TARTALOM.
Reading edition
Tájékoztató 1
(Könyvem tartalma. – Működésem általános ismertetése. – Milyen a törvényhozási, kormányzási és közéleti irodalom nyelve s irásmódja? – A mult példái. – Példa kell arra, milyennek kellene lenni az irodalom nyelvének. – Az én munkáim valósággal életem és korom emlékiratai. – Mindig ki kell tüntetni a magyar nemzet igazságait.)
A képviselők megvesztegetése 11
I. (A nemzeti követelések. – Minő pártközi helyzetet talált gróf Khuen-Héderváry? – Kossuth és pártja leszerel. – Pap Zoltán felszólalása. – Tizezer koronát letesz a ház asztalára. – A vesztegetési kisérlet története. – A vesztegetés erkölcsi és politikai természete. – Tóth János inditványa a vizsgálat tárgyában. – A kormányelnök hozzájárul.)
II. (A vizsgálat. – Gróf Szápáry László beismerése. – Gróf Khuen-Héderváry Károly tanuvallomása. – Az én tanuskodásom. – Miként gondolkoznak a kaszinó némely köreiben. – Gróf Szápáry vétségének természete.) 20
Magyarország külön állam.
I. A beszéd története 30
(Gróf Khuen-Héderváry kormányzása alatt nem volt nyugalom. – A chlopyi hadiparancs. – E hadiparancs birálata. – Ő felsége magyarázata. – Barabás közbeszólása. – Viharos támadások Barabás ellen.)
II. A beszéd 41
A) (Ausztriában, sulyos támadásokat intéznek Magyarország önálló állami léte ellen s a többség mégis a magyar nemzeti ellenzéket támadja szenvedélyesen. – Mit mondott Deák 1861-ben a királyról? – Mi a Hadur? – A kolozsvári Nessi-ügy a zavarok kezdete. – A kormány igéretei üres hitegetések. – A többség nem teljesiti kötelességét.)
B) (A nagy egész. – A kényszeritett birodalmi egység. – Deák nézete. – A többség mulasztása a bajok főoka. – A hadseregnek németesitése és osztrák császárositása 36 év óta erősebben folyik, mint azelőtt.) 53
A kilenczes bizottság 62
(A Széll és a gróf Khuen-Héderváry-kormányok alatt folyt hadügyi viták. – A kilenczes bizottság tagjai. – Javaslata. – Gróf Tisza István módositásai. – A javaslat sorsa.)
Ujoncz-ajánlási törvény 1904-re.
I. A beszéd története 72
(Felszólalásom indoka és czélja. – Gróf Tisza István felelete beszédemre. – A 9-es bizottság programmja.)
II. A beszéd 75
(Az osztrákok paczkáznak velünk s a kormányelnök mégis a magyar ellenzéket ócsárolja. – Miért nem fogadhatjuk el a külföldi példákat tanulságul? – Politikai desperádók. – Én se bizom a kormány igéreteiben. – A nemzeti követelések. – Óhajtom az ugynevezett obstrukczió megszüntetését. – A kormányelnök nem egyenlő módon érintkezik az ellenzék árnyalataival.)
III. Válasz gróf Tisza István feleletére 89
A királyi udvar költségei.
I. A beszéd története 91
(A törvényjavaslat főindokai. – Az ellenzéki határozati javaslatok. – Az udvartartásra adott magyar pénzt egészen Ausztriában költik el. – Egyéb okaim a beszéd tartására.)
II. A beszéd 98
(A kormányelnök gróf Tisza István politikai multja: minden kormánynak mindenkori támogatása. – Irodalmi multja jelentéktelen, közgazdasági multja szerencsétlen. – A személyeskedés semmi sikert nem biztosit. – Gróf Tisza kormányprogrammja. – A régi kormányok nagyobb tiszteletben részesitették az ellenzéket, noha az se nagyobb, se tekintélyesebb nem volt, mint a mostani. – A ki a nemzet jövőjében nem bizik: annak nem szabad a nemzet kormányzására vállalkozni. – Miért ellenzem az udvartartási költséget?)
A házszabály kérdése.
I. A beszéd története 122
1. (A házszabály fontossága. – Miért nem kezdeményeztem a házszabály-harczot előrelátásom daczára? – Gróf Tisza István inditványa 1904 márczius 5-én. – Az inditvány tartalma. – Gróf Tisza értekezleti beszéde. – Thaly Kálmán békeajánlata. – Az 1904-ik évi törvényhozási alkotások.)
