Note 1) — Tájékozásul.
Reading edition
Még ma, Biró Márton veszprémi püspök ideje után is túlnyomólag protestáns helység a Bakonyban, Veszprémhez nem messze.
T. K.
2) Azaz: engedelmet adó, engedelemmel teljes.
3) I. János és I. Ferdinánd között.
4) Ugy látszik a töröknek a Zápolya-párt által segitségül hivására czéloz.
T. K.
5) Korántsem, távulról sem.
6) Végház, végvár: a törökök ellen fennállott határvár; innét végbeliek: azon vitézek, kik e várak őrségét képezvén, folytonos csatározásban voltak, s a legjobb hősökké fejlődének. A vég-szó akkortájban az illető várak neve elé iratott, igy találjuk például gyakorta: Vég-Szendrő, Vég-Ónad, Vég-Veszprém, Vég-Ujvár, Vég-Simontornya stb. vára. –
T. K.
7) Az az nem veszed Krisztus testének jegyeit: a kenyeret és bort az úrvacsorában.
T. K.
8) Semmivé.
T. K.
9) Ébredjetek helyett, ódon.
T. K.
10) A miket helyett, ószerü.
11) Ezen, és a következő több versszak későbbi kéz által kegyeletlenül kitörültetett, úgy hogy csak nagy ügygyel bajjal, nagyító üveggel lehet elolvasni.
12) Breviarium.
T. K.
13) Értsd: a pápa; bétakará: betakarítá.
14) Betlehemben, összevonva.
15) Kimutatta magát, kijelentkezett.
T. K.
16) Jellemző az akkori protestans magyarok buzgóságára nézve azon hiedelem, mely a hegedős ime verszakából látszik, hogy ők t. i. a törökök bejövetelét, pusztitásait a hitjavitás előtti sötét középkor túlcsapongásai, bűnei miatt való isten-ostorának, büntetésnek tartották. Igy egyesíté a magyar, hazája ügyét még vallásával is mindenha.
17) A bibliában.
T. K.
18) Czélzás Szent-László nagy érczlovagszobrára, mely Nagy-Váradon – e püspöki székhelyen – állott, mignem a törökök a várat 1660-ban bevevén, ágyukat öntének belőle.
19) Azaz: kezére ne kerítse Váradot; annálinkább félhettek ettől hegedősünk korában, mivel Fráter György váradi püspök, Izabella királyné mindenható kincstárnoka – mint tudva van, – 1549-ben még a törökkel tartott.
20) Szent-László diszes márvány-koporsóban Váradon feküdt.
T. K.
21) Erre vonatkozólag mondja a szerző a kettővel föntebb álló versszakban: „Hiszem az Istent állítod vaknak.“ értvén, hogy Isten helyett Szent-László fejét imádják, melynek immár szemei nincsenek.
T. K.
22) Miveltek. Mennyivel inkább ráillenék e feddés pénz-kapzsi korunkra!
T. K.
23) Pokol módra, gonoszúl.
T. K.
24) Korántsem.
T. K.
25) Húnn-őseink telepedését érti.
26) Szükség.
27) Az az: keresztyénségben.
T. K.
28) Tőlük, általuk.
T. K.
29) Ugyanaz.
T. K.
30) Mit.
31) Tehát, azért.
T. K.
32) Főispánságban.
T. K.
33) Megkémlenék helyett régies, mint föntebb a „mihelyen“ mihelyt helyett.
T. K.
34) A kincses epithetonnal hajdanában rendesen Buda, Erdély és Kolozsvár szoktak illettetni.
T. K.
35) Azaz: menten, azonnal.
T. K.
36) Népből helyett, régies; majd mindíg igy használtatik.
37) Nyargalának helyett, régies; néhol „jargalának“ is fordul elé.
T. K.
38) Elnézék.
39) Mind-en, azaz valamennyien; túl a Dunán ma is igy használtatik.
T. K.
40) Az az megenyhitvén, megvigasztalván.
41) Eleve, eleibe.
T. K.
42) Külső népek: Erdélyen kivüliek, az az magyarországiak.
T. K.
43) Az az: a vajdának (urnak) jelenté minden vitéz a maga hű voltát.
T. K.
44) Mert hogy helyett, régies.
45) „Az önnen seregét“: azaz a magyar hadat; „közübben“, közükben vagy középben helyett.
46) Tartalék. (Reserv corps.)
