipolyi: 366. l. közlötte.

Gaal: I. k. 104. l. A szökött katona.

U. o. I. k. 139. l. A zöld dragonyos.

U. o. II. k. 214. l. Egy szegény halászról.

U. o. III. k. 133. l. Kincskeresők.

Merényi: E. I. k. 134. l. Az elzárkozott leány.

Pap: 94. l. A halá’l vőlegény.

M. N. Gy: I. k. 447. l. A ténsúr és Jancsi kocsis.

U. o.: IX. k. (Berze Nagy) 397. l. A bátor katona.

Kálmány: Sz. II. k. 104. l. A hazajáró lélek adóssága. A lappok templomba járatják a hazajárót: Halász: 57. sz. Ugyanígy Csanádpalotán az elmagyarosodott tótok egyik boldogult plébánosukat holta után sokáig járatták misézni éjjel a templomba.

86. Az obsitos. A forrasztófűről. 70. sz. j.

87. Az Ördögnek igért gyermek. L. a 85., 86. sz. m.

Ördögnek igért nem tudott gyermekét; Gaal: II. k. 214.; III. k. 234. l.; Erdélyi: III. 219., 319. 329. l.; Merényi: D. II. k. 51., 129. l.; Kálmány: Sz. III. k. 1. l. és jegyzete, M. N. Gy.: X. k. 128. l., e gyüjtemény: 87., 88. sz. m.

Pokolban szolgálás: 29. sz. m., Köhler: I. k. 69. l.

Tánczoltató muzsika: M. N. Gy.: IX. k. 578. l. 62. számában felsoroltakon kívül: u. o.; X. k. 182. l.

88. Mádaj. Ipolyi: 52., 53., 54., 182., 359., 387. l.

Kriza: 447. l. Megölő Istéfán s jegyzete: M. N. Gy.: XII. k. 466. l.

A szlávoknál még a neve is megvan: Haupt: II. k. 315. l.: Maday, Voycicki: 74. és j. 87. l.: Madey, Köhler: I. 413; irást hoz; u. o.: I. k. 33. l.

A vezeklés: 32. sz. j.

Megbízó kérdések: 75. sz. j.

Az Ördög megcsalása: 89. sz. j.

A pokolba menés: M. N. Gy.: X. k. 130. l.

89. Fillinkó. Ipolyi: 67., 112., 575. l.

Erdélyi: III. k. 325. l. Zsivány Gyuri.

Merényi: S. II. k. 171. l. Tilinkó.

U. o.: D. II. k. 93. l. A kárvallott juhász.

M. N. Gy.: III. k. 398. l. Többet tud az apjánál. Köhler: I. k. 256., 307., 415.

Gaal: III. k. 66. l. A szegény ember, ki az Ördögöt megcsalta.

Merényi: S. I. k. 183. l. A vitéz szabó.

M. N. Gy.: I. k. 383. l. A czigány az égben és pokolban.

U. o. VI. k. (Vikár) 343. l. Medve Jankó.

U. o. VIII. k. (Sebestyén) 431. l. Markalf.

U. o. IX. k. (Berze Nagy) 312. l. Tilinkó.

U. o. IX. k. (Berze Nagy) 513. l. A furfangos czigány.

U. o. IX. k. (Berze Nagy) 518. l. A három örökség.

U. o. X. k. (Horger) 432. l. A tolvaj czigány.

Kálmány: Sz. I. k. 124. l. Az örökség.

Kriza: 447. l. Megölő Istéfán. V. ö. e gyüjtemény: 87., 88., 125. sz., Munkácsi: Votják: 112. l., Buch: 118. l., Poestion: 93. l., Köhler: I. k. 58., 77., 349., 478. l. Az idézett művek első része Fillinkó tolvajságára, a második az Ördög kijátszására vonatkozik.

90. A földmives fiú és a Vörös ember. V. ö. 91. sz. m.

Gaal: III. k. 180. l. Az írástudó szegény fiú.

M. N. Gy.: III. k. 362. l. Hamvas Gyurka és j.

U. o. VI. k. (Vikár) 277. l. Az ördög szolgája.

Schott. 18. sz. m., Grimm: 68. sz. j., Köhler I. k. 138., 556. l., Sklarek: 25. sz. j., Benfey: I. k. 410. l.