2. (Az ugrai levél. – Minő gondolkozás birta erre gróf Tisza Istvánt! – A levél egyik pontja. – Gróf Tisza november 3-iki értekezleti beszéde. – A 21-es házszabály-bizottság. – Gróf Tisza november 14-iki értekezleti beszéde. – Beszédem. – A Daniel-féle inditvány. – Ennek ismertetése.) 134
II. A beszéd 153
1. (Az obstrukczió története. – Az 1903-iki obstrukczió valódi okai. – Gróf Tisza módszere. – Az 1889-iki és 1901-iki nagy viták. – Az 1898-iki obstrukczió. – Gróf Tisza javaslatának birálata.)
2. (Kell-e az előkészitő bizottságban ellenzék? – Deák Ferencz nézete. – Milyen lesz jövőre a tanácskozás? – Az ellenzék osztályozása. – A kőbányai vacsora. – Mit akar a kormányelnök az uj házszabálylyal elérni? – Sehogy se mondja meg.) 167
Szózat a nemzethez.
I. A szózat története 181
(Az ellenzék vacsorája 1904. évi november 18-án. – Találkozásom Polónyi Gézával és Justh Gyulával. – Felköszöntöm Molnár Jánost. – A koaliczió megalakulása. – A vezérlő bizottság tagjai. – A nemzethez Szózat intézendő. – Engem kérnek föl készitésére.)
II. A „Szózat a nemzethez!“ 190
(Miért szövetkeztek az ellenzéki pártok? – A nemzeti küzdelem oka, története, jelentősége. – Gróf Tisza házszabálymódositásai. – A november 18-iki ugynevezett „szavazás“. – E cselekmény bűnös természete.)
Nyilt levél Széll Kálmánhoz.
I. A levél története 201
(Széll Kálmán viszonya Deák Ferenczhez. – Az én baráti viszonyom Széll Kálmánnal. – Levelem megirásának oka.)
II. A nyilt levél 204
(Mit cselekedett a kormány? – Félre lehet-e most állani a küzdelem teréről. – Mit mondott Deák Ferencz és mit cselekedett hasonló esetben?)
A nagyváradi népgyülés.
I. A beszéd története 208
(A Tisza-nemzetség Biharban. – Miért kellett népgyülés Nagyváradon?)
II. A beszéd 210
(Apponyi gróf szavai és az én szavaim. – Gróf Tisza mentsége. – Mi az alkotmány valósággal? – Van-e alkotmányos joga a nemzetnek, ha választott törvényhozóit kizárhatják a törvényhozásból?)
Honfitársainkhoz!
I. A kiáltvány története 217
(Karhatalmi erők a képviselőházban. – Mire kellettek a darabontok? – A darabontok leverése deczember 13-án. – A nagy közönség véleménye az első pillanatban. – A vezérlő bizottság rám bizza a nemzet felvilágositását.)
II. A kiáltvány 225
(Mi történt deczember 13-án? – Perczel bűne. – Megmaradunk az alkotmányos küzdelem mezején.)
Kiáltvány a deczemberi elnapoláskor.
I. A kiáltvány története 228
II. A kiáltvány 229
(Mit kellene a törvényhozásnak sürgősen végezni? – A szövetkezett ellenzéki pártok együttes eljárása a választás alatt.)
A nagy alkotmányszegés megtorlása. 234
I. (Az alkotmányszegés természete. – A vezérlő bizottság engem bizott meg a megtorlási eljárás és inditvány javaslatának elkészitésével.)
II. Inditvány 237
(Mi történt 1904. évi november 18-án? – A házszabályok megsértésének sok esete. – Mi történt 1904. évi deczember 13-án? – Az alkotmányszegés lényege. – Kik a vétkesek?)
III. Indokoló beszéd 253
(Az inditvány czélja. – Az inditvány ellen tehető kifogások. – Egyik országgyülés a másiknak ténye fölött mondhat-e itéletet? – Időmulás. – Miért áll még a Tisza-kormány? – Perczel Dezső nyugdija. – Az országgyülésnek oly fenségesnek kell lenni, mint a királynak.)
Az uj házszabály.
I. A beszéd története 276
(A Wekerle-kormány házszabály-változtatása. – A többséget minő ok birta erre? – A Nagy Emil-féle javaslat. – Beszédem hatása.)
II. A beszéd 284
1. (Az 1839-iki obstrukczió története. Ezt Deák Ferencz csinálta. – 1580-iki obstrukczió. – Az 1872-iki és a Bánffy-kormány elleni 1898-iki obstrukczió. – Az 1883-ik évi költségvetési vita. – A függetlenségi párt vezetői 1903 óta minden kormánynyal paktáltak alattomban.)
2. (A nemzeti vivmányok. – A házszabály-inditvány alakilag. – Ki az a Nagy Emil? – Az elnöki teljhatalom. – A házszabály képtelenségei: a napirendi vita, az inditványok fel nem olvasása, a személyes kérdések. – Az 1848 előtti elnökök. – Miért udvari ember most az elnök? – Deák nem engedte. – A szavazatok megszámlálása. – A magyarságot akarják elnyomni.) 301