Édes anyaföldem!

Note 1 — ELSŐ FEJEZET.

Reading edition

A besztercei, néhol Berzenczey-nek nevezett szilvát igy hivják nálunk felé.

[2] Erdélynek a Székelyföldön kivül eső részét vármegyének hivják a székelyek.

[3] A juharmag tokja.

[4] Hegy tetején egy nagyobb darab szántóföld neve, ma is a Benedek–Huszár-nemzetség birtokában.

[5] Cserge: házilag szőtt gyapjutakaró.

[6] Cocó: a ló gyermekes neve.

[7] Első izben 1916 augusztus végén az oláh betörés, másodizben 1918 október végén az oláh megszállás elől.

[8] A temető mellett volt a házuk, innen a Temető melléknév.

[9] Ha csipik a legyek, a szarvasmarha megfutamodik, veszettül nyargal. Ezt a nyargalást mondják bogározásnak.

[10] Ágyuöntő Gábor Áron levelében olvasható Kossuth „csengettyü“ hangja.

[11] Bübájosok, boszorkányok.

[12] A hagyomány szerint fejér (szőke) és fekete magyarok voltak a nagybaconi őslakók. A falut egész hosszában patak szeli ketté, egyik partján a fejér, másik partján a fekete magyarok települtek le.

[13] A székely a házát és udvarát együtt élet-nek nevezi. Megtojult = megtorlódott, felhalmozódott, vagyis minden jó asztalra került abból, ami egy jó székely háznál az idők során felhalmozódik.

Return to ELSŐ FEJEZET.Return to ELSŐ FEJEZET.Return to ELSŐ FEJEZET.Return to ELSŐ FEJEZET.Return to ELSŐ FEJEZET.Return to ELSŐ FEJEZET.Return to MÁSODIK FEJEZET.Return to HARMADIK FEJEZET.Return to NEGYEDIK FEJEZET.Return to ÖTÖDIK FEJEZET.Return to ÖTÖDIK FEJEZET.Return to KILENCEDIK FEJEZET.Return to TIZEDIK FEJEZET.