91. A különös írás. Ipolyi: 579. l. A 90. sz. változata. A fiú és ördög-féle változás: Gaal: III. k. 182. 1. l.: ökör – mészáros, paripa – ördög, egér – macska, galamb – kánya, gyűrű – doktor, köles – kakas: M. N. Gy.: III. k. 362. l.: csóka – sas, kendő – macsuka, csóka – sas, gyűrű – úrfi, paripa – óbester, csitkó – uraság, csitkó – lovász. U. o.: VI. k. 277. l.: paripa – úr, bika – úr, paripa – úr, madár – karvaly, gyűrű – orvos, kölesszem – kokas. A gyüjtemény: 90. sz.: hal – csuka, nyúl – egér, gyűrű – szolga, köles – pulyka, az Ördög ezután egér lett, a fiú macska s megette. 91. sz.: ló – Ördög, egér – macska.

Az íráskönyv 13. sz. j.

93. Az Ördög és a kovács. Krisztus 3-as ajándéka: 90. sz. j. Kuhn: 277. l., Köhler: I. k. 83., 105. l.

94. Pipa Misó. Ipolyi; 373. l., a 388. l. tévesen 240. sz. ad neki. A cseh Pipán változata Waldau 526. l. Misó is megtartotta a nevét. Köhler: I. k. 83. l. sincs Péter megkímélve a zsáktól. Köhler: I. k. 83., 110., 258. l. Gonzenbach: 57. sz. j. A félelmet keresés. Erdélyi: III. k. 289. l.: A félelemkereső.

U. o.: III. k. 315. l.: Ne félj Jancsi. Grimm: 4. sz. V. ö. a hazajárókkal: 85. sz. Krisztus katonának adta, kiérdemelt 3-as ajándéka: Gaal: I. k. 104. l. kenyér, sapka, kulacs, – pipa, zsák, furkó, M. N. Gy.: I. k. 498. l. lúd aprólékos kásából és czipóból ki nem fogyó asztal, kulacs, örök élet. U. o., VIII. k. 461. l. sonka, csutora, birka legelővel, U. o. X. k. 64. l. zacskó, palaczk, bot, Kálmány: Sz. I. k. 154. l.: pipa, zacskó, kulacs. E gyüjtemény: 94. sz. pipa, pohár, zsák, U. i.: 93. sz. szék, eperfa, zsák, U. i.: 71. sz. szamár, puska, körtefa, nincs megmondva, milyen a szamár?

A menyországba jutást v. ö.: Gaal: I. k. 104. l., Kálmány: Sz. III. k. 175. l., M. N. Gy.: I. k. 383. l., U. o.: VIII. k. 462. l., U. o.: X. k. 64. l., Sklarek: 24. j.

95. Janosik. Ipolyi: 182., 183. l. Ethnographia: XIX. évf. 229., 299. l.

96. A kocsmárosleány. Ipolyi, 183. l. L. a 97. sz. m. Schleicher: 9. l. Gonzenbach: 10. sz. j.

Nyakszeldelés: 108. sz. j.

97. Bojnyikok. V. ö. a 96. sz. mesével.

Erdélyi: II. k. 340. l. A grófkisasszony.

M. N. Gy.: X. k. (Horger) 163. l. Az ágy alá esett ujj.

A gombolyag a 40. számú mese jegyzetében.

99. A Szükség. M. N. Gy.: VIII. k. (Sebestyén) 445. l. Csacsi Csicsa.

U. o.: IX. k. (Berze Nagy) 524. l. Czene, közli pár sorát.

A pénztalálás: Schott: 43. sz. A bolond keresés: Köhler: I. k. 81., 82., 134., 218., 266. l.

100. A bolondos fiú. Merényi: E. I. k. 197. l. Bolond Jankó.

U. o.: II. k. 213. l. Bolond Jankó.

U. o.: D. I. k. 154. l. A czigány és az obsitos.

M. N. Gy.: I. k. 422. l. Ilók és Mihók, s j.

U. o. VIII. k. (Sebestyén) Csacsi Csicsa s j. félszegségeiből: Kriza: 424. l., Ethnographia XIX. évf. 354. l. a csuvas Ostoba Iván találtunk.

Köhler: I. 71., 97. – 337., 341. l.

