A kisebb adók
Reading edition
A szállítási adó
A vasutakon utazó személyeknek és a szállított árúknak Magyarország területén való szállításáért szállítási adót kell fizetni. A szállítási adó személyek és utimálhák szállításáért a viteldíjnak t8 százalékát, gyorsárúkért a szállítási díjnak 7 százalékát, a közönséges teherszállítmányért pedig a szállítási díjnak 5 százalékát teszi ki.
Az adó fizetésére a törvény az utasokat és a szállítókat kötelezi. A szállítási adót az utasoktól a szállítási díjjal együtt a vasút szedi be és adja be az állami pénztárba. A legtöbb ember nem is tudja, hogy mikor a vasuti jegyét megváltotta, mindjárt szállítási adót is fizetett, mely benne foglaltatik a vasuti jegy árában.
A helyiérdekű vasutak az engedélyezésüktől számított tíz évig, a közuti vasutak pedig (Budapesten a villamos vasutak) föltétlenül mentesek a szállítási adótól. Adómentességben részesülnek még Budapesten a személyszállító dunai csavargőzösök is. A törvény értelmében csak a vasuti szállítás esik adó alá, a hajószállítás használata adómentes.
A bányaadó
A tényleg művelt bányák, kőszénbányák, aranymosó üzemek bányaadót fizetnek az után a jövedelem után, mely a bányák műveléséből ered. A bányaadó alól nincsen mentesség és így művelés alatt álló bányái után még az állam is adót tartozik fizetni. A kőszénbányáknál a tiszta jövedelem hét százalékát, más bányaműveknél a jövedelem öt százalékát kell bányaadó fejében fizetni. A bányák a bányakapitányságok felügyelete alatt állanak. Mielőtt tehát a bányákra a bányaadót kivetik, előbb kikérik a bányakapitányság véleményét is arról, hogy valamely bányának mekkora az évi termelése és mekkora a jövedelmezősége.
A nyereményadó
Nyereményadót kell fizetni a jótékony célra rendezett állami sorsjáték nyereményei után. Úgyszintén nyereményadót kell fizetni azokért az engedélyekért, melyeket a pénzügyi hatóság ingóságok kisorsolására ad. A jótékony célú sorsjátéknál a nyereményösszegnek, kisorsolási engedélyeknél pedig a játéktervben foglalt összegnek tíz százalékát kell nyereményadó fejében fizetni.
A nyereményadót fizetni köteles: a nyeremény után a kifizetés alkalmával az, aki nyert; a kisorsolási engedély után pedig, aki engedélyt nyert. A nyerőtől a 10 százalékos nyereményadón fölül még 10 százalékot vonnak le a nyereményből játékdíj fejében. A pénzügyminiszternek joga van arra, hogy kivételes esetekben a jótékonycélú kisorsolások után járó nyereményadót elengedje.
Aki külföldi sorsjegyeket árul, vagy aki sorsolási engedély nélkül ingóságokat kisorsol, kihágást követ el. A büntetés 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetés, melyet behajthatlanság esetén elzárási büntetésre változtatnak át.
Az útadó
Az állami, törvényhatósági és községi utak fentartási költségeinek fedezésére a törvényhatóságok útadót vetnek ki. Mentesek az útadó alól az állami tisztviselők, csendőrök, katonák, pénzügyőrök, vasuti pályaőrök, börtönőrök, mezőrendőrök, erdőkerülők. Az útadót az állami egyenes adók után meghatározott százalékban szabják ki. Az útadó azonban az egyenes adók tizedrészénél nagyobb nem lehet. Az útadót két évre előre állapítják meg.
Vármegyékben a közgyűlés elhatározhatja, hogy az útadó egy részét kézi erővel, napszámmal vagy igavonó állati erővel rójják le. Ha az útadót természetben kell leróni, akkor a legkevesebb teljesítés: három kézinapszám, vagy egy kétfogatú napszám. Ez a kötelezettség kiterjed a napszámosokra is, akik különben adómentesek. Mentesek azonban ettől a községi közmunkától a tanítók, katonák, csendőrök, pénzügyőrök, nyomorékok, továbbá a cselédek, akik szolgálatukat másnak rendelkezésére adták.
Az útadó ellen a közhírré tételtől számított 15 nap alatt lehet felebbezni a törvényhatóság első tisztviselőjéhez (megyében az alispánhoz, városban a polgármesterhez), kinek határozatát 15 nap alatt ismét meg lehet felebbezni a közigazgatási bizottsághoz.
Az országos betegápolási pótadó
Ez az adó tulajdonképpen csak adópótlék, melyet a földadó, a házadó, a kereseti adók, valamint a tőkekamatadó után vetnek ki.
Az országos betegápolási pótadó mértékét évről-évre a költségvetési törvény határozza meg. Ez a pótadómérték ezidőszerint az állami adó 5 százaléka. (Például 40 korona állami adó után 2 korona.)
Mivel ez az adó tulajdonképpen csak adópótlék, azért amilyen mértékben az állami adót törlik vagy mérséklik, olyan mértékben kell a betegápolási pótadót is törölni vagy mérsékelni.