A jegyzetekben idézett művek megjelelése.
Reading edition
A többször idézett műveket a szerző, vagy gyűjtő, illetőleg a szerkesztőt-megbízó társaság, a folyóiratoknál pedig a folyóirat nevének dűlt betűkkel szedett részével idézem; ha azonban a gyűjtő vagy a szerző különféle nevű műveit kell felemlítenem, akkor a neve mellett a később kiadású művei elnevezésének kezdőbetüit is dűlt betűkkel jelelem.
Aarne Antti jeleléssel a F. F. Communications N: o 5-ben Hamina 1911. megjelent Finnische Märchenvarianten Verzeichnis művét idézem. Hiszem hogy jön idő: mikor a finnek tekintettel Aarne dolgozatára kéziratban levő meséikből fognak ki is nyomatni, akkor összehasonlításokat tehetünk a magyar mese-kincsekkel.
Abafi L.: Figyelője. Irodalomtörténeti közlöny, Bpest 1876–
Arany L. Magyar népmese gyüjteménye. Bpest 1901.
Dähnhardt Oskar: Natursagen 1907– Leipzig und Berlin,
Dähnhardt O.: Schwänke aus aller Welt 1908. Leipzig u. Berlin.
Erdélyi J.: Népdalok és mondák Pesten 1846–
Etnographia, Budapest 1889–
Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn, herausgeben von Anton Herrmann. Budapest 1887–
1001 éj: Die Erzählungen aus den Tausendeinnachten, Felix Paul Greve erschienen im Insel-Verlag zu Leipzig MDCCCCVII.
F. F. Communications Helsinski 1911. Hamina 1911–
Gaal Gy.: Magyar népmese-gyűjteménye. Pesten 1857–
Gonzenbach L.: Sicilianische Märchen, Leipzig 1870.
Grimm: Kinder und Hausmärchen Berlin 1822.
Hahn: Grichische und albanesische Märchen Leipzig 1864.
Ipolyi A. kézirat-ban levő gyüjteménye.
Ipolyi A.: Magyar mythologia Pest 1854.
Istvánffy Gy.: Palóczmesék a fonóból, Liptó-Szt.-Miklós 1890.
Jókai M.: A magyar nép élcze, népszerü kiadás 72–73. szám. Bpest 1911.
Katona L.: Irodalmi tanulmányai, Bpt. 1912.
Kálmány L.: Koszorúk az Alföld vadvirágaiból, Aradon 1877–
Kálmány L.: Szeged népe Aradon 1881–
Kálmány L.: Világunk alakulásai, Szegeden 1893.
Kisfaludy-Társaság: Magyar népköltési gyüjtemény, Pest 1872–
Köhler R.: Kleinere Schriften, Weimar 1898.
Merényi L.: Eredeti népmesék, Pest 1861.
Merényi L.: Sajóvölgyi eredeti népmesék Pest 1862.
Merényi L.: Dunamelléki eredeti népmesék, Pest MDCCCLXIII.
Munkácsi B.: Vogul népköltési gyüjtemény Bpest 1892–
Pap Gy.: Palócz népköltemények Sárospatak 1865.
Róna–Sklarek: Ungarische Volksmärchen, Leipzig 1909.
Sklarek E,: Ungarische Volksmärchen, Leipzig 1901.
Tóth B.: A magyar anekdotakincs. Bpest 1901.
Ha a gyüjtemény nincsen különösen megnevezve, csak a kötet száma van idézve, akkor a Hagyomány-gyüjtemény értendő alatta, hacsak valamely megnevezett műről nincsen szó, melynek a köteteit érintem. A római számjegyek a kötetek számát jelelik, a füzetek arab számmal vannak idézve. Rövidítve említem még:
f. = füzet,
– = folytatólag,
j. = jegyzet,
k. = kötet,
l. = lap,
m. = mese,
sz. = szám,
U. O. = ugyanott.
A zárójel közé tett sor: vagy a meséből van kifelejtve vagy a drasztikus, olykor sikamlós kifejezés szebb alakban való elmondása, mely ha nem a nyelvjárás nyelvén van, akkor az enyém.