101. Hazugság. M. N. Gy.: II. k. (Török) 456. l. Az már nem igaz, U. o.: IX. k. (Berze Nagy) 572. l. Nem igaz.

Kálmány: K. II. k. 213. l. Nem igaz.

Köhler: I. k. 96., 322., 410. l.

102. Borsszem Jankó. Gaal: III. k. 81. l. Babszem Jankó.

Arany: 173. l. Babszem Jankó.

A gyermek elveszése Istvánffy: 11. lapján van.

V. ö. Grimm: 37., 45. sz. m., Köhler: I. k. 68., 107., 109., 196. l.

103. A kis nyúl. M. N. Gy.: IX. k. 546. lapján A kis kakas, jegyzetében 581. lapon a 85. sz. alatt sorolta elő Katona Lajos a változatait; v. ö. még Munkácsi: Vogul, IV. k. 1. f. 322. l. A verébének utoljával.

104. Attila kardja. Ipolyi: 508. l. Kálmány: Sz. III. 303. l. Atilla kardja.

106. Toldi. Ipolyi: 458. l. Vesd össze Ilosvai Péter és Arany János feldolgozásával. A nógrádi változat: Ethnographia: II. évf. 235. l. Toldit számkiveti, hagyományunk éhhalálra kárhoztatja: bezáratja, mint az oláhok Petrut. Schott: 9. sz., Akhibárt is, mikor szükség van reá, megszabadítja a népköltés: Ethnographia: XX. évf. 195. l. éppen úgy Kisokoskát is a 73. sz. mesénkben. Mátyás királyt a hagyomány utolján levegőben utaztatják, mint a vendek Nagy Frigyest; Schullenburg: 37. l. bűvös könyv olvasással, melyre Gaal: III. 118. l. kinyílik az ajtó. Gaal: III. k. 99. lapján balrahajtogatásával Tűzi-lelkek jönnek elő, mint adatunkban: Ördögök. L. a 12., 13. sz. m. és jegyzetét, továbbá Szilády értekezését: Olcsó könyvtár 515–516. szám.

108. Mátyás király és a szökött huszár.

Nyakszeldelés: Gaal: II. k. 161. l., Kriza: 409. l., M. N. Gy.: IX. k. 119. l. e gyüjtemény: 96. sz. mesében, Kúnos: Török, 95. l.

109. A kakas és Mátyás király. Változata a 110. m. j. lásd a jegyzetét.

110. A pénzt terítő kakas. Ipolyi, 316. l. L. 109. m.

M. N. Gy.: I. k. 443. l. A kis kakas gyémánt félkrajczárja.

Merényi: S. I. k. 220. l. A szegény asszony kakasa.

Kálmány: K. II. k. 209. l. A szomszédasszony kakasa.

111. Ilvay. A mult század hatvanas éveiben Szegeden a nép Rózsa Sándorról mesélte, hogy nyugodtan ette a tejet a figyelmeztetés után is: hogy jönnek a vasas németek.

A most bemutatott mese alatt Tompa e sajátkezű jegyzete olvasható: »Adoma a’ kurucz világból.

113. Délibáb, a Puszta leánya. Ipolyi, 91. l. Ugyanott megjegyzi, hogy: »egy népkönyvi példányból kiolvasott« adat.

114. Délibáb. Ipolyi, 91. l. közli, hol megjegyzi róla, hogy »a Griselini Temes banát 2, 43. az alföldi és banátsági tenger alapról« műben van.

115. A Veres-tenger. Vagdalódzó kard: 16. sz. m. j.

120. A dubricsoni oltár keletkezése. Sárkánynak leányt áldozni: 8. sz. m. L. az Ethnographia: XII. évf. Róheim: Sárkányok és Sárkányölő hősök, 129. l.

Kakasszó ereje: Kőváry: 16., 68., 97. l. Kálmány: Sz. III. k. 1. l. Világunk alakulásai: 8. l. E gyüjtemény: 54., 120. sz. Köhler: Aufsätze: 581. l.

124. Az ecsedi Sárkány. Vesd össze a 13. sz. jegyzettel.

125. Az elkárhozott lelkek. Csalással fog ki az Ördögön: 87. sz. j.

128. Mióta honos a nyomor a nép között? Ipolyi, 65. l.