T. K.
47) Előbbre.
48) Mily dolog történt egyszerre.
49) Egyszerre, együtt; ugyan igy értsd e stropha végsorában is.
T. K.
50) Egyetemben megsebesíttetett.
T. K.
51) Az vagy = avvagy; egyébiránt e sor ugy látszik toldva is van, tán a másoló tévedéséből.
T. K.
52) Szarczolása, sarcza, váltságdíja.
T. K.
53) Gazdag helyett, régies.
T. K.
54) Lakomájokban.
55) Aztán vagy azonnal helyett, régies.
T. K.
56) „Azonkivül“ értelemben.
T. K.
57) Berendezte helyett, régenten mindíg igy használtatik; például „rendelt seregekkel“ az az: rendezett seregekkel.
T. K.
58) Udvarmesterének.
T. K.
59) Iskolára.
T. K.
60) Czélzás II-ik János királyra.
61) Báthori Zsigmond.
62) Irigyek, kegyetlenek.
T. K.
63) Jó hirök; jót beszéljenek róluk.
T. K.
64) Értsd végházainknak, azaz végvárainknak.
T. K.
65) Döltsd = döntsd értelemben. T. K.
66) Ebizná helyett régies.
T. K.
67) Dampierre.
68) Bucquoi.
T. K.
69) Közvox-úl = közszavazattal, általános szavazattal.
T. K.
70) Értsd: A mig belőled csak egy ember is létezik.
T. K.
71) A próba régi értelemben = harcz; még a II. Rákóczi Ferencz korabeli vezérek levelezéseiben is majdnem mindíg ez értelemben fordul elő.
T. K.
72) Tán: opium?
T. K.
73) Mehmet.
T. K.
74) Az az: derék, jeles; mint ma is: szép dolog = jeles dolog.
T. K.
75) Szakoly, Szabolcsban.
T. K.
76) Azaz: odahagyta izmossága, ereje.
T. K.
77) Szép = derék, jeles; mint már elébb eléfordult vala.
T. K.
78) Azaz: oly gyenge mint a hárshéj.
79) A török czímer félholdja.
80) Rendezett, mai szólam szerént.
81) Muzulmán.
T. K.
82) Gr. Zrínyi Miklóst a hőst és költőt érti.
T. K.
83) Az az fölemelé t. i. a dárdát.
T. K.
84) Az az: Zrínyi összemarczangoltatását.
85) E várakat akkor török birta.
T. K.
86) Az az: valaha, egykor.
T. K.
87) II. Rákóczi György erdélyi fejedelemé, ki Gyalunál esett el a török elleni harczban.
T. K.
88) Az az: örömlövésekkel megünnepeltetik.
T. K.
89) Kisfaludy László e török fogságából később kiszabadult, mert 1704-ben már II. Rákóczi Ferencz hadseregében látjuk őt küzdeni mint ezeres kapitányt. – Septembernek (Kisasszony hava) csak 30 napja van, igy a versszerző, vagy e napon, vagy oct. 1-jén irá költeményét, a dátumban tévedvén.
T. K.
90) A Gergely név diminutivuma; Erdélyben ma is széltére használtatik.
T. K.
91) Keresett, szerzett.
T. K.
92) Egyébiránt hogy még az ezredekben rendesen szolgáló katonákat is magok a vezérek szegénylegényeknek nevezték: ezt történelmi kutatásaim folytán számtalan példával bebizonyithatom akár Rákóczi és Bercsényi, akár Bezerédi Imre és Béri Balogh Ádám – e két hires kurucz brigadéros – eredeti leveleiből, ugy egykorú kurucz dalokból is.
T. K.
93) Elmulasztottál értelemben, régies.
T. K.
94) Az az: szánjad.
T. K.
95) Gyászban.
T. K.
96) Nagy-uram! Dunántúl maig is divatos megszólítás a kisebbrendü nemeseket illetőleg.
T. K.
97) Fönntartott, fölnevelt.
T. K.
98) Kezök helyett, régen mindíg igy használák.
T. K.
99) Nemzetségem, családom.
T. K.
100) Jeles, derék.
T. K.
101) Jeles, derék.
T. K.
102) Az eredetiben is e magyarázat van hozzá téve: „Próféta, vagy néző.“ Ma: látnok.
103) Felvonva értelemben.
T. K.
104) Többi.
T. K.
105) Rimánkodnak.
