NAGY IGNÁCZ JEGYZETEI
Reading edition
az első kiadáshoz, a Színműtár második füzetéhez.
1. Gaal e műve 1838-ik október 8-án juta először pesti színpadunkra Bartháné jutalomjátékául, s oly zajos és osztatlan tetszését nyeré meg a nagyszámú közönségnek, minővel nemzeti színházunk megnyitása óta egy eredeti színmű sem dicsekedhetik. Azóta harminczötször adaték e darab, még pedig folytonos tetszéssel, s mindenkor számos közönség előtt. E nagy játékszíni siker következtében kedves dolgot vél a kiadó elkövetni a közönség előtt a Peleskei notárius e gyüjteménybe fölvétele által, annál is inkább, minthogy hazánk lakosinak nagyobb része színpadon nem láthatja azt, s így talán mégis olvasni ohajtaná legalább azon mulattató kalandokat, melyekről már Gvadányi is oly ép szeszélylyel énekelt.
2. A notárius szerepét korán elhunyt Megyerynk oly eredeti jelességgel adá, hogy színészi neve megalapitására ezen egyetlen szerep is elég erővel bir. Ő minden torzítás nélkül oly utánozhatlan sajátsággal fogá föl e szerep minden oldalát, hogy abban fölülmúlhatlan lőn. Baczur Gazsit Bartha eredeti nyerseségében híven személyesíté.
3. Az öltözetekre nézve megjegyzendő, hogy a notárius öltözete torzított egyáltalában ne legyen. Legczélszerübb a téglaszín félhosszú prémes mente, paszomántos nadrág és háromágu kalap. A többi személyzet öltözete természethez hív legyen, s a bojtárok ne szégyenljék magokat lobogó ingujjban s gatyában mutatni.