Front matter
Reading edition
TOMPA LÁSZLÓ
ERDÉLY HEGYEI KÖZT
Cluj–Kolozsvár
„Minerva“ Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt.
REJTETT KINCS TUDÓJA. Színi Lajosnak. Rejtve lelkem rejtekébe, Öreg-öreg fűz tövébe Kincsek-kincse van elásva. Nagy, fekete kutya őrzi. Senki meg ne kapja, lássa, Csak, aki a szót kimondva – Óráját is eltalálva! – A varázst le tudja győzni. Kincskereső vágya, szomja Vajjon vet-e lelket erre? S vajjon mikor vet, ha még vet? Mulnak hamar szakok, évek – – De csak baglyok, denevérek Surrognak a holdvilágnál, Melynek fényén mohos fám áll. Mulnak hamar szakok, évek – – Fent elúszik egy-egy felhő. De más erre senkisem jő. S minden évvel mind alábbra Hajlik a fűz egy-egy ága. Ha lombjával holdfény játszik: Már-már gyászfűz gyanánt látszik. Lent a kincs meg elfeledve, Csak kallódik, pusztul egyre. Talán soha ritka fénye Nem vetődik föld színére, – Úgy múlik el, meg se látva – Mig ügyet rá senkisem vet, Hogy az ami rejtve senyvedt: Koporsó, vagy kincses-láda?!