TARTALOMJEGYZÉK.

I. A tragikum elemei 5

A tragikai hatás megnyugtató eleme 5.

Az egyetemes hatalom érvényesűlésének két módja 6.

Ütközés az egyetemes és az egyén között 7.

A tragikai egyén kiválósága mindig gyarlósággal párosúl 8.

II. Az egyén kiválóságának széptani formái 10

Az eszme és alak viszonya a szép körében 10.

1. A kellem. Schelling a kellemről 11.

2. A fenség 13.

Képzeletünk munkája a fenség hatásában 14.

A fenség hatása 15.

III. A kellembeli kiválóság 17

Lehet-e a kellemes tragikussá? 17.

1. A kellem mint a köztől elzárkózó 18.

Melinda és Kemény Tarnóczi Sárája. A kellem természetlen elszigetelése 21.

2. A kellem mint csábító 22.

Kleopatra 22.

Adelheid 25.

A franczia társadalmi dráma hősnői 26.

Greguss a tragikus kellem alapjáról 28.

IV. Fenségbeli kiválóság: a páthosz 29

Aristoteles a tragikus hősökről 29.

A franczia és magyar új klasszikai dráma hősei 31.

Vörösmarty véleménye 32.

Aristoteles nyilatkozatának veleje: nagyság és erő 34.

A fenséges erő 34.

Az akarat önállósága 35.

Az erő mértéke 36.

A páthosz 38.

V. Az egyéni kiválóság öszhangban az egyetemessel 40

Hormwitz szerint a fenséges tragikus is 40.

1. A páthosz mint állandóan hódoló az egyetemessel szemben 41.

Hunyadi János és Fernando herczeg 41.

2. A páthosz mint meghódolt 43.

Pál apostol 43.

A magyar közhangulat a mohácsi vész után 41.

E körbe tartozik-e Madách Ádámja? 45.

VI. Az egyéni kiválóság meghasonlásban az egyetemessel 47

A páthosz a végetlen ellenében 47.

Hatásosságának oka 47.

Szilágyi és Hajmási 48.

A tragikai egyén korlátlanságra törekvése 50.

A tragikai kitámadás fenségi elemei: Macbeth 51.

Fenség a bukásban 52.

Shakspere szóképei 53.

Ponsard Galileije 53.

A korlátlanságra törekvő akarat 54.

VII. A korlátlanságra törekvő akarat: az elbizott akarat 55

Önzés és elbizottság 54.

Az utóbbinak természete, tévedése és példái 56.

A hitehagyott Julianus 58.

Savonarola 60.

Aeschylos Prometheusa 63.

Shakspere Brutusa 65.

Kemény Jenő Eduardja 67.

Átmeneti forma az elbizott akaratról az önzőre: Coriolan 68.

VIII. A korlátlanságra törekvő akarat: az önző akarat 71

Az önző akarat természete és csalódása 71.

Bonaparte Napoleon 72.

Shakspere Julius Cæsarja 74.

Arany Edvárd királya 77.

A gonosz fensége: III. Rikhárd 78.

A gonosz önigazolásra törekvése 82.

Magánya 83.

IX. Ádám és Faust 84

Kiindúló pontjok különbözése: csüggedés és elbizottság 84.

Viszonyuk az ördöghöz 87.

Faust önzése és érzékisége: a Margit-epizód 90.

A tragédia második része: Faust a megoldás küszöbeig önző 92.

Ádám viszonya Évához 95.

Az önzetlenség mozzanatai Ádám pályájában 97.

Ádám elbizottságának kettős iránya 101.

Összevetés: a két tragédia megoldása 104.

X. Külön forma-e a korlátlanságra törekvő ész? 106

Zeising nézete 106.

A tudás mint a művészet tárgya 107.

A tudásszomj mint szenvedély 108.

Hatvani, Bisterfeld, a boszorkányok 109.

Miért nem tekinthetjük külön formának az ész korlátlanságra törekvését? 110.

