Note 6) — GRÓF BATTHYÁNYI LAJOS HALÁLA.

Itt is ki kell lehető röviden terjeszkednem amaz eltérésekre, melyek gróf Károlyi Gábor és Éble előadása közt fenforognak. Noha már előre is kijelentem, hogy itt a kiegyenlités még nehezebb.

Gróf Károlyi Gábor Bourges abbénak, Éble Plante abbénak nevezi gróf Batthyányi Lajos utolsó gyóntatóját.

Mindketten megegyeznek abban, hogy az abbé nevelő volt s franczia volt s hogy e szomoru eset után nyomban visszaköltözött Francziaországba.

Vajjon nem mind a két név egy emberre vonatkozik-e? Vajjon igazi neve vagy legalább egyik neve nem Plante volt-e, de a grófi fiuk maguk közt is, szemben is nem Bourges abbénak nevezték-e?

Nem tudom eldönteni. Egyéb forrásoknak nincs időm utána nézni.

Minden esetre feltünő, hogy gróf Károlyi Gábor sokkal több részletet tud Bourges abbéról, mint a mennyit Éble Gábor közöl Planteról. Más részről Bártfayról alig lehet föltenni, hogy ő a névben tévedhetett volna, ha Bártfay naplójában csakugyan Plante van megnevezve.

Éble Gábor könyvéből látom, hogy Bártfaynak nem minden naplója jutott az Akadémia birtokába, s hogy 1848-iki és 1849-iki naplóját még a gróf Károlyi-család őrzi. Éble közléseiből itt-ott nagyon nehéz tökéletes biztonsággal megtudni, hogy adatai melyik részét meriti Bártfay naplóiból s melyiket gróf Károlyi Györgyné kegyeletes szavaiból.

Éble könyve szerint Ungvárynak hivták azt a tábori papot, a ki a vértanut a vesztőhelyre kisérte. A név után gondolva magyar ember lett volna az utolsó gyóntató. Én nem dönthetem el, nem igy történt-e, de előttem szinte hihetetlen. Az összes szóbeli hagyományok franczia abbéról emlékeznek. Gróf Batthyányi utolsó szava is franczia és német szó lett volna az őt agyonlövő katonákhoz. Gróf Károlyi Gábor emlékezete határozottan franczia abbéra vall. Szinte képzelhetlen, hogy Haynau vérengző emberei magyar papot tartottak volna akkor a hadbiróság közelében, s magyar embert adtak volna utolsó gyóntatónak. Az is képzelhetlen, hogy a vértanu tábori papot kért volna utolsó vigasztalóul, a mikor ismerős és bizalmas papot is kérhetett. Azt még épen nehéz elhinni, bármily fenevadtermészetü volt is Haynau, hogy a haldokló utolsó kérését erre nézve megtagadták volna.

Azonban minden megtörténhetett akkor.

A vértanu holttestének megszerzése s eltemetése fölött is van némi eltérés.

Gróf Károlyi Gábor nem emlékezett már arról vagy talán akkor se tudta meg, hogy a holttestet előbb a józsefvárosi, a mostani Kerepesi-uti temetőben akarták elhelyezni és csak miután ott nem találtak alkalmas sirboltot, csak azután vitték éjfél tájban a Ferenczrendi barátok sirboltjába.

Ezt igy én nem is hiszem, ha mindjárt Bártfay naplója igy állitja is.

Azt igen is hiszem, hogy a holttest megszerzői elmentek a holttesttel a temetőbe is, minthogy Haynau engedélye arra szólt, hogy a temetés közönséges temetőbe és sirba történjék. De ezt csak látszat okából s a katonai hatóság félrevezetése végett tették. Lehetetlen, hogy ott alkalmas sirboltot ideiglenesen ne találtak volna. Az se valószinü, hogy Lichtenstein Ferencz herczeg térparancsnok időközben engedte volna meg a családnak, hogy a holttestet ne a temetőben temessék el, hanem a Ferencziek sirboltjában helyezhessék el. Éble könyve természetesen jóhiszemüleg igy beszéli el.

