A SÜMEGI KÉKFESTŐ. (continued 2)
Reading edition
De ezenkivül is maradt néhány százezer forintnyi vagyona. Szőlők, borok, pinczék.
Gyereke korán elhalt. Rokonai nem voltak közelében. Hagyott ugyan ezekre is, jó módban hagyta ezeket is, de borüzletében urrá tette pinczemesterét és üzletvezetőjét, Hladny Jánost és másik fősegitségét, a ki különben rokonsága is volt, Reile Józsefet.
– Ezek dolgoztak, ezek fáradtak, ezek szerezték a vagyont velem együtt: őket illesse szép örökség. Legyen igazság házamban akkor is, a mikor én már nem élek.
Bölcs volt a halálban is.
Most törik fejüket a jó sümegi városatyák: hogy szobrot állitsanak emlékezetének. Én már állitottam e sorokban, pedig én életemben egyszer láttam. De azért szobrának leleplezésén ott akarok lenni.