XI. A korlátlanságra törekvő érzés 112

Természete 112.

Romeo és Júlia 113.

A szükségszerűség mozzanata tragédiájokban 116.

A szegény Henrik legendája 117.

Racine Phædrája 118.

Kármán Fannija 119.

A nő az érzés kiváló képviselője: ennek tragikai fejleményei 122.

Átmeneti formák az érzés és akarat között: Teleki Petron Maximja 123.

XII. Az egyén kiválósága és gyarlósága 125

A hős erkölcsi és eszthetikai joga: Szigligeti Boricsa 125.

Elég-e az erőfeszítés relativ nagysága? 127.

A kiválóság magában nem lehet tragikus 128.

Kölcsey Körner Zrínyijéről 129.

A gyarlóság sem lehet az egyedűl 130.

Tehetetlen-e Hamlet? 131.

Hamlet tragikuma és fensége 134.

Goethe Clavigoja és Kisfaludy Károly Rajnáldja 136.

Milyen gyarlóság van kizárva a tragikum köréből? 137.

Az ártatlanúl szenvedő gyöngeség: franczia és német érzékenyjátékok 138.

A sülyedtség 139.

A kegyetlenség 139.

Seneca Neroja és Kisfaludy Stiborja 141.

XIII. A tragikai gyarlóság természete és fő formái 144

A kiválóság és gyarlóság egymásba olvadva 144.

Az ellenmondás megoldása 145.

A gyarlóságnak négy fő formája 147.

XIV. A szenvedély fejletlensége: eszmei irányban 149

A szenvedély érzéki elemének túlsúlya: a thümosz 149.

Rokonsága a természeti erőkkel 150.

Shakspere Northumberlandja és Timonja; Petőfi Boricsa 151.

A mennyiségi mozzanat: a tömeg szenvedélyei 152.

Az ádázság: Marlowe Tamerlánja 153.

Az ó-angol dráma és Shakspere Titus Andronicusa 155.

Keménynek egy nyilatkozata 158.

A gyülölködés: Eötvös pór-hada 158.

Marlowe máltai zsidaja 160.

Shylock 162.

Gyülölködés és gyűlölet: Hamlet és Kemény Barnabás deákja 164.

A gonosz alaki kifejezése: a rútság 166.

Köstlin természeti tragikuma 167.

A fogalom szorosabb meghatározása; Webster fehér ördöge és Hugo Borgia Lukréciája 165.

XV. A szenvedély fejletlensége: érzéki irányban 170

A szenvedély eszmei elemének túlsúlya 170.

Csalódásai; viszonya a rokon jelenségekhez 171.

1. A kötelesség félszeg felfogása: Shakspere VI. Henrikje 173.

Gyarlóságát hogyan emelte kiválósággá Shakspere? 175.

Eötvös Ulászló királya 177.

2. Oktalan bűntudat: Szász Károly Géza herczege 178.

XVI. A szenvedély mértéktelensége 181

A hübrisz és természete 181.

Sophokles Ajasa 182.

Példák a görög tragikusokból 185.

A fájdalom korlátlansága 188.

A tragikai megsemmisűlés érzete 189.

A Schopenhauer-féle lemondás az élet akaratáról 190.

A mértéktelen szenvedély emeli a lelki tehetségeket: Macbeth tragikai fejlődése 191.

Shaksperei példák 196.

A nemes szenvedélyek mértéktelensége: Kemény Gyulai Pálja 197.

A küzdés szenvedélye az Ember tragédiájában 200.

XVII. A szenvedély egyoldalúsága 203

Természete és összeütközésének magyarázata 203.

Hegel Antigoneról 205.

Mí emeli tragikussá a kényszerhelyzetet? 206.

Antigone fejlődése és tragikuma 207.

Antigone és Tompa Bosnyák Zsófiája 212.

1. A makacsság jelentéktelen: Tennyson Arden Enochja 217.

2. A makacsság mint fontos mozzanat: Goethe Tassoja 219.

Cordelia tragikuma 222.

