Note 1) — KARÁCSONYI MYSTERIUMOK.
Reading edition
Pelyhöli, pelyhezi, a szél által ingattatja.
2) Ez, valamint az előbbi közbeszólás, most többnyire elhagyatik.
3) Sokszor így is mondják: „Itt is elestem hát a szolgáló farában“
4) E h. In excelsis deo, surgite pastores.
5) Dormi o rosa, tota formosa, – régi rom.-kath. hymnus.
6) E h. Kyrie eleison, Christe eleison.
7) Az előadók igy mondják; nem gondolva azzal, hogy érthetetlen különben e h. áll: „Mirha s aloes közt mulatozik.“
8) Maksus = Mopsus.
9) Tütüre = Tytirus.
10) Hostat = külváros.
11) Pakulár = juhász; az oláh nyelvből kölcsönzött szó.
12) Gloria in excelsis deo, pastores.
13) E sor helyett újabban ezt is mondják: „de nem eszel belőle.“
14) Kalapos által készített lábbeli gyapjúból.
15) Vėgyed gödölyémet
16) Orbánczos.
17) A két kis bojtár neve.
18) Néha az utóbbi szó helyett ezt is mondják: „gurgulya,“ mely fából készűlt sótartót jelent.
19) Alkalmasint rás = rása.
20) Kapcsolat nélküli mondatok, ugy látszik tréfás czélzatból.
21) Tiptük = téptük.
22) Elébb = odább.
23) Hozzád.
24) Keljetek fel rögtön, pásztorok!
25) Mi az? – Bukuró itt keresztnév, különben Vigat jelent.
26) Hiszen megmondám.
27) Krisztuska született, pajtás!
28) Nem született Krisztus, csak a kakas kukorikolt.
29) Tehát ti mindnyájan, kik itt vagytok.
30) Pajtások.
31) Kelj fel pajtás, kelj fel vén körmös, fontos esemény történt, eredj oda.
32) Mosule itt keresztnév, különben dédős-t jelent.
33) Ugy legyen és hozass lovakat.
34) Dézsa = döbönke, turós edény.
35) Oh szent Ur.
36) Menj Betlehembe, Barbule.
37) Mia? nagyon messze van.
38) Nincs messze, csak itt van.
39) Hány nap alatt érhetünk oda?
40) Két és fél nap.
41) Jól van, jól van.
42) A fennebbi szóváltás mindegyik pásztor között ismétlődik az ajándék átadás előtt.
43) Cseléd = családtag.
44) Költségecske = turó s egyéb enni való.
45) Málé = kukoricza-lisztből készűlt lepény.
46) Orda = savóturó.
47) Zsukáta = oláh táncz.
48) Fujjad pajtás nélkűlem.
49) Huppa huppa, a zene szól Todoricza, örvendjünk, vigadjunk. Huppa hupp.
50) Fujjad nélkűlem.
51) Nem fujja.
52) Elég.
53) Jer innen öreg.
54) Mi a?
55) Juhásza.
56) Guluga = kápa.
57) Kifelé hátrálok.
58) A csillagot, – a fakészűlék segélyével minden versszak végén kinyujtják majd egy ölnyire.
59) Burus = terebély.
60) A helyt.
61) Kászu = fenyű-kéregből készült táska.
62) Kis.
63) Várakozz’.
64) Bádog.
65) Kályha.
66) Vagy.
67) Ajt = a helyt.
68) Pedig.
69) Mi is.
70) Béla talán annyi mint a szláv biela = fehér gyöngy.
71) Holttá.
72) Hóhérod = henker.
73) Kapujó = kopolya, kis tócsa.
74) Fejszém.
75) Falu Gömörmegyében.
76) A beküldő szerint az illető lovának a neve.
77) Szabolcs, Bihar, Hevesmegyékben s a Nagy-Kun-kerületben nagy mesterségnek tartatik a perecz három felé törése, úgy hogy itt a három perecz kilencz felé törése a lyány szilaj jelleme festésére van felhozva.
78) Filegoria.
79) Megvetettél.
80) Vagy: Kedves szülém könyebbségét kerestem.
81) Rokka, egy ö es hosszu pálcza, melyet szeretője számára apró vésetekkel szépen kiczirádáz (megir) a székely legény.