T. K.
106) Újítsd: az az vidámítsd meg.
T. K.
107) Mária-Terézia.
T. K.
108) Katonát: azaz lovast; hajdut: azaz gyalogot; a „paraszti renden lévők“ ugynevezett „portális hajdu“-kat – kapuszám szerint kivetett gyalogokat – tartozának kiállítani.
T. K.
109) Köpönyeg aba-posztóból, mely alatt őseink durva szövetü posztót értettek; a magyar katonaságnak – legalább a kuruczoknak, mint egykorú számadásokból látom – nadrágjaik és köpenyeik ily kelméből, mig dolmányaik finomabb – vörösszinü – posztóból készültek. A tisztek ruházata kékszin selyem-posztóból vala.
T. K.
110) Vagy a jászkürt (Lehel kürtje) értetik, vagy a tárogatók, a melyeket a kuruczvilág után dugdosni kellett, felsőbbségileg elrendeltetvén megégettetésök, mivel Kecskeméten egy tárogatós a „Hajh Rákóczi Bercsényi…“ hires kurucz tárogató-nótát elfujván rajta, a lakosságot oly tüzbe hozá, hogy ezek vasvillára, dorongra kapva, 40 vasasnémetet megöltek, s a többit elkergették.
T. K.
111) Valószinüleg Prinz v. Preussen.
T. K.
112) Vagy: sebes.
T. K.
113) Vagy: „Egészen porrá töri.“
T. K.
114) Vagy: „Ellenség elszéledvén Nemesség elterjedvén.“
115) Saját példányomban.
T. K.
116) Portára menni = portyázni; a kuruczvilágban a porta 50 egész 5–6000 emberből álló recognoscirozó csapatot is jelentett.
T. K.
117) Azaz kanót.
T. K.
118) Azaz: oly ringó mint a bölcső.
T. K.
119) Azaz: de nem az ő maga vére.
T. K.
120) Ezen versszak teljesen hiányzik Toldynál.
121) Emez viszont Szencseyben hiányzik.
122) Többnyire nők által kezelt régi hangszer: virginale (A „virgo“ latin szótól.)
123) Égyes: hihetően: „édes“ helyett, a mi teljes értelmet ad, mig az „egyes“ itt értelmetlen volna.
124) Azaz első álmakor, mindjárt elaludta után.
125) E versszak Szencseyben hiányozván, Toldy közléséből vettem át a mű kiegészitése végett.
T. K.
126) Gajd, melyből a gajdolni ige, mint dal-ból a dalolni származik, annyi mint gúnyos, csúfos, tréfás ének. Mltgos Zádor György hétszemélynök ur és magy. akadémiai rendes tag birtokában létezik egy régi ének, mely e czimet viseli „Csúfos gajd“ = tréfás ének. A csúfság szó, mely a jelen sajátságosan szép és eredeti költemény második versszakában is előfordul, hajdanában egy jelentésü volt a tréfa szóval, s itt is ezen értelemben veendő.
T. K.
127) Egyed, Aegídius.
T. K.
128) Zágrábi.
T. K.
129) Jószágát.
130) Karó, czölöp.
T. K.
131) Folyamodik; mint futamik, futamodik helyett.
T. K.
132) Tréfábul.
T. K.
133) Felszólalásra, felköszöntésre.
T. K.
134) Titeket; Dunántúl ma is ama régi forma használtatik.
T. K.
135) Bünbeesésimért, botlásaimért; eset: bibliai kifejezés.
T. K.
136) Egyetemben, rövidítve.
T. K.
137) Azaz: hamar, gyorsan, mint a sólyom röpte.
T. K.
138) Dús, gazdag; Dunántul ma is él e szóban: duskáskodni = mindennek bővségében lenni, benne kénye-kedve szerént válogathatni.
139) Köszöntést.
140) Talán szőnyi; mezőváros Komárom közelében, igy volna értelme, de ha a Szencseyben rendes dunántúli kiejtést veszszük: szenyi vagyis szennyi: azaz szedni, – igy nem lelek ezuttal értelmet.
141) Azaz: nőül vett.
T. K.
142) Azaz sok ruhával biró.
143) Illessetek.
T. K.
144) A kipontozott helyek az eredetiben olvashatlanok.
T. K.
145) Azaz: nagy fejü.
T. K.
146) Is.
147) Pénz neme; gyra.
T. K.