Vischer a forradalmak hőseiről 225.

XVIII. A szenvedély következetlensége 227

Miben áll a következetlenség? 227.

Esetei 227.

Arany János Eteléje 228.

A Buda halálának tragikai eszméje 232.

Schiller orleansi szűze 233.

Brutus alakja Shaksperenél; viszonya Cassiushoz 237.

Következetlenség mint a boszúló nemezis eszköze 241.

1. A megtérő következetlenség: Vörösmarty Két szomszédvára 243.

2. A megfeledkező következetlenség: Biberach 245.

XIX. Az epikai és tragikai jellem 248

A tragikus egyén lelkének fő tartalma 248.

Az epikai és tragikai jellem viszonya; példák 248.

Az époszi hős mint tragikus 251.

1. A sikert kivíva: Rusztem 252.

2. A sikert biztosítva: Achilles 254.

3. Időleges győzelem és általános bukás: Etele 255.

A világnézlet, melyen e mondák alapúlnak 256.

Szász Károly Dsemsidről 257.

XX. A jellem teljessége 259

Az emberi képzelet személyesítő hajlama; példák 259.

A jellemvonások sokasítása 260.

A jellem teljessége az époszi formában 263.

Vörösmarty Árpádja és a Zrinyiász hőse 264.

A tragikai jellem teljessége 265.

Odysseus alakja Homérnél és a tragikusoknál 267.

Henszlmann a görög és keresztyén jellemrajz természetéről 271.

Tévedése: Aristoteles éthosza, a görög színpad 273.

Az analitikus forma 276.

Mi a szenvedély egyéni kifejezése? 278.

A jellem teljessége a tragikai érzelmek segítője 279.

XXI. A tragikai vétség 281

A páthosz öntudatlan és öntudatos ellenkezése az egyetemessel 281.

A belső küzdelem: Corneille és Racine 282.

A tragikai vétség és magyar műnevei 284.

Erkölcsi és széptani jelleme 285.

Az aristotelesi hamartia 288.

A vétség formája a görög és keresztyén drámában 289.

A vétség kifejezi a jellem teljességét: Macbeth 290.

Az ősvétség 291.

A valódi vétség mindig a teljes egyetemest hívja ki; ismét Macbeth 292.

Szabadság és kényszerűség a vétségben: Hamlet, Petron Maxim 294.

Schiller nyilatkozata e kérdésben; Greguss nézete 297.

A tragikai akarat kitörésének módjai: 1. A belső fejlődés 298.

Tetőpontja; a viziók: Hamlet 299.

2. A csábítás és izgatás 302.

3. Az ördög és szerepe 304.

XXII. Bánk bán vétsége 307

A vétség kifejezi a jellemet 307.

Pédák: Oedipus, Rikhárd, Maxim 308.

A vétség és jellem közötti ellentét látszatossága 309.

Rákosi tragikai fölfogása 310.

Vélemények Bánk tragikumáról: Gyulai, Arany 312.

A tragikai helyzet Bánkban 315.

Bánk egyes jellemvonásai vétségében 317.

Bánk és Petron Maxim 323.

XXIII. Az egyetemesről általában 326

Mi az egyetemes? 326.

Az egyetemes győzhetetlen hatalom; következtetések 328.

Foglalatának változásai: az Ember tragédiájának egyes színei 329.

A természeti és erkölcsi törvények viszonya, tartósság tekintetében 331.

Következtetések a tragikai hatás szempontjából: Othello és Don Gutierre 333.

A természeti és erkölcsi rend egymást áthatása 338.

XXIV. Az egyetemes: mint természeti törvény 340

A romboló természeti erők 340.

Mellékes motivumul szereplésök 341.

Erkölcsi vonatkoztatásuk: Cæsar, Lear, V. László 342.

A fátum képzete 344.

A halál; a félelmességét enyhítő mozzanatok 345.

A haláltánczok 347.

Schiller és Petőfi 349.