82) Széptevő.
83) Virágos kenderből a nem termö szálak; nyövik augustusban.
84) 20 ige.
85) 3 szál.
86) 20–30 zseréb.
87) Egy mejjékből lesz 10–12 sing vászon.
88) Nagy szüvesen = keservesen.
89) Elrígadók = elsirattuk, eltemettük.
90) Há = fájdalom jelentő, haj helyett.
91) Mészünk = menjünk.
92) Mindkettül = mindketten.
93) Hóbortja.
94) Tavaszszal a közös legelőre szedik össze, hol míg a hó leesik, pásztoroltatnak.
95) Babonás szokás a kapuba lánczot tenni, hogy mintegy összefűzve, jelképezze a tolvaj sorsát, ki netalán ellopná.
96) Roppant sok van a határszéli havasokon.
97) A székely nem uj forintban, hanem magyar forintban, ezüst húszasban beszél.
98) Reggel felé szokás dalolni a gazdával kötekedve; dallama boros emberhez való.
99) Mondják tánczban a gyerekeknek.
100) Mondják, mikor valaki danol is, tánczol is.
101) Mikor vén asszonyt visznek tánczba.
102) Vagy cserép-edény.
103) Vagy magáér’.
104) Kék = kéne, kellene.
105) A 128-ik zsoltár travestatiója.
106) A gömöri cancan polka dallamra.
107) Csikban igen sok „muszka csipke“ (tövis) terem az útak szélén s a nép azt mondja, hogy a muszkákkal származott be hozzájok.
108) Éji őr kiáltásai.
109) Poszátolni: sokfelé oszlani.
110) Zelletség: hozzátartozók, nemzetség, atyafiság. (Talán a cseledség vagy családság szótól eredt.)
111) Egyik hallgató.
112) Guericke: Lehrbuch der kristlichen kirchlichen Archäologie. Leipzig. 1847. 207. l.
113) Weinhold K: Weinachtspiele und Lieder aus Süddeutschland und Schlesien, mit Anleitungen und Erläuterungen. Graz, 1870. 1–30. l.
114) Lásd bővebben: Klein J. L. Geschichte des Dramas IV. 1–12. l.
115) Martene Ed.: De antiquis Ecclesiae ritibus I. IV. c. 14. Gerbert: Veteris liturgiae alemanicae monumenta. II. 237. Durandi: Rationale divinorum officiorum Lib. 6.
116) Abrinc (Avranche) J. Liber de officiis ecclesiaticis. Rothomagi 1679.
117) Jubinal Achill: Mystères inédits I. p. XXI. 1.
118) Ipolyi Arnold: A mysteriumok maradványai hazánkban. Uj M. Muzeum. 1858. VII. füz.
119) Toldy F.: A magyar költészet története. Második kiadás. egy kötetben. Pest 1861. 98–101. l.
120) Coll. Concil. VII. t. 881. col. ed. Zatta.
121) Baluz: Capit. reg. franc.
122) Agobard Lugd. Archiep. opera. c. not. Baluzii. 1866. De Dispens. p. 297.
123) Reidt Hen. Das geistliche Schauspiel des Mittelalters in Deutschland. Frankfurt, 1867. 11. l.
124) Religio. 1854. I. 69. sz. 551. lap.
125) Uj Magyar muzeum. 1858. 354. l.
126) Weinhold 44–55. l.
127) Sandys Christmas carols. London. 1833. CXX. l.
128) Kärntisches Wörterbuch. Lexer M. Mit einem Anhange: Weihnachtsspiele und Lieder aus Kärnten. Leipzig, 1862.
129) Wrigth Th. Early mysteries and other latin poems of the twelfth and thirteenth centuries. London, 1844.
130) Schröer K. J. Deutsche Weihnachtsspiele aus Ungern. Wien, 1858.
131) A balladáról. Irta Greguss Ágost. Pest, 1865.
132) Arany János. A magyar nemzeti versidomról. Harmadik tudósitvány a nagy kőrösi helv. hitv. evang. főgymnasiumról. Kecskemét, Sziládinál 1856. Innen lenyomatva, második kiadásban az „Uj Magyar Muzeum“-ban. 1856. IX. füz.
133) Utazás a balt tenger vidékén. Pest. 1870. II. köt. 231. lap.