De nézzük csak meg e részleteket közelebbről!

Mit tesz e szó: »időközben?«

Estennen volt a vértanu kivégzése. Október 6-án délutáni 5–6 óra közt. Bártfay naplója pontosan 6 órára teszi a kivégzés idejét. Október 6-án 5 óra után 11 perczkor nyugszik a nap. Ha felhős volt az idő, ekkor már sötét volt. Fáklyát kellett a kivégzésnél használni. Este sötéttel végezni ki valakit nem szokás. A törvényes kivégzések ideje a reggeli idő, de legalább a délelőtti idő. Csakis Haynau örjöngése rendelhette Batthyányi kivégzését a sötét esti időre. De azért ez se lehetett napnyugta után, hanem legföljebb napnyugta körül 5 óra tájban vagy nem sokkal később.

Ha ez igy van: mikor lehetett az az »időköz«, a mely alatt Lichtenstein herczeg térparancsnok a Ferencziek sirboltjába való temetést megengedte?

Esti 6 óra és éjféli 12 óra közben?

A holttestet 10 óra tájban szerezték meg s éjféli 12 óra tájban temették el a barátoknál.

Esti 10 óra és éjféli 12 óra közt mentek a holttesttel ki a józsefvárosi temetőbe s jöttek onnan vissza a Ferencziek-templomához.

Ha Lichtenstein herczeg a kivégzés előtt adta meg az engedélyt: akkor nem tették volna meg a hiábavaló utat a temetőbe. Valamint akkor se, ha kivégzés után, de esti 10 óra előtt ad engedélyt.

Egyáltalán, hogy a térparancsnok éjjel adjon engedélyt ily természetü dologban: ez nem hihető. Ha pedig minden hihetőség ellenére engedélyt adott: mi szükség volt akkor arra, hogy a holttestet titokban és orvul temessék el s hogy a holttest hollétét az egész Bach- és Schmerling-rendszer idején át gondosan titokban tartsák?

Előttem gróf Károlyi Gábor hézagos és töredékes előadása valószinübbnek látszik.

Szerinte a holttestet Bártfayné buzditására Szontagh Gusztáv és Hausmann orvos szerezték meg. Bizonyára ezek kisérték a koporsót is. Éble könyve csak Hausmann doktort emliti, ki a holttest átvétele s eltakaritása körül eljárt. Szerinte még Bártfay Jozefina és Szánthóffy Antal józsefvárosi plébános kisérték a koporsót.

E két nevet, mint a koporsó kisérőit, gróf Károlyi Gábor nem emliti. Pedig Szánthóffy csakugyan kisérte.

Végül meg kell jegyeznem, hogy bármint tünődöm is, hogy az eltérő adatok közt melyik a valódi, melyik a téves: mindenképen oda jutok, hogy az én elhunyt nemes barátom följegyzései minden esetre fontosak s azok közzététele szükséges.

Meg kell még néhány dolgot jegyeznem.

Bártfayné neve Mauks Jozefina volt, zemplénmegyei származásu magas miveltségü s nemes lelkü nő, férjéhez teljesen méltó. Ő beszélte Matolay Ida urnőnek, hogy gróf Batthyányi holttestét éjfél tájban ő és Balassa doktor hozták el a vesztőhelyről. A vesztőhely gödréből emelték ki s zárt kocsiban maguk közé ültették, mintha élő lett volna s a katonák közt mint beteget vitték keresztül. A Ferencziek zárdájánál Agapius atya várta őket koporsóval. Ez volt a gvárdián.

Ez igaz, a pater gvárdián neve Dank Agapus volt.

A doktor nevében tévedés van. A doktor Hausmann volt. Balassa csak délelőtt szerepelt Batthyányi sebjeinek megvizsgálásánál.

Matolay Ida urnő szerint a kést, melylyel gróf Batthyányi magát megsebezte, szintén Bártfayné varrta be egy paplan vattája közé, melyet a franczia abbé vitt be a grófnak.

Eötvös Károly.