Tragikus-e magában a halál? 349.

A világtörvény tragikuma: Szép Ilonka és Kemény Csiafferje 350.

Az isteni irígység képzete a görögöknél 352.

A természeti fölfogás nyomai költészetünkben: Virág, Berzsenyi 356.

Mikor tragikus a halál? 359.

A haláltipusok különbségének magyarázata 360.

A xanthosi hárpia-emlék, a pisai halálfresko, Holbein haláltáncza 361.

Természeti törvény és babona 365.

A sors-tragédiák: Schiller Messinai arája 368.

Viszonyuk a franczia naturalizmushoz 371.

Nyomaik a magyar költészetben: Kisfaludy Sándor regéi és Gombos Esküvése 371.

XXV. A természeti törvény mint sértett 375

Kapcsolat az előbbiekhez 375.

1. Vétség a vérközösség ellen: Alfieri Mirrája s rokon költői motivumok 476.

A Medeia-tragédiák 376.

E körről általában: az Árpádok 380.

2. Vétség a természeti korlátok ellen: az Ikarus-monda és Peregrinus Proteus 381.

XXVI. Átmeneti formák a természeti és erkölcsi törvény között 384

1. A család fölött lebegő végzetet az egyéni vétség hívja ki: Dárius 385.

2. A szenvedélyek öröklése: a Labdakidák 386.

3. A vétség isteni akaratból származik: Phædra 380.

XXVII. Az egyetemes: mint erkölcsi törvény 392

A hübrisz; Bayer nézete 392.

1. A dölyf fensőbbek iránt: Ajas 393.

2. A dölyf alsóbbak iránt: Odysseus és a kérők 395.

Ellenkezés a közszellemmel; politikai ballépés 396.

A magyarországi török párt 397.

Az egyetemes egységének megbontása: a reformátorok 401.

Sokrates 402.

Gotschall históriai tragikuma 403.

A szenvedő Krisztus 405.

Tragikus-e Krisztus pályája? 406.

Vischer erkölcsi összeütközése 412.

Tévedése a fogalom körére nézve 414.

Az erkölcsi ütközések megoldása: Antigone és Kreon 415.

Az erkölcsi törvény előtérben; a támadások különbözése 417.

1. Az elkeseredés szóbeli kitörése: Camilla 418.

2. Vétségek jó szándékból: Iréne és Fehér Anna 419.

3. A szeszély vétsége: Kund Abigél 421.

4. A szenvedély oktalansága és tudatos gonoszsága: Macbeth 424.

Az ily hősökkel ellenes rend természete 427.

Teljes föláldoztatásuk szüksége. 431.

A Kereszt imádása Calderontól 432.

XXVIII. A természeti és erkölcsi törvény mint sértett 435

Tájékozás 435.

Az ide tartozó mondák lélektani alapja 436.

A démoni és megszemélyesítése 437.

1. Az ördög mint természetfölötti hatalom: Byron Manfrédje 438.

2. Az ördög mint a jó ellensége: a Theofilus-legenda 443.

Viszonya Fausthoz 444.

Cyprianus 447.

Byron Kainja; Brandes magyarázata 449.

Calderonnak egy autoja és Madách drámája 453.

Az egyetemes teljességének képe: az Ember tragédiája 455.

XXIX. Tragikum a görög és keresztyén drámában 458

A kérdés 459.

A görög szellem érzékenysége a disharmonia iránt; nyomai a mithoszban 461.

A Dionysos-kultusz s a tragédia eredete 464.

A görög tragikai fölfogás a természeti nézleten alapúl 465.

A keresztyén liturgia s a misztériumok; alapjok az erkölcsi fölfogás 468.

A különbség nem merev 470.

Ethikai vonatkozások a görög tragikusoknál; Aristoteles 471.

Természeti nézlet a keresztyén drámában 475.

Ungvárnémeti Tóth László 478.

A görög tragédia fátuma 479.

Jóslatok és álmok 482.

Végzetesség a keresztyén költészetben 484.

A természetfölötti: csak lélektani igazságok kifejezése; a beszámíthatóság 487.

A fátum a külső és belső szükségszerűség teljessége; Orestes és Hamlet 492.

A családi végzet Aeschylosnál és Shaksperenél 495.

Oedipus 496.

A kar és a görög tragikai felfogás fejlődése 498.

A kérdés magyar fejtegetői: Greguss, Gondol, Szász 499.

Összefoglalás 502.

XXX. A katasztrófa 505

A vétség és megtorlás kapcsolatának törvénye 505.

Etele halála a Csaba királyfiban 507.

Az egyetemes a katasztrófában 509.

1. A hösön kívül lép föl 509.

2. Magában a hősben érvényesűl 511.

3. A két forma egyesülése: Rikhárd 515.

A hős ellenfelei 515.

A tragikai irónia; elmélete és formái; Byron Sardanapalja 517.

A katasztrófa hirtelensége; a peripetia: A Kegyencz 522.

A halál szükségszerűségének kérdése a tragédiában; Szász Károly véleménye 623.

A tragikai megsemmisülés nem szükségkép fizikai: Bánk bán 525.

Magyarázata a páthoszból 529.

Vezethet-e a tragikai fejlődés kibékülés felé? 530.

A haláltalanság; fogalma és példái 535.

XXXI. A tragikum hatása 538

Aristotelesnek ide vonatkozó helye 538.

Magyarázatai. 1. Ethikai irányban: Corneille, Lessing, Manns 539.

2. Eszthetikai irányban: Goethe 541.

3. Orvostudományi irányban: Egger, Bernays 542.

A műélvezet mozzanatának kérdése a tragikumban 544.

Megfejtésének nehézségei, Campbell, Lessing, Schiller, Vischer 546.

Névy, Szigligeti, Greguss 548.

A tragikai hatás magyarázata a balladán: Ágnes asszony 550.

A szánalom és félelem megtisztulása s a fölemelkedés 553.

Eltérő vélemények 558.

1. A szenvedés elégtelensége: Bajza Rikhárdról 559.

A halál különfélesége: János király 561.

2. A szenvedés aránytalansága 564.

A tragikai hős áldozatai; felfoghatók-e s mennyiben tragikailag? 566.

A felindulás és megnyugvás alapjának közössége; Gyulai a Lelencről 568.

XXXII. A tragikum fajai 571

Osztályozások: Bayer József 571.

Vischer és Gotschall 572.

Köstlin és Zeising 573.

Névy, Szász Károly, Greguss 575.

Különböztetés új alapon 577.

1. A fogyatékos tragikum és két formája 578.

2. A teljes tragikum; viszonya a drámai formához 581.

XXXIII. A tragikomikum 583

Magyarázata 583.

1. Tragikomikus képek: Lear, Kemény lantosa. 584.

2. Tragikomikus cselekvények 586.

Két formájok: Don Quijote és Alcest, Sven Dufva és társai 587.

XXXIV. A tragikum a művészetekben 592

A tragikum viszonya a térbeli és időbeli művészetekhez 592.

1. Építés 593.

2. Szobrászat 594.

A szenvedély kifejezése a görög képfaragásban 595.

A Niobidák 598.

3. Képirás; az ó-kori festés tárgyai 602.

Rafael Heliodorja, Cornelius Trójai pusztulása, Matejko Varsói országgyülése 608.

A cziklusos ábrázolatok: Michelangelo

Utolsó ítélete 606.

4. Zene; Carriere Beethoven symphoniáiról 610.

XXXV. A tragikum a költészetben 614

A költészet és eszközei a tragikum kifejezésére 614.

1. Líra; Zeising tragikai lírája 615.

2. Epika 619.

Tragikai époszok: Iliász, Mahabharata 626.

Tragikum a regélyben; Kemény 622.

A ballada; Arany balladája 624.

4. Dráma: a